Továbbra sem lehet kizárni, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól ki lehet kerülni már az év első felében, ugyanis a tavalyi nagyon jó hiányadat, valamint az idei első három hónap költségvetési adatai ezt alátámaszthatják - véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank makroelemzője a frissített konvergenciaprogramban szereplő kormányzati prognózis kapcsán. Szerinte ugyanakkor a költségvetési és gazdasági előrejelzéseken jól látszik az erős "kincstári optimizmus", 2014-re például kimondottan kiadásnöveléssel számol a kormány bizonyos területeken, miközben a növekedési és hozamvárakozások elég optimisták.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedd délelőtt bejelentette: a kormány hétfőn benyújtotta a konvergenciaprogramot Brüsszelnek, amely a 2013-2016-os gazdasági kitekintést tartalmazza. A magyar gazdaság növekedése idén újraindul, az államháztartás hiánya 3 százalék alatt marad és nincs szükség kiegészítő intézkedésekre a hiánycél eléréséhez - közölte a nemzetgazdasági miniszter. További részleteket erről itt olvashat.

Kapcsolódó

Kiadásnöveléssel is számol a kormány

Ami a növekedést illeti, a 2013-14-es GDP-várakozások magasnak mondhatók, ráadásul nem csak a reálnövekedésre (a kabinet rendre 0,7 és 1,9 százalékkal számol), hanem a nominális növekedésre vonatkozó várakozás is magas. Már idén 4,3 százalékkal növekedhet a GDP a kormány szerint, ha az árindex változását (azaz az árak emelkedését) is figyelembe vesszük. Ez a várakozás segíthet abban, hogy a kormány adósságcsökkenést tudjon kimutatni, és a költségvetés bevételeit is megemeli ez az optimista feltételezés.

Érdekes még a kamatokra és a hozamokra vonatkozó várakozás is - mondja Nyeste, aki külön megemlíti, hogy a tárca a hosszabb hozamoknál is markáns csökkenést vár, amire utaló jelek ugyan valóban vannak, de például a 2014-re várt 3,9 százalékos hosszú lejáratú hozam az elemző szerint elég optimistának nevezhető. A 2014-es hiányvárakozását mindeközben 2,7 százalékra emelte a kormány.

A javuló növekedés mellett továbbra is viszonylag magasnak mondható hiányadat arra utal, hogy romlás következhet be az alapvető költségvetési folyamatokban. Ezt támasztja alá az is, hogy a kormány bizonyos területeken kiadásnöveléssel számol (például a pedagógus életpálya modell egyenlegrontó hatását már figyelembe veszi 2014-re). Az államháztartás GDP-arányos kiadási szintje eközben 2012-ről 2013-ra érdemi növekedést mutat, ami kissé tovább nőhet 2014-ben a dokumentum szerint. Ezt az állami beruházások növekedése okozza leginkább.

Májusban jöhet a korrekció

Gárgyán Eszter, a Citi közgazdásza szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentés nem tartalmaz kiegészítő költségvetési intézkedéseket, bár a makropálya több elemében konzervatívabbnak tekinthető, mint a korábbi prognózis. A növekedési és inflációs pályák leszállítása a deficitet 0,5 százalékkal emelheti. Ezen belül a kormány változatlanul hagyta az elektronikus útdíjból és a pénztárgépek bekötéséből számított bevételt, ám a tranzakciós illetékből számoltat csökkentették. Ez azért fontos, mert az előbbi kettőből származó elemekkel kapcsolatban is aggályokat fogalmazott meg a Bizottság, amire most nem reagált a kabinet. Gárgyán, szerint pótlólagos intézkedések nélkül 3,1 százalék lehet idén a deficit, de az elemző úgy látja, hogy májusban még módosítani fogják a programot.

A tavalyi vártnál jobb áht-hiányt az EB ugyanis egyszeri tételeknek fogja betudni, és az idei és jövő évi bevételi kockázatokról szóló aggodalmát meg fogja ismételni a május eleji értékelésében. Az Ecofin (pénzügyminiszterek tanácsának) júniusi ülése előtt ezért a kormány újabb kiigazításra fog szorulni, ha valóban ki akar kerülni az EDP alól. A döntést ugyanis valóban politikai alapon hozzák meg, és még olyan tényezők is hatással lehetnek a végkimenetelre, mint az alkotmánymódosítás bizottsági értékelése - véli Gárgyán.

Megúszható a kiigazítás

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője azt hangsúlyozta: eddig is úgy vélték, hogy a szerény növekedéshez és a 3 százalék alatti államháztartási hiány eléréséhez nem szükséges további kiigazítás. Az elemző a kormány legfrissebb makropályáját reálisnak, "legfeljebb kissé optimistának" nevezte, és megemlítette, hogy személy szerint is szerény növekedést vár. A jó mezőgazdasági teljesítmény és a pozitív készletváltozások felfelé húzhatják a GDP-t, így a kormány 0,7 százalékos idei GDP-növekedési előrejelzése az elemző szerint nem nevezhető a valóságtól elrugaszkodottnak.

A 3,1 százalékos idei inflációs prognózis konzervatív, óvatos becslés Suppan Gergely szerint, aki ennél jóval alacsonyabb, 2,2 százalék körüli átlagos inflációval számol. Megjegyezte azt is, hogy az olajárak elmúlt időszakbeli esésének köszönhetően az infláció még ennél is alacsonyabb lehet. A vártnál lényegesen alacsonyabb ütem ugyan az adóbevételeknél okozhat feszültségeket, a reálbérek azonban ugrásszerűen nőhetnek és ezzel bővülhet a belső fogyasztás is - tette hozzá.

Suppan Gergely szerint a kormány reálisan azonosította a kockázatokat és ezek kezelésére elegendő tartalékot is hagyott. Pozitív meglepetést is okozhat a hozamok csökkenése, amivel akár 100 milliárd forinttal is mérséklődhetnek az állami kamatkiadások - mondta. Megemlítette, hogy az alacsony infláció és a csökkenő hozamok támogatják a további alapkamat-csökkentést is, a piac a következő 3 hónapra már beárazott további 100 bázispontos kamatvágást.

Az elemző szerint jó eséllyel Brüsszel is reálisnak tarthatja a makropályát, és az ország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól, ebben az esetben pedig ugrásszerűen javulhatnak az üzleti bizalmi mutatók.

Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi államháztartási hiány lényegesen jobb lett a korábban vártnál, a GDP-arányos 2 százalékos hiánynak köszönhetően 0,4 százalékponttal csökkenhet az EU által előrejelzett hiánypálya. Ezt és a várható kamatmegtakarítást figyelembe véve a brüsszeli 3,4 százalékos idei hiány-előrejelzés "becsúszhat" 3 százalék alá.

Kincstári optimizmus

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője túlzottan optimistának tartja a program makrogazdasági előrejelzéseit, ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól az év első felében.

Erős "kincstári optimizmus" látszik a gazdasági és költségvetési előrejelzéseken - fejtette ki az elemző. Hozzátette, hogy 2014-re például kimondottan kiadásnöveléssel számol a kormány bizonyos területeken, miközben a növekedési és hozamvárakozások is eléggé optimisták.

Az elemző nemcsak a reálnövekedésre, hanem a nominális növekedésre vonatkozó várakozást is magasnak tartja. A kormány várakozása szerint már az idén 4,3 százalékkal növekedhet a GDP, amennyiben az árindexet is figyelembe vesszük. Ez a várakozás pedig segíthet abban, hogy a kormány adósságcsökkenést tudjon kimutatni, és a költségvetés bevételeit is megemeli ez az optimista feltételezés - vélekedett Árokszállási Zoltán.

Az Erste Bank elemzője magasnak találja a kormány kamatokra és hozamokra vonatkozó előrejelzéseit is. A kormány láthatóan azt várja, hogy további kamatcsökkentések lesznek az idén, amivel egyet is lehet érteni - fejtette ki. A hosszúállampapír-hozamokra vonatkozó, jövőre várt 3,9 százalékos előrejelzés azonban véleménye szerint nem nevezhető konzervatívnak, tekintettel arra, hogy jelenleg az 5 és 10 éves állampapírhozamok 5,2-5,6 százalék körül vannak.

A javuló növekedés ellenére a kormány 2,7 százalékra emelte a 2014-es hiányvárakozását, az elemző szerint a viszonylag magasnak mondható hiányadat arra utal, hogy romlás következhet be az alapvető költségvetési folyamatokban. Véleménye szerint ezt támasztja alá az is, hogy a kormány bizonyos területeken kiadásnöveléssel számol, például figyelembe veszi a pedagógus életpálya modell egyenlegrontó hatását 2014-ben, és emellett az állami beruházások növekedésével számol.

Kérdés, hogy nem túl optimista-e a GDP várakozás, és lesz-e elég költségvetési bevétel a kiadások emelkedésének finanszírozására ráadásul úgy, hogy a költségvetés szabad tartalékainál is markáns csökkentést tervez a tárca jövőre - fejtette ki az Erste Bank elemzője.

Árokszállási Zoltán szerint továbbra sem kizárt, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól kikerülhet Magyarország már az év első felében, ugyanis a tavalyi alacsony hiányadat, valamint az idei első három hónap költségvetési adatai ezt alátámaszthatják.