Márciusban mínusz 0,2, áprilisban 0,2 százalékos éves összevetésű inflációt mértek Magyarországon. A májusi inflációs adatok szerdai ismertetése előtti előrejelzésükben a Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői nulla százalékos tizenkét havi inflációt jósoltak, 0,3 százalékos havi összevetésű áremelkedés mellett. A ház szerint az éves fogyasztói árindex emelkedésének valószínű megtorpanásában a kosár energiahordozó-komponensében érvényesülő bázishatás volt a fő tényező.

A Goldman Sachs londoni elemzői hangsúlyozták ugyanakkor, hogy továbbra is felfelé ható kockázatokat látnak az idei év végére szóló, 1,5 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsítő prognózisukra, tekintettel elsősorban az addigra átforduló bázishatásokra, és arra, hogy a keresleti oldalon egyre erősebb az inflációs felhajtóerő a magyar gazdaságban.

Zéró?

Zéró éves inflációt valószínűsítenek a múlt hónapra a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői is. A ház szerint a dezinflációs folyamat a közép-európai EU-gazdaságokban általánosságban is érzékelhető, elsősorban az élelmiszerárak emelkedésének lassulása és a belépő bázishatások miatt.

A JP Morgan londoni elemzőinek várakozása szerint a magyarországi inflációs kosár élelmiszer-összetevőjében valószínűleg korrekció ment végbe a múlt hónapban a jelentős áprilisi áremelkedés után, és bár az üzemanyagok havi összevetésben 3 százalékot meghaladó mértékben drágulhattak, a bázishatások jó eséllyel így is elég erőteljesek voltak a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyar infláció lassításához.

A JP Morgan elemzői is azzal számolnak ugyanakkor, hogy a robusztus magánfogyasztás előbb-utóbb keresleti oldalról jelentkező inflációs nyomást gerjeszt, és ez várhatóan legalábbis a maginfláció fokozatos élénkülését eredményezi majd.

Mínusz?

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői mínusz 0,1 százalékos éves inflációt valószínűsítenek májusra. A ház szerint a belépő erőteljes bázishatások elégségesek lehettek ahhoz, hogy a tizenkét havi magyarországi infláció ismét a negatív tartományba kerüljön.

A Morgan Stanley londoni elemzői hangsúlyozták ugyanakkor azt a véleményüket is, hogy a magyar gazdaságban érvényesülő alapszintű inflációs nyomás erősebb, mint amilyenre a teljes körű fogyasztói árindexből következtetni lehetne, sőt a legerőteljesebbek között van az egész közép- és kelet-európai EU-térségen belül. A ház szerint a teljes kosárra számolt infláció valószínűleg hosszú ideig alacsony ütemű marad, de a maginflációs dinamika stabil, és szilárdabb, mint a régió többi gazdaságában.