A NAPI Gazdaság cikke A nem állami tulajdonú földek esetében a szabályozás módját kellene megváltoztatni – magyarázta a főtitkár. Mégpedig úgy, hogy ne lehessen – például csereszerződésekkel – burkolt adásvételi kontraktusokat kötni. Utóbbi esetben ugyanis előfordulhat, hogy a vevő felajánl mondjuk egy televíziót pár aranykoronáért, s mivel nem adásvételről van szó, még csak közzé sem kell tenni az ügyletet, hogy arról a helyben lakó gazdálkodók értesülhessenek. Az ilyen üzletet ugyanis nem is a számukra „találták ki”, inkább azok élnek vele, akik nem gazdálkodási, hanem befektetési, továbbértékesítési szándékkal vásárolnak fel földet. A Magosz az állami földek esetében csak a haszonbérletet tudja elfogadni, ezekből azonban a hosszú távú bérletet nem. Obreczán Ferenc saját véleménye – amit több gazdatársa is oszt –, hogy az 50–90 éves földbérleti szerződés nem reális. A gazdasági szabályozók olyan mértékben változnak ugyanis ennyi idő alatt, hogy bizonyos átalakulásokra mindenképpen szükség van. Az állattartó telepek esetében elfogadja a Magosz, hogy a maximális bérleti idő 15 év legyen, az ültetvények esetében azonban a bogyós gyümölcsöknél 8, egyéb gyümölcsöknél 15, legfeljebb 20 éves bérleti szerződéseket tart indokoltnak. Minden más időpont nem a valóságot tükrözi és nem a továbblépést szolgálja – érvelt Obreczán. A Magosz indokoltnak tartja az osztatlan közös tulajdonú földek kimérését – ehhez az szükséges, hogy a tulajdonosok a bérlővel egyeztetve kezdeményezhessék azt.