A most kezdődő évtizedben 13 százalékkal, 2030 után pedig további 55 százalékkal csökkentené levegőben keringő, 2,5 mikronnál kisebb szállópor-részecskék (PM2,5) mennyiségét a magyar kormány - idézte a kormányhonlapra feltöltött, uniós szabványok szerint elkészített Országos Levegőterhelés-csökkentési Programot (OLP) a Népszava. A nitrogén-dioxid esetében a cél 2029-ig 34, azt követően 66 százalékos mérséklés. Az ammónia tíz és 32, a kén-dioxid 46 és 73, a metántól eltérő illékony szerves vegyületek pedig 30 és 58 százalékkal csökkennének 2029-ig és azután.

A szennyezés eddigi változásáról közzétett grafikonjaik ugyanakkor kijózanítók. A légszennyezés szempontjából legfontosabb, 10 mikronnál kisebb részecskék (PM10) kibocsátása 2000 és 2017 között alig változott, bár 2013 óta némi csökkenés látszik. A PM2,5 hasonló ívet mutat, ezen belül a lakossági szennyezés szinte töretlenül nő. Ez elsősorban a fűtésre, kisebb részt pedig az iparra és a mezőgazdaságra vezethető vissza.

Kapcsolódó

A közlekedés által kibocsátott nitrogén-dioxid mennyiségének örvendetes visszaesése viszont épp 2013 körül fékeződött le. Bár 1990 óta a kén-dioxid-kibocsátás a töredékére esett, 2005 és 2016 között már bizonytalanabb a csökkenés, 2017 pedig emelkedést mutat.

Az agrártárca egy tavaly novemberi jelentése a PM2,5 esetében nagyon jelentős, az ammónia és a metántól eltérő illékony szerves vegyületek tekintetében pedig kis mértékű elmaradást mutat. A PM2,5 kivételével a légszennyező anyagok mennyisége 2005 és 2017 között csökkent, de még mindig jelentős elmaradást mutat a 2020-as, pláne a 2030-as céloktól. Látható, hogy a 2020-tól illetve 2030-tól érvényes kibocsátás-csökkentési kötelezettségek teljesítéséhez további intézkedések szükségesek - fogalmaz a tárca.