Bár a rendszerváltást követő évtizedben sikerült előkelő helyet szereznünk versenyképességi szempontból a régióban, ez a 2000-es években fokozatosan megszűnt - mondta a Napi-hunak Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke.

Magyarország 2003 és 2013 között 30, illetve 16 hellyel került hátrébb az országok Világgazdasági Fórum (WEF), illetve svájci IMD Business School listáján - emelte ki Kompaktor Emília, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közgazdasági igazgatója. Ezalatt a másik három visegrádi ország közül Csehország és Szlovákia az IMD-rangsorban gyakorlatilag tartotta a pozícióját, míg a WEF-listában rontottak, Lengyelország viszont javítani tudott. Ráadásul 2007-ig előnyösebb helyzetben voltunk, mint a lengyelek, ám onnantől jelentős versenyképességi hátrányba kerültünk. A különbségek változása azt mutatja, hogy Lengyelország a válság ellenére is képes volt megindulni a felzárkózás útján, amihez Magyarországnak jelentős erőfeszítéseket kell még tennie - magyarázta Kompaktor.

Mára sajnos odáig jutottunk, hogy a versenyképesség szempontjából az uniós tagországok közül hazánk a hátsó régióban tartózkodik - hangsúlyozta Futó. Véleménye szerint Lengyelország, Csehország, Szlovénia és a Balti-államok is komoly előnyre tettek szert velünk szemben, hiszen ezekben az országokban az üzleti élet kiszámíthatósága, a tőkéhez való hozzáférés lehetősége, de a beruházási szint is jelentősen magasabb. Ennek megfelelően számunkra rövid távon a román, a bolgár, a szlovák és a horvát gazdaság megelőzése lehet a cél, ami szintén nem egyszerű, de korántsem lehetetlen feladat - állapította meg az MGYOSZ vezetője.

"Úriember év közben nem emel adót"

Olyan körülmények között kell versenyképesnek lenniük tehát a magyar vállalkozásoknak, amikor jelentősen megnő az igény az innovációs aktivitás iránt. (Rossz hír ugyanakkor, hogy a felmérések szerint viszont ma a magyar kkv-knak mindössze 13 százaléka tekinthető innovatívnak.) A sikerhez kellenek a megfelelő társadalmi, tudományos, képzési és alkalmazási feltételek is, ahogy az is, hogy a "100-ból jó, ha 3-nak sikerül" nem rettenti vissza a finanszírozókat, enyhül a bürokrácia nyomása, és nem a korrupció haszonlesői szívják el a forrásokat. A vállalkozások pedig akkor lesznek tanuló szervezetek, ha proaktív módon elébe mennek a változásoknak, ami által Magyarország a világbanki és egyéb rangsorokban akár a húszasok vagy tízesek klubjába kerülhet - hangsúlyozta Kompaktor.

Közepesen szkeptikus vagyok - válaszolta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országok Szövetségének (VOSZ) főtitkára arra a kérdésünkre, hogy mennyire versenyképes Magyarország, illetve a magyar cégek. Véleménye szerint számos területen lenne lehetőség az előrelépésre; a legnagyobb hibának azt tartja, hogy a korábbi sok ígéret ellenére volt az adóterhelés és az adócentralizáció sem csökkent az elmúlt évekban. Ezzel szemben mind az adók száma, mind azok szintje nőtt, pedig ha az államnak több pénzre lenne szüksége, akkor először a kiadásokat kellene visszafogni - tette hozzá Dávid.

Ezzel kapcsolatban Dávid megemlítette, hogy bár jó hír a beruházási ráta emelkedése, az még mindig elmarad a minimálisan elvárható 20 százalékos GDP-arányos szinttől. E szinten az állóeszköz minősége szinten marad, míg a 25 százalékos határ elérésével érdemben korszerűsödik a vállalkozások által használt technológia. A kiszámíthatóság hiányát a VOSZ főtitkára is megemlítette, mondván: hektikusnak tartja a gazdasági jogalkotást, hiszen nem egy esetben előfordult, hogy a kormány úgy hozott egyik napról a másikra egy jogszabályt, hogy azt előzetesen se a szociális partnerekkel, se a szakszervezetekkel, se a munkaadókkal nem tárgyalták meg. Márpedig úriember év közben nem emel adót, csak ha össze akar dőlni a költségvetés, ám szerencsére itthon nincs ilyen veszély - emelte ki Dávid. Példaként a reklámadót említette: véleménye szerint annak bevezetésének nem volt valódi költségvetési indoka, ám a hatására több cégnek is felborult az üzleti terve.

Kompaktor szerint a magyar gazdaság egyik fő problémája továbbra is a hitelezés: 2008-2013 között drámai módon csökkent a hitelállomány, amivel párhuzamosan romlott a bankszektor portfóliója, de a hitelezési készség és képesség is negatívan változott. Jelenleg a vállalati tartozások a GDP 30 százalékára rúgnak, ami 10 százalékpontos visszaesést jelent 2008-hoz képest, így ismét a 2003-as szinten vagyunk. Ez a vállalati szféra szempontjából forráskivonást jelent, amit csak tetéz, hogy időközben a bankoknál elhelyezett vállalati források jelentősen nőttek. A forráskivonás így eléri a GDP 11-12 százalékát, ami olyan mértékű megrázkódtatás, hogy igazán szép teljesítmény volt a gazdaságtól, hogy nem lett súlyosabb a válság - vélte Kompaktor.

És melyek a pozitívumok?

Jó hír, hogy 2014 első féléve már javulás mutat, a kkv-hitelezés - ha lassacskán is, de - főképp a jegybank növekedési hitelprogramjának (nhp) köszönhetően bővül - hangsúlyozta Kompaktor. A biztos hitelellátás egy tőkeszegény országban rendkívül fontos, így különböző állami hitelprogramok (nhp, Széchenyi hitelprogram) jó irányba tett lépésnek számítanak - értett egyet Dávid is, aki a pozitívumok közé sorolta a munkahelyvédelmi akcióprogramot, a foglalkoztatási aktivitás középpontba állítását, illetve azt is, hogy vállalkozóbaráttá tették a Munka törvénykönyvét. Az utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy egy válsághelyzetben lévő országban a munkaügyi szabályokon - nem méltánytalan mértékben, de - lazítani kell annak érdekében, hogy rugalmasabbak legyenek a foglalkoztatás körülményei.

Kompaktor a pozitívumok között említette, hogy az Európai Bizottság nemrég kiadott jelentésében Magyarország a mérsékelt, de javuló versenyképességű tagállamok között található. A beruházások és az azokat kikényszerítő kereslet hiánya Magyarországon teljesen ágazatfüggő képet mutat: az autóipar húzza az ipari beruházásokat és a termelést is, ahogy ezek a GDP növekedésének hordozói is. A magyar mutatók látványosan kedvezőek az év eddig eltelt részében - hangsúlyozta az MKIK közgazdasági igazgatója, aki szerint az energiaárak lejtmenete még tart, a termelő szférában lassabban érezteti hatását, de már nem a magas árakkal tűnik ki Magyarország. A befektetés- és vállalkozásbarát üzleti környezet és közigazgatás kiépítése megkezdődött, de hosszabb időt igényel, mert az intézkedések mellett a szemlélet átalakítására is szükség van - fogalmazott Kompaktor.

Az utóbbi pár évben láthatóan megindult egy lassú fejlődés, mely talán a versenyképességünk szempontjából is változást hozhat, azonban a látványos javulásra várhatóan egy évtizedet várni kell - értett egyet Futó. A vállalatok versenyképességét sok szempontból meghatározza az ország teljesítménye, ugyanakkor megjelentek olyan nemzetközileg is sikeres cégek - például a shared service centerek (ssc-k) - melyekben komoly potenciál lehet a jövőben. Persze csak akkor, ha az állam is támogatja az ilyen jellegű cégek idetelepülését és fejődését.

Az MGYOSZ elnöke szerint további előny lehet a kormányzat stabil támogatottsága, valamint az ország elhelyezkedése is, hiszen "a térképre nézve egyértelmű", hogy közlekedési-logisztikai szempontból kivételes helyzetben vagyunk. Megemlítette a régiós összehasonlításban magasan képzett és minőségi munkaerőt is, de ezzel kapcsolatban egyből hozzátette, hogy ennek megtartásához az oktatási rendszerrre a jelenleginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a döntéshozóknak.

K+f+i-ben van a jövő

A jövőbeli versenyképesség javulása szempontjából a kiszámíthatóság és a bizalom erősítése mellett Futó két területet érez különösen fontosnak. Az oktatásban létfontosságú a kereslethez igazított professzionális szakképzési rendszer megteremtése, valamint az általános és a középiskolákban is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a reáltantárgyak képzésére, a nyelvtudás és a számítástechnikai ismeretek bővítésére. A kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) költés GDP-arányos szintjét pedig a 1 százalék körüli szintről emeleni kellene: míg az EU nyugati országaiban átlagosan ennek a dupláját látjuk, nem beszélve az USA-ról és a távol-keleti-országokról, ahol 3 százalék körül szinteket is elérnek - hangsúlyozta az MGYOSZ-vezér (a kormány célkitűzése 2020-re az 1,8 százalékra elérése - szerk.).

Az utóbbival egyetért Kompaktor is, aki szerint az ország gazdaságának távlatait tekintve számolni kell azzal is, hogy idestova fél évtizede a negyedik ipari forradalmat éljük meg, amikor gép beszél géppel, az emberre jórészt nincs is szükség. Az internet megsokszorozza, a végletekig kitágítja a lehetőségeket: a termékek saját maguk kereshetnek gyártót, szállítót, vevőt, a névjegyként viselkedő chipek minden fontos adatot tartalmaznak róluk. Még több matematikusra, mérnökre, programozóra, számítógép-szerelőre lesz tehát szükség - vélte az MKIK szakértője, aki szerint a termelésből felszabaduló munkaerő helyet keres és azt meg is találhatja a különböző szolgáltatásokban - így többek közt a gyógyításban, a betegápolásban, a szépségápolásban, a gyermeknevelésben, a tanításban, a képzésben, a művészetekben, a szórakoztatásban vagy éppen a turizmusban.

Lejárt a magányos harcosok ideje és azok a kkv-k lehetnek eredményesek, amelyek az új helyzetben kialakuló vagy inkább a meglévőt újba átugrató hálózatok valamelyikének a tagjai lesznek a ko-opetíciónak (versengő együttműködés) elnevezett, win-win szemléletű (mindenki nyertes) versengő együttműködés körülményei között. Még a nagyvállalatok sem rendelkeznek az összes szükséges ismerettel, nemhogy a kkv-k. Ehhez kell az állam segítsége is, hogy például kedvező feltételeket teremtsen a szélessávú hálózatok kiépítéséhez és használatához. (Arra, hogy mennyire képtelen a magyar cégek az együttműködésre, már számtalan szakmai szervezet, szakértő felhívta korábban is a figyelmet. Sokak szerint például ezért sincs sok exportképes cégünk, mert mindenki egyedül próbálja meghódítani a külföldi piacokat, miközben együtt sokkal több esélyük lenne a sikerekre - a szerk.) Tennivaló tehát van, mind állami, mind vállalkozói részről, hiszen jelenleg kevés a valóban versenyképes kkv, sok a kényszervállalkozó, de problémát jelent az is, hogy általában gyenge a piaci munka és alacsony szinten vannak az ismeretek is - emelte ki Kompaktor.