Májusban 3,9 százalékos volt az infláció, ez stagnálást jelent, ugyanakkor a fontosabb mutató, a maginfláció 4 százalékra gyorsult. Ezért a jegybanktól újabb enyhe szigorítás várható - kommentálta KSH friss adatait Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője.

Várakozása szerint júniusban és júliusban mérsékeltebb lehet a fő inflációs adat, mert egy évvel korábban az üzemanyagárak ekkor adtak lökést a mutatónak. A maginflációnál azonban nem várható lassulás. A mostani adatok, főként a maginfláció gyorsulása miatt indokolt lehet a monetáris szigorítás júniusban. A jegybank várhatóan továbbra is hangsúlyozza, hogy a nemzetközi gazdaság lassulása mérsékelheti a belső piacról érkező inflációs nyomást. Hosszabb távon pedig az MNB-nek további adatokra lesz szüksége a belső és külső hatások elemzéséhez, amelyek alapján újabb döntéseket hozhat a monetáris feltételekről. Így a jegybank, egy a márciusihoz hasonló aprót szigorítthat júniusban: az egynapos betétek kamatszintjét 10 bázisponttal megemeli és így az pozitív tartományba kerül, valamint a likviditás szűkítése is benne van a pakliban - mondta Németh.

Az inflációs főszám magas szintje elsősorban a tavaszt jellemezhette, júniustól enyhülés jöhet a magasabb bázis, csökkenő olajár és kedvezőbb szezonális hatások miatt. Így a nyár végére 3 százalék alá lassulhat az infláció üteme, azonban ősztől ismét magasabb számok következhetnek - véli Varga Zsombor, az Erste Bank Zrt. junior makrogazdasági elemzője.

Várakozása szerint a június 25-i kamatdöntő ülés kulcsfontosságú lehet. A legfontosabb kérdés, hogy vajon az MNB hoz-e további normalizáció irányába mutató döntéseket. Most úgy tűnik, hogy a magyar jegybank előtt megnyílt a tér a laza pénzügyi kondíciók fenntartására az idén is, nem kell sietnie tehát a normalizációval. Így további szigorítási lépést idénre nem vár, a bankközi kamatszintek alacsony szinten maradhatnak.

Az inflációs nyomás érdemi fokozódását mutatja, hogy a maginfláció 4 százalékra gyorsult - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.  Amennyiben az adószűrt maginfláció meghaladja az MNB várakozásait, a monetáris tanács folytathatja a monetáris kondíciók normalizálását a nem hagyományos eszközök visszavonásával, így a likviditásnövelő devizaswap állomány mérséklésével, valamint az egynapos betéti kamat emelésével. Ez elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek. Az MNB előrejelzése szerint a gyenge európai konjunktúra miatt az importált infláció a második félévben már fékezni fogja az adószűrt maginflációt, így nagyobb lépésre nem kell számítani, sőt, nem kizárt, hogy az MNB egyelőre kivár.

Összességében az inflációs nyomás magas a magyar gazdaságban, sőt az alapfolyamatok egyre erősödő inflációról számolnak be, ami a továbbra is dinamikus béremelkedés mellett nem meglepő. Ugyanakkor az év második felében az infláció mérséklődhet, főleg az energiahordozók árának változása miatt, de az év egészében így is 3 százalék feletti, egészen pontosan 3,3 százalék lehet az infláció. A mai erős inflációs adatok ellenére ugyanakkor nem várható, hogy az MNB a közeljövőben változtatna a monetáris politikán - állapította meg Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője.

Így látja az MNB

A maginfláció 4, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,7 százalék lett - írta gyorselemzésében az MNB. Az előző hónaphoz képest az infláció nem változott, míg a maginfláció és az adószűrt maginfláció 0,3 százalékponttal nőtt.

A maginfláció emelkedését a piaci szolgáltatások és a feldolgozott élelmiszerek árdinamikájának növekedése okozta.A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutatók (keresletérzékeny, illetve a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja) emelkedtek az előző hónaphoz képest.

Az iparcikkek éves inflációja érdemben nem változott az előző hónaphoz képest. A piaci szolgáltatások árai májusban 0,7 százalékkal emelkedtek havi összevetésben. Az elmúlt években tapasztaltnál magasabb árdinamika a termékek szélesebb körére jellemző volt. A feldolgozott élelmiszerek - szezonálisan igazított és adószűrt - árai növekedtek májusban, amit elsősorban a tej és a tejtermékek áremelkedése magyarázott. A feldolgozatlan élelmiszerek árai lényegében nem változtak.

A lakosság inflációs várakozásai továbbra is visszafogott, a 3 százalékos inflációs céllal konzisztens szinten alakulnak - olvasható az elemzésben.