Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Margón kívül című könyv szerint a fiatalok közel fele úgy véli, az elmúlt tíz évben romlott az életszínvonal, illetve rengetegen közülük a kilátástalanságot tartják a legfőbb problémának - derül ki az Excenter Kutatóközpont kiadványából. A 24.hu által elemzett kötet azokat a szempontokat gyűjtötte össze, amelyek kimaradtak a nemrég nyilvánosságra hozott Magyar Ifjúság Kutatás 2016 című, 500 oldalas dokumentumból.

Minden huszadik fiatal az általános iskola befejezése után meg sem próbált továbbtanulni, ráadásul ebben a tekintetben az előző négy évhez képest kis növekedés is tapasztalható, ez pedig a kötet szerint a tankötelezettségi korhatár csökkentésének egyik lehetséges következménye lehet - írta a 24.hu. A lemorzsolódás markánsabban jelentkezik az érettségit nem adó szakképző iskolában (2016 óta szakközépiskola), mint az érettségit adó szakgimnáziumokban és gimnáziumokban.

Érdekes eredmények születtek, amikor az édesapa iskolai végzettsége szerint vizsgálták, hogy a fiatalok milyen típusú iskolában, képzésben tanulnak. Azok a gyerekek, akiknek az édesapja legfeljebb 8 osztályt végzett, elsősorban szakmunkásképzőben, szakiskolában tanulnak, magasabb oktatási szintekre csak ritkán jutnak el. A diplomás szülők gyermekei pedig felülreprezentáltak a felsőoktatásban, és a szakképzésben nagyon ritkán tűnnek fel.

A fiatalok bizonytalanok a munkaerőpiaci kilátásaik tekintetében, lehetőségeiket pedig sokkal rosszabbul ítélik meg annál, mint amennyire az a KSH adataiból látszik. Beszédes mutató, hogy a fiatalok 45 százaléka úgy véli, az elmúlt tíz évben romlott az emberek életszínvonala, 36 százalék szerint nem változott, 19 százalék szerint pedig javult. A fiatalok szubjektív anyagi helyzete is sokat elárul a 15 és 29 év közöttiek helyzetéről: a fiataloknak mindössze a 7 százaléka sorolta magát a teljesen gondtalanul élők körébe, a rendszeres nélkülözések és anyagi gondok között élők aránya 11 százalék. A legnagyobb csoportot azok a fiatalok alkotják, akik úgy vélik, ha beosztják, jól ki tudnak jönni a jövedelmükből, családjuk pedig ezen a téren könnyebben boldogul.

De a fiatalok harmadát teszi ki az a tábor, amelynek tagjai számára a szigorúan beosztott anyagiak mellett is nehézkesen megy egy-egy hónap átvészelése. Tízből négy-öt fiatal családjának rendszeres nehézséget jelent egyensúlyozni a bevételek és kiadások között, közülük pedig minden negyedik (a teljes minta 11 százaléka) esetben komoly gond a szerény jövedelem beosztása és a nélkülözés - írta a 24.hu.

Így nem véletlen, hogy 2016-ban - a négy évvel korábbi arányt is jóval meghaladva - a fiatalok legégetőbb problémaként a kilátástalanságot nevezték meg. Emellett az is látható, hogy az olyan problémák, mint az anyagi nehézségek és a szegénység is egyre nagyobb arányban fogalmazódnak meg ifjúsági problématípusként. A kilátástalanság elsősorban a dél-alföldi, valamint a nyugat- és dél-dunántúli régiókban jelent meg problémaként. A közép-dunántúli fiatalok pozitívabbak, az országos átlagnál 9 százalékkal kevesebben említették ezt problémaként.