Lemarad versenytársaitól a haveri Magyarország - itt az újabb jelentés

Az elmúlt években olyan gazdasági rendszer épült ki Magyarországon, amelyben a kormány a cégeket nyíltan megkülönbözteti politikai lojalitásuk alapján – áll abban a jelentésben, amelyet az Egyesült Államokbeli Centre for International Private Enterprise (CIPE) felkérésére készített a Transparency International Magyarország (TI). A tanulmány a demokráciával, az üzleti szektor működésével és az idegengyűlölettel kapcsolatos véleményeket és azok változásait mutatja be.
Domokos Erika, 2017. május 22. hétfő, 12:29

A közhatalomhoz közel álló bennfenteseket helyzetbe hozó magyar kapitalizmus együtt jár az intézményrendszer alacsony hatékonyságával és haveroknak kedvező részrehajlásával - áll a TI jelentésében. Ennek szembetűnő példája a közbeszerzések gyakorlata vagy a kormány és a vállalatok közötti stratégiai együttműködési megállapodások rendszere.

Jó makroadatok, de alacsony a versenyképesség

Jóllehet számos makrogazdasági mutató inkább pozitív képet mutat, a gazdasági növekedés hosszabb távon nem tűnik fenntarthatónak: a versenyképesség továbbra is, immár mintegy másfél évtizede zuhanórepülésben van. A járadékvadászat és a korrupció meggátolja az erőforrások hatékony elosztását - vélik a TI tanulmányának szerzői.

A TI a kutatás során megkérdezett számos, a témával foglalkozó szakértőt, üzletembert és civil szervezeti vezetőt, továbbá három fókuszcsoportos megbeszélésre is sor került 22-35 éves fiatalokkal. Az üzletemberek véleménye a magyar gazdaságról a kincstári optimizmust sulykoló kormánypropaganda és a kritikus szakemberek véleménye között helyezkedik el - írták a TI közleményében.

Politikai érdekek a szürke zónában

A megkérdezett üzletemberek között általános volt az a vélemény, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság állapota stabilizálódott, aminek szerintük a legfőbb bizonyítéka a magyar államadósság felminősítése. Egyikük megjegyezte: "A hosszú távú kételyek mellett Londonból nézve a magyar gazdaság rendben van". Mindemellett, a gazdaságpolitikai döntések szerintük "politikai narratívába illeszkednek, nem reflektálva a gazdaság és a társadalom igényeire". A korrupció mértékével kapcsolatban egy megkérdezett úgy vélte: "ez a kormány elzárta a régi csapokat és kinyitotta az újakat". Egy másik megszólaló pedig úgy fogalmazott: "a látható üzleti világ mögött van egy szürke zóna, ahol a politikai érdekek dominálnak. Ha tudod, kihez kell fordulni, hamar nyereséget termelhet a beruházásod."

Üzleti környezet Magyarországon a szakértők véleménye és a kutatás eredményei alapján:

Pozitív tendenciák

  • magyar államadósság felminősítése befektetésre ajánlott kategóriába
  • alacsony költségvetési hiány
  • a folyó fizetési mérleg többlete
  • az államadósság GDP-hez mért aránya csökkenő trendet mutat

Negatív tendenciák

  • haveri kapitalizmus: a verseny nyílt korlátozása politikai lojalitás alapján
  • az adórendszer túlzottan bürokratikus és kivételeket biztosít
  • az egy főre jutó GDP-növekedés alacsony a közép- és kelet-európai országok többségéhez képest
  • gyenge termelékenység Nyugat-Európához képest
  • a túlszabályozás és a nagyfokú állami beavatkozás korlátozza a piacot és magas korrupciós kockázattal jár
  • kiszámíthatatlan és átláthatatlan üzleti környezet
  • túlközpontosított, részrehajló kormányzati döntéshozatal
  • büntető különadók
  • lassú, túlbürokratizált közszolgáltatások
  • gyengén teljesítő oktatási rendszer
  • kutatás-fejlesztés, innováció alacsony szintje
  • gazdasági kivándorlás, képzett munkaerő hiánya

Ajánlások az üzleti környezet javítására:

  • kiszámítható szabályozást és hosszú távú stabilitást, valamint átlátható döntéshozatalt eredményező intézkedések kellenek
  • az adószabályok egyszerűsítésével elő kell segíteni az átlátható vállalati működést
  • a gazdasági érdekek ésszerű, átlátható és szakmai alapon történő érvényesítését lehetővé tévő megoldások kialakítása
  • átlátható, elszámoltatható és pártatlan intézményi infrastruktúrára van szükség a beruházások ösztönzéséhez és az egész gazdaság fejlesztéséhez
  • következetes reformok kellenek a bürokrácia hatékonyságának és a szolgáltatások minőségének javítása érdekében
  • az érdemen és teljesítményen alapuló előrejutás társadalmi támogatottságának növelését szorgalmazó programok indítására van szükség
  • a bevált gyakorlatok, vállalati integritás programok tudásmegosztása az üzleti szektorban a tiszta verseny elősegítése érdekében (a civil szektorral együttműködve)
  • erősebb civil, nem-kormányzati kontroll a közpénzek elköltése terén, az állami beruházásokra is kiterjedően

Növekszik az idegengyűlölet

A kormány 2016-os menekültellenes kampányát követően az idegengyűlölet mértéke Magyarországon soha nem látott szintet ért el. Eközben a bevándorlókkal, menekültekkel kapcsolatos negatív attitűdök - több más közép- és kelet-európai országhoz hasonlóan - erősödtek. A "másokkal" kapcsolatban hiányzó ismeret, a szegények iránti szolidaritás alacsony szintje, illetve a demagógiára való fogékonyság egyaránt jelen van a magyar társadalomban - vélik a TI szakemberei.

A fiatalok szerint a fejük felett döntenek

A megkérdezett fiatalok szerint a demokrácia és az alapvető szabadságjogok nagyon fontos értékek. Problémának tartják viszont, hogy a közhatalom a társadalomtól elszigetelten működik. Egy jellemző álláspont szerint "a meritokrácia soha nem volt divatos Magyarországon. Nálunk a kapcsolatoknak van döntő jelentőségük." A vállalkozási hajlandósággal kapcsolatban több fiatal úgy vélte, hogy "minél nagyobb terveid vannak, annál inkább szűkülhet a mozgástered". A fiatalok egyik jellemző megállapítása az volt, hogy szeretnék, ha a közpénzek elköltése fölött erősödne a civil kontroll.

A jelentés teljes terjedelmében angolul itt, a magyar összefoglaló pedig itt olvasható.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

napiszar, 2017.05.25 11:59

@krax: vajon a képesség vagy a bátorság hiányzik belőled hogy a nyers számaidból valami olyasmi összevethetőt alkoss mint amit én csináltam lejjebb? :D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krax, 2017.05.24 21:07

@napiszar: "@krax: csak hogy cáfoljam a folyamtos hazudozásod"

Na most akkor hogy is van ez?

Magyar 1 főre jutó GDP 1998-2002: 7300-8600, 2002-2006: 8600-10200, majd 2006-2008( a válságig) 10200-10400.

???????????
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krax, 2017.05.24 20:50

@MLB2017: "Azt nemtom eldönteni, hogy szándékosan hazudozol, vagy szimplán ennyire gyökér vagy. de talán mind1 is. Megint lebuktál a hazudozással, ez a lényeg."

No csak, szóval én hazudok? Akkor nézzük a számokat, 2010 től az 1 főre jutó GDP alapján!

Magyarország 2010: 9800, 2011:10000, 2012: 9900, 2013: 10200 2014: 10600, 2015: 11000, 2016: 11200.

Szlovákia: 2010: 12400, 2011: 12900, 2012: 13100, 2013: 13200, 2014: 13600, 2015: 14100, 2016: 14500

Cseh Köztársaság 2010: 14900, 2011: 15200, 2012: 15100, 2013: 15000, 2014: 15400, 2015: 16000, 2016: 16400.

Lengyekország 2010: 9400, 2011: 9900, 2012: 10000, 2013: 10200, 2014: 10500, 2015: 10900, 2016: 11200.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

MLB2017, 2017.05.24 20:06

@krax: Szerencsére @napiszarnak van türelme kiírni a konkrét számokat, így bizonyítva -persze amit eddig is tudtunk-, hogy milyen gátlástalan hazudozó vagy.. :DDD
Azt nemtom eldönteni, hogy szándékosan hazudozol, vagy szimplán ennyire gyökér vagy. de talán mind1 is. Megint lebuktál a hazudozással, ez a lényeg.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix2, 2017.05.24 08:40

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html