A közhatalomhoz közel álló bennfenteseket helyzetbe hozó magyar kapitalizmus együtt jár az intézményrendszer alacsony hatékonyságával és haveroknak kedvező részrehajlásával - áll a TI jelentésében. Ennek szembetűnő példája a közbeszerzések gyakorlata vagy a kormány és a vállalatok közötti stratégiai együttműködési megállapodások rendszere.

Jó makroadatok, de alacsony a versenyképesség

Kapcsolódó

Jóllehet számos makrogazdasági mutató inkább pozitív képet mutat, a gazdasági növekedés hosszabb távon nem tűnik fenntarthatónak: a versenyképesség továbbra is, immár mintegy másfél évtizede zuhanórepülésben van. A járadékvadászat és a korrupció meggátolja az erőforrások hatékony elosztását - vélik a TI tanulmányának szerzői.

A TI a kutatás során megkérdezett számos, a témával foglalkozó szakértőt, üzletembert és civil szervezeti vezetőt, továbbá három fókuszcsoportos megbeszélésre is sor került 22-35 éves fiatalokkal. Az üzletemberek véleménye a magyar gazdaságról a kincstári optimizmust sulykoló kormánypropaganda és a kritikus szakemberek véleménye között helyezkedik el - írták a TI közleményében.

Politikai érdekek a szürke zónában

A megkérdezett üzletemberek között általános volt az a vélemény, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság állapota stabilizálódott, aminek szerintük a legfőbb bizonyítéka a magyar államadósság felminősítése. Egyikük megjegyezte: "A hosszú távú kételyek mellett Londonból nézve a magyar gazdaság rendben van". Mindemellett, a gazdaságpolitikai döntések szerintük "politikai narratívába illeszkednek, nem reflektálva a gazdaság és a társadalom igényeire". A korrupció mértékével kapcsolatban egy megkérdezett úgy vélte: "ez a kormány elzárta a régi csapokat és kinyitotta az újakat". Egy másik megszólaló pedig úgy fogalmazott: "a látható üzleti világ mögött van egy szürke zóna, ahol a politikai érdekek dominálnak. Ha tudod, kihez kell fordulni, hamar nyereséget termelhet a beruházásod."

Üzleti környezet Magyarországon a szakértők véleménye és a kutatás eredményei alapján:

Pozitív tendenciák

  • magyar államadósság felminősítése befektetésre ajánlott kategóriába
  • alacsony költségvetési hiány
  • a folyó fizetési mérleg többlete
  • az államadósság GDP-hez mért aránya csökkenő trendet mutat

Negatív tendenciák

  • haveri kapitalizmus: a verseny nyílt korlátozása politikai lojalitás alapján
  • az adórendszer túlzottan bürokratikus és kivételeket biztosít
  • az egy főre jutó GDP-növekedés alacsony a közép- és kelet-európai országok többségéhez képest
  • gyenge termelékenység Nyugat-Európához képest
  • a túlszabályozás és a nagyfokú állami beavatkozás korlátozza a piacot és magas korrupciós kockázattal jár
  • kiszámíthatatlan és átláthatatlan üzleti környezet
  • túlközpontosított, részrehajló kormányzati döntéshozatal
  • büntető különadók
  • lassú, túlbürokratizált közszolgáltatások
  • gyengén teljesítő oktatási rendszer
  • kutatás-fejlesztés, innováció alacsony szintje
  • gazdasági kivándorlás, képzett munkaerő hiánya

Ajánlások az üzleti környezet javítására:

  • kiszámítható szabályozást és hosszú távú stabilitást, valamint átlátható döntéshozatalt eredményező intézkedések kellenek
  • az adószabályok egyszerűsítésével elő kell segíteni az átlátható vállalati működést
  • a gazdasági érdekek ésszerű, átlátható és szakmai alapon történő érvényesítését lehetővé tévő megoldások kialakítása
  • átlátható, elszámoltatható és pártatlan intézményi infrastruktúrára van szükség a beruházások ösztönzéséhez és az egész gazdaság fejlesztéséhez
  • következetes reformok kellenek a bürokrácia hatékonyságának és a szolgáltatások minőségének javítása érdekében
  • az érdemen és teljesítményen alapuló előrejutás társadalmi támogatottságának növelését szorgalmazó programok indítására van szükség
  • a bevált gyakorlatok, vállalati integritás programok tudásmegosztása az üzleti szektorban a tiszta verseny elősegítése érdekében (a civil szektorral együttműködve)
  • erősebb civil, nem-kormányzati kontroll a közpénzek elköltése terén, az állami beruházásokra is kiterjedően

Növekszik az idegengyűlölet

A kormány 2016-os menekültellenes kampányát követően az idegengyűlölet mértéke Magyarországon soha nem látott szintet ért el. Eközben a bevándorlókkal, menekültekkel kapcsolatos negatív attitűdök - több más közép- és kelet-európai országhoz hasonlóan - erősödtek. A "másokkal" kapcsolatban hiányzó ismeret, a szegények iránti szolidaritás alacsony szintje, illetve a demagógiára való fogékonyság egyaránt jelen van a magyar társadalomban - vélik a TI szakemberei.

A fiatalok szerint a fejük felett döntenek

A megkérdezett fiatalok szerint a demokrácia és az alapvető szabadságjogok nagyon fontos értékek. Problémának tartják viszont, hogy a közhatalom a társadalomtól elszigetelten működik. Egy jellemző álláspont szerint "a meritokrácia soha nem volt divatos Magyarországon. Nálunk a kapcsolatoknak van döntő jelentőségük." A vállalkozási hajlandósággal kapcsolatban több fiatal úgy vélte, hogy "minél nagyobb terveid vannak, annál inkább szűkülhet a mozgástered". A fiatalok egyik jellemző megállapítása az volt, hogy szeretnék, ha a közpénzek elköltése fölött erősödne a civil kontroll.

A jelentés teljes terjedelmében angolul itt, a magyar összefoglaló pedig itt olvasható.