A kormánypártok a diákszövetkezetek példáján felbuzdulva a nyugdíjasok számára is megteremtenék a szövetkezeti formában történő foglalkoztatás lehetőségét. A Policy Agenda (PA) megvizsgálta, hogy ez a szövetkezeti forma valójában esélyt jelenthet-e a nyugdíjban lévők foglalkoztatására.

Most is dolgozhat a nyugdíjas

Kapcsolódó

A kormánypárti javaslat arra lehetne megoldás, hogy csökkenteni lehessen a területi és ágazati alapon jelentkező munkaerőhiányt. A PA egy korábbi felmérése szerint a magyar kis-és középvállalkozások vezetői a nyugdíjas korú munkavállalókat a hiány pótlása során az egyik legkevésbé elutasítandónak vélik, mint olyan potenciális társadalmi csoportot, amely bevonható a munkaerőpiacra. Az időseknél csak a pályakezdő fiatalok voltak kevésbé negatív megítélésűek.

Nyugdíj melletti munkavégzésre a törvény most is teremt lehetőséget - igaz, ez csak a versenyszférában lehetséges. (Közszférában a nyugdíj kifizetését szüneteltetni kell a munkavégzés időtartama alatt.) De a versenyszférában is van azért egy kisebb korlátozás, ha valaki a nőkre alkalmazott kedvezményes nyugdíjazást vette igénybe (azaz nem életkor alapján, hanem 40 év szolgálati idő alapján ment nyugdíjba), akkor a minimálbér 1,5-szereséig kaphatja a nyugdíját és a munkabérét egyszerre, mert e fölött már felfüggesztik a nyugdíjának a kifizetését.

Jelenleg átlagosan 42 ezren dolgoznak 65 éves koruk felett. A nyugdíjkorhatár környékén lévők (60-64 év) esetében ez a szám 232 ezer fő. Azaz jelenlegi becsléseink alapján 100 ezer nyugdíjas lehet, aki nyugdíja mellett is dolgozik - vélik a PA kutatói. A nyugdíj melletti munkavégzést csak annyiban ösztönzi az állam, hogy a versenyszféra esetében azt nem bünteti.

Jó példa az iskolaszövetkezet?

A napirenden lévő kormánypárti javaslat alapja, hogy bizonyos időszakos munkákra - a parlamenti vita során az előterjesztők kifejezetten a kiskereskedelmet említették, - pár óra erejéig bevonható lenne nyugdíjas munkaerő. A modell alapja az iskolaszövetkezet, ahol főként a tanulók az iskolai tanulmányaik mellett munkát végeznek. Ezt a munkát számukra az iskolaszövetkezet szerzi, valamint fizeti a bérüket, Az elvégzett munka kialkudott árát az iskolaszövetkezetnek a munkáltató (megbízó) fizeti ki.

A nyugdíjas szövetkezet ezen az elven tud működni, még akkor is, ha a kormánypárti előterjesztők, ezt valamilyen laza együttműködésként is akarják bemutatni - fogalmaztak a PA kutatói. Amikor egy cég egy feladat ellátására megbíz egy nyugdíjas szövetkezetet, akkor biztos akar abban lenni, hogy a szerződésben foglalt feladatokat ténylegesen, a meghatározott szempontok szerint végzik el. Amennyiben ez nem történne meg, abból a megbízónak kára keletkezne, amit érvényesíteni szeretne a szövetkezettel szemben.

Ezzel együtt a szövetkezetnek elemi érdeke lesz, hogy ne ad hoc alapon tudjon csak teljesíteni, hanem a tagjai garanciát adjanak - legalább személyükben - arra, hogy a megbízónál időre megjelennek, a vállalt munkát elvégzik. Ez pedig egy professzionális működést feltételez, amelynek része az is, hogy legyen tartaléklétszám (betegség, orvosi vizsgálat, családi okok miatt).

És mi lesz a bérekkel?

A nyugdíjas szövetkezetek amellett, hogy egyes területeken enyhíthetik a munkaerőhiányt, egyúttal bérlenyomó hatásuk is lesz - olvasható az elemzésben. A kedvezőbb adózás miatt a nyugdíjas szövetkezeti tag ugyanakkora bruttó bérből többet visz haza, mint egy nem szövetkezeti tag.

A munkáltatónak pedig kifejezetten érdeke lesz keresni ezeket a szövetkezeteket, ha azok garantálni tudják a biztos munkaerőt. Ez ugyanakkor a normál foglalkoztatottak számára kedvezőtlen bérhelyzetet vagy akár elbocsátást is jelenthet.

Lehetne máshogy is

A kormánypárti lépésnek ismét az a filozófiája, hogy megpróbálnak mentesítő, könnyítő szabályokkal lehetőséget adni egyes társadalmi csoportoknak. Azzal azonban nem számoltak, hogy ennek milyen hatása lesz a többi foglalkoztatott helyzetére. Talán biztonságosabb lett volna, ha az adózási könnyítéseket, vagy akár a közhasznú nyugdíjas szövetkezeteket, a munkaerőhiánnyal érintett munkakörök számára teszik csak lehetővé. Ez garanciát adhatna a munkavállalók jogaira is.

Összességében az a probléma, hogy nem látszik az a közhasznú igény, amely megalapozottan, szükségszerűen hozza létre ezeket a szövetkezeteket. Sokkal inkább a piaci szereplők látják annak a lehetőségét, hogy képesek lennének közvetíteni piaci alapon a munkaerőhiánnyal küzdő cégek számára - vélik a kutatók.