Lehangoló kép Magyarországról - itt a rossz hír a kormánynak

Tavaly 3,3 százalékponttal 55,9 százalékra bővült a nők foglalkoztatási rátája Magyarországon - közölte Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) kuratóriumi elnöke az Eurostat, az unió statisztikai hivatalának adataira hivatkozva az MTI-vel. Ez a legmagasabb növekedési arány az unióban és a legmagasabb Magyarországon mért arány 1992 óta - derült ki Szalai tájékoztatásából. (A szakértő korábban az NGM női foglalkoztatás javításáért felelős miniszteri biztosa volt.)

Ez a fantasztikus teljesítmény azonban mégsem ad túl sok büszkeségre okot - legalábbis az IMF Magyarországról szóló jelentéséből korántsem olyan kép rajzolódik ki a nők foglalkoztatásáról, amire büszkék lehetnénk. Az IMF szerint a nemek között egyenlőtlenség Magyarországon rontja a gazdaság teljesítményét és fékezi a növekedést. A kép, ami a jelentésből kirajzolódik, finoman szólva sem egy modern, XXI. századi társadalmat sejtet: a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek a nemek hagyományos szerepének preferálását tükrözik, amit a kormányzati politika egyes intézkedései is erősítenek.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A nemek közötti egyenlőtlenség világszerte túllép a politikai, társadalmi és gazdasági kereteken. Míg a gazdasági fejlődést hajlamosak vagyunk összekapcsolni a nemek közötti szakadékok csökkenésével - különösen az iskolai végzettséggel vagy a jogi környezettel kapcsolatos akadályok elhárulására mutogatva -, a folyamatok önmagukban nem elégségesek a munkahelyeken, otthon és a politikai életben fennálló egyenlőtlenségek felszámolásához - mutat rá az IMF.

A magyar nők általában véve képzettebbek mint a férfiak, és nem kell diszkriminatív jogi korlátozásokkal szemebe nézniük - állapítja meg a jelentés. Ennek ellenére a nemek közötti szakadék jelentős mind a politikai életben, mind a munkahelyeken. A nők jelentős hátrányba kerülnek férfiakkal szemben, amikor a foglalkoztatásról, a fizetésről, az üzleti vagy politikai döntéshozatalról van szó. A legnagyobb cégek vezetőségeiben a nők aránya mindössze 12 százalék a 20 százalékos uniós átlaggal szemben. A női törvényhozók aránya 10 százalék, ami az EU legalacsonyabb aránya. (Az EU-ban a törvényhozói testületekben ez az arány 30 százalék körül van.)

Mindezt tetézi, hogy - más uniós tagállammal szemben - a nők munkaerő-piaci helyzete romlott az elmúlt években. Különösen a politikai életre igaz ez, ahol a nők teljesen kiszorultak a döntéshozatalból: a női miniszterek száma 2009 és 2012 között, valamint 2014 közepére nullára esett.

Ezen túl a munkahelyek tekintetben Magyarország azon kevés országok egyike, ahol a férfiak és nők fizetése közötti szakadék különböző mérőszámok szerint nőtt 2009-2012 között nőtt. Magyarország ezen a téren is szemen halad az EU-val: a magyar háztartások 2007 és 2010 között más uniós tagállamokhoz képest sokkal inkább függővé váltak a férfiak kizárólagos jövedelmétől.

Mi áll a háttérben?

Az alaphelyzet évek óta változatlan: a nők munkaerő-piaci részvétele Magyarországon alacsony, különösen az anyák körében. A részvételi arány nemcsak az EU és az OECD átlagától marad el, de a régiós társakhoz képest is alacsony. Az IMF megnézte, melyek azok a tényezők, amelyek gátolják a nők munkaerő-piaci helyzetének javulását.

A fejlett és a feltörekvő gazdaságokban általában a kedvezőtlen adórendszer, a rugalmatlan foglalkoztatás, a megfizethető bölcsődék és óvodák hiánya és a rugalmatlan szabadságolási rend akadályozza leginkább a nők bővebb foglalkoztatását. Magyarországon ezek közül a szülői szabadságok rossz rendszere és a megfizethető gyermekgondozási helyek hiánya sújtja leginkább az anyákat.

A magyar adórendszer az IMF szerint relatíve semleges, ugyanakkor például 24 hónapnál hosszabb szülői szabadságnak negatív hatása van a nők munkaerő-piaci részvételére, ugyanis a hosszú távolmaradás hátrányos helyzetbe hozza őket. Ráadásul a hosszú szülői szabadság a szélesedő fizetési szakadékhoz is hozzájárul.

Komoly gond a formális gyermekgondozási lehetőségek hiánya, ami akadályozza a nőket abban, hogy otthonukon kívül munkát vállaljanak. Emellett több tanulmány arra is rámutat, hogy a törvény által biztosított rugalmasság csak elméletben létezik, a gyakorlatban a munkaadók nem alkalmazkodtak ehhez, az alkalmazottak csak kevéssé alakíthatják szabadon munkabeosztásukat. Az IMF szerint kevesen élnek a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségével is, ez az arány az EU-ban az egyik legalacsonyabb.

Az idősebb korosztálynál sem sokkal jobb a helyzet. Az emberek nehezen tudnak helyet találni a beteg szüleik hosszú távú gondozását biztosító intézményekben.

Megmagyarázhatatlan okok

Az IMF elemzése rámutat, hogy a nemek közötti fizetési szakadékra túlnyomó részt nincs magyarázat. Az EU-ban és az OECD-országokban a nők általában 84 centet keresnek a férfiak egy eurójához képest. Ezt részben a foglalkoztatásbeli, tapasztalatbeli, képzettségbeli és ledolgozott órákbeli különbségekkel lehet magyarázni. A képzettség szintjének javulása mindig a fizetésbeli különbség csökkenéséhez vezet. Németországban és Hollandiában a fizetések közötti különbség nagyban magyarázható a nők részmunkaidős foglalkoztatásával. Magyarországon azonban nincsenek ilyen ésszerű magyarázatok, ami a nőkkel szemben fennálló előítéletek továbbélését jelzi.

Az IMF tanulmánya megerősíti, hogy a nemi szerepek hagyományos értelmezése "divatban maradt" Magyarországon. A 15 évesnél fiatalabb gyermekeket nevelő magyar szülők több mint fele ért azzal egyet, hogy "a nőknek fel kell készülniük arra, hogy a család érdekében visszább vegyenek a fizetett munkájukból". A háztartási munkák és a gyermekgondozás terén kialakult egyenlőtlenséget tükrözi, hogy a magyar nők több mint kétszer annyi fizetetlen munkát végeznek, mint a férfiak.

A lány és fiúgyermekekkel szemben is megjelennek már az egyenlőtlen elvárások: a fiú tanulók több mint fele esetében elvárt, hogy a tudományos, technológai, mérnöki vagy matematikai területre készüljenek, míg a lány diákok esetében kevesebb, mint 20 százalék ez az arány. Mindez annak ellenére igaz, hogy a lányok továbbtanulási aránya relatíve magas.

És hogy jön ez a növekedéshez?

Három fő csatornán hathat a növekedésre a nemek közötti egyenlőség: a munkaerőpiacon, a humán tőkén és a teljes termelékenységen keresztül. Más fejlett és feltörekvő gazdaságokhoz hasonlóan Magyaroszágon is akut probléma a társadalom öregedése és az alacsony termelékenységi ráta. Magyarországon a munkaerőpiac 2030-ra körülbelül 10 százalékkal fog zsugorodni, aminek negatív hatásait mérsékelheti a nők részvételi arányának növelése.

Az IMF elemzéséban arra a következtetésre jut, hogy bár Magyarország több részindikátor alapján jól teljesít - jogszabályi környezet, a nők képzése, az adórendszer semlegessége -, a nemek közötti egyre nagyobb egyenlőtlenség aggodalomra ad okot. A nők munkaerő-piaci részvételére irányuló szabályozás csak részben sikeres, a foglalkoztatás továbbra is rugalmatlan. Továbbá annak ellenére, hogy a kormány elkötelezett a gyermekgodozási létesítmények hozzáférhetőségének javítása mellett, az ország egyes területei között jelentős egyenlőtlenségek mutatkoznak ezen téren.

Javaslatok

Az IMF szerint javítani kellene a gyermekgondozási intézmények elérhetőségét, főként a három év alatti gyemekek esetén, illetve a szülői szabadság szabályozását.  A gyedet mindkét nem számára lehetővé kellene tenni és támogatni kellene a rugalmas munkavállalást. Ez az IMF szerint költségvetési szempontból semleges módon is megoldható, ha a szülési szabadságra adott juttatásokon megspórolt keretből a gyermekgondozási lehetőségeket bővítik.

Emellett az IMF szorgalmazza a nőkkel szembeni előítéletek visszaszorítását. Ezt szolgálhatja a szülési szabadság lerövidítése, az egyenlő bérekre vonatkozó rendelkezések szigorú betartatása, továbbá a fizetések átláthatóságának javítása. Emellett az apákat is ösztönözni kellene, hogy használják ki a szülői szabadság adta lehetőségeket.