Lecsapott az áfaemelés - elszabadultak az árak

Az árak meglendültek, a cégek nem nyelik le az áfa-, a termékadók emelését vagy épp a baleseti adók kivetését. A devizahitelesek terhei csökkenek, ám ez csak a fogyasztás szinten tartásához elég. A Napi Gazdaság konszenzusa szerint a februárban tovább folytatódott az áremelkedés.
Pintér András, 2012. március 9. péntek, 08:36
Fotó: Napi.hu

Rég nem látott áremelkedéssel kezdődött az idei év. Az előrejelzések széles sávban mozogtak, de mindenki alálőtte az infláció mértékét. Egy hónap alatt 2,8 százalékos volt az ütem, ami éves indexnél még megfelelő is lenne - ha nem is tipikus itthon -, de havi alapon hatalmas ugrás. Simor András jegybankelnök a február végi kamatdöntő ülést követően jelezte, hogy még az MNB-t is meglepte a döntés: elképzelhető, hogy a cégek az áfaemelést megragadva előrehozott áremeléseket próbáltak meg érvényesíteni. Az, hogy erre mennyire képesek, a következő hónapok döntik el - tette hozzá. A februári inflációról a KSH kedden teszi közzé felmérését, a Napi-konszenzus további félszázalékos drágulással számol.

Az akciók leplezhetik el a drágítást

Egy éve 0,4 százalék volt az infláció mértéke, így az éves indexben nem lesz nagy ugrás. A januári 5,5 százalék egy százalékponttal csúszhat feljebb. Az összetétel azonban más lesz. A termékadók - legyen az áfa, környezetvédelmi termékdíj, egészségügyi hozzájárulás, jövedéki adó - emelése vagy éppen létrehozása dominálja majd az árakat.

A kereskedőknek nincs sok választása, ha fokozatosan is, de a teljes összeget a fogyasztókra hárítják - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Tisztában vannak, hogy a háztartások vásárlóereje korlátozott, 2007 és 2010 között ugyanis 4 százalékkal csökkent a fogyasztás, azonban a mozgásterük is szűk. Megnézik, hogy pénzben mekkora terhet jelent nekik az áfaemelés és ehhez hozzáveszik, hogy ebből mennyit tudnak kigazdálkodni. A többit pedig fokozatosan az első negyedévben ráterhelik a fogyasztókra.

A drágítás késleltetése a célja mindenkinek, az akciók pedig segíthetnek ebben. Januárban általában esedékesek a leértékelések, így kevésbé feltűnő, hogy ha az idei árengedmények nem lesznek olyan mértékűek, mint a múlt éviek. Az idei 5 százalékos inflációból (a Napi-konszenzus 5,2 százalékkal számol) 3-at a termékadók tehetnek ki, ennek bő fele az áfa lesz. A 25 százalékos kulcs 27-re emelése önmagában 1,6 százalékos drágulást jelent - kalkulált Vámos.

Félre lőhet a KSH: a mért árak elszakadnak a ténylegesektől

Mindez egy másik csatornán keresztül megbolygatja a statisztikát is, hiszen ez a szürke- és feketegazdaságot erősíti. A mért árak és a tényleges árak folyamatosan elszakadhatnak egymástól, megváltozhatnak a vásárlói szokások - figyelmeztet Kopik Tamás, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója. Még a fővárosban is egyre jobban a piacok felé hajthatja a vásárlókat az intézkedés, ahol olcsóbb árut, akár áfa nélkül meg lehet vásárolni, a határ felé haladva pedig nő a zárjegy nélküli cigaretták aránya is. Egy olyan időszakban, amikor a háztartások kicentizik a költekezésüket, inkább igyekeznek megspórolni az egyes termékadókat. Így a KSH adataihoz képest egy mérsékeltebb emelkedés is elképzelhető.

Nem ez az egyetlen pont, ahol óvatosan kell kezelni a számokat. A KSH módszertana idén ugyanis megváltozott és olyan fogyasztói kosarat vesz figyelembe, amely a háztartások fogyasztásának összetételét pontosabban figyelembe veszi, viszont ennek következtében olyan termékek kaptak nagyobb szerepet a kosárban, amelyek árazása hektikusabban alakul. Így például az eleve nagy súllyal rendelkező járműüzemanyag 5,5-ről 7,7 százalékra ugrott. Így a januári drágulás, korántsem olyan nagy mértékű, mint azt az adatok sugallják.

A cégeket terhelő adókat az infláción keresztül fizetjük ki

A gazdaságpolitika azonban nem csak az adópolitikán keresztül hat az árakra. A végtörlesztés és a készülő árfolyamrögzítés jelentős terhet vesz le a devizahitelesekről. Abban vita van elemzők között, hogy a végtörlesztők milyen mértékben simítják majd a fogyasztásukat. A lehetőséggel ugyanis többnyire a jobbmódúak éltek, így ahogy az év végi adatok alapján nem látszódott a vagyonfelélés következménye, úgy a felszabadult jövedelmek sem a fogyasztásban csapódnak le, hanem a felvett baráti kölcsönök visszafizetésére, vagy éppen a felélt vagyonok feltöltésére mennek el.

Ugyanakkor elképzelhető, hogy még az érintett réteg is már jó ideje rákényszerült egy fogyasztásmérséklésre, így hiába nem látszódott változás az előző év adataihoz képest, a szint mégis csak lejjebb volt, mint az évekkel korábbi. A hirtelen jövedelememelkedés pedig ha mérsékelten is, de megdobhatja a fogyasztást. Az árfolyamrögzítés azonban nem csak a jobbmódúakat érinti, így annak biztosabban lesz hatása makroszinten a fogyasztásra. Összességében azonban még ez sem jelent érdemi keresletnövekedést, inkább a visszaesést gátolja meg, így az árakra csak mérsékelt hatással lehet.

Mindez pedig a cégek költségemelkedése mellett játszódik le. A kormány ugyan úgy érvel, hogy nem a lakosságra helyezi a terheket, hanem a cégekre, azonban ez közvetve az infláción keresztül áthárulhat a háztartásokra - vázolja Kopik. Ha a közösségi közlekedés terheit és a közművek díjait nem a díjak és a díjfizetők körének emelésén keresztül hajtja végre a kormány vagy az önkormányzat, azt más termékek áremeléseiben a fogyasztók fizetik majd meg. Ugyanígy a minimálbér-emelés kigazdálkodása is megjelenhet az árakban.

Az árfolyam-erősödés csak látszat, az MNB-nek van mire figyelnie

Az árak februárban elsősorban az élelmiszereknél és a piaci szolgáltatásoknál emelkedhet. Utóbbi többek között a gyengülő forint miatt dráguló energiaárak miatt - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Februárban az MNB adatai alapján átlagosan 290,61 forint volt az euró, amely ugyan 5 százalékkal erősebb a januárinál, és így például segíthette a benzinárak alakulását, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy még így is 7 százalékkal gyengébb az árfolyam, mint egy éve volt. Így ha még nem is terhelték volna rá a cégek az ebből eredő többletköltséget a fogyasztókra - az azonnali árfolyamváltozásokat lekövető termékeken kívül ennek hatása egyelőre nem egyértelmű -, ez akár már februárban megtörténhet - véli Török.

A szűk fogyasztás így mérsékli a drágulás dinamikáját, azonban meg nem állítja. A jövő évi átlagos inflációt a lapunk által megkérdezett elemzők átlagosan 3,2 százalékra teszik, ez azonban már ex post a jegybank inflációs céljának megfelel. A monetáris tanács így továbbra is a pénzügyi stabilitás kockázataira lesz figyelemmel, amíg meg nem születik a megállapodás Magyarország és az EU/IMF-párossal - véli Török. Ezt követően elképzelhető, hogy ismét az inflációs kockázatok kerülnek előtérbe.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

hari1, 2012.03.09 10:15

A 7%-os alapkamat reális és nem sok.
A tényleges infláció és a hozadák kamatok reálisak.
Ha még tovább vágtat a pénzromlás akkor a 8%-is reális lesz.

A mindennapok kiadásainak inflációs nyomása érzet szerint ca 6 százalék eddig.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hari1, 2012.03.09 10:12

A KSH politikai szervezet.
A vásárlói kosár semmit nem mutat s folyamatokról.

Olyan az egész, mint a börtönben lévő kurva aki az utca változásokról mesél.........
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html