Lépett Brüsszel - a kormánytól független lesz a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felügyeletét jelenleg a Miniszterelnökséget vezető miniszter látja el, a jövőben viszont csak a törvénynek lesz alárendelve - ezt deklarálja az új statisztikai törvény tervezete, amely a kormány honlapján jelent meg.
Németh Géza, 2016. november 4. péntek, 12:30

Az uniós statisztikai jogszabályok változásával a közösségi auditorok új magyar statisztikai törvény megalkotását ajánlották a kormánynak, amelyben biztosítani kell a KSH függetlenségét, autonómiáját - áll az új statisztikai törvény tervezetének indoklásában. Így az új szabályok szerint megszűnik a Miniszterelnökséget vezető miniszter felügyeleti joga, és a KSH a hivatalos statisztikáért felelős autonóm államigazgatási szervként működő költségvetési szervvé válik, amely csak a törvénynek van alárendelve. A feladatai között szerepel - egyebek mellett - az is, hogy javaslatot tesz a hivatalos statisztikai tevékenységet érintő jogszabályok megalkotására, továbbá a kormány ülésének a KSH feladatkörét érintő napirendi pontjához a KSH elnökét meg kell hívni.

Erősebb lesz az elnök

A KSH elnökét a miniszterelnök nevezi ki hét évre, amely kinevezés két alkalommal megújítható (miután az elnököt nem a parlament választja, személyében függ a kinevezőjétől). A KSH elnökhelyetteseit viszont annak elnöke nevezi ki, határozatlan időre.

A jelenleg hatályos, 1993. évi, a statisztikáról szóló XLVI. törvény szerint a KSH szakmailag önálló kormányhivatal, amelynek költségvetése önálló költségvetési fejezetet képez. A szervezet elnökét és elnökhelyetteseit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel, a kinevezés időtartama hat év, amely két ízben további hat-hat évvel meghosszabbítható. A jelenlegi szabályozás nem tartalmaz minimumfeltételeket a KSH vezetőivel kapcsolatban.

A most készülő tervezet szerint - a magyar állampolgárságon és a felsőfokú végzettségen túl - olyan személy lehet az ország főstatisztikusa, akinek statisztikai szakmai munkássága elismert, valamint a hazai vagy az európai statisztikai rendszerben legalább tíz év szakmai, ebből legalább öt év vezetői gyakorlatot szerzett. Az elnökhelyettesek(ek) esetén pedig a közigazgatásban vagy a statisztikai tudomány területén legalább öt év vezetői gyakorlatot a feltétel.

Ejtőernyősök kíméljenek!

Szintén a KSH erősítésének tűnik, hogy a tervezet szerint nem nevezhető ki a KSH elnökének vagy elnökhelyettesének büntetett előéletű, valamint olyan személy, aki a kinevezést megelőző négy évben országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, a kormány tagja, államtitkár, köztársasági elnök, fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, helyi önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlési elnök vagy alelnök, illetve nemzetiségi önkormányzat tagja vagy párt tisztségviselője volt.

A jogszabálytervezet szerint KSH szerepe leginkább a koordináció lesz. A hivatalos statisztikai adatokat ugyanis a Hivatalos Statisztikai Szolgálat (HSSZ) tagjai - az erre feljogosított intézmények - állítják elő. Az ezt végző szervezeti egységnek szakmailag független módon kell eljárnia, és ezeket a feladatokat bármilyen politikai vagy egyéb nyomástól és befolyástól mentesen, valamint egyéb - nem statisztikai tevékenységétől elkülönítve - kell elvégeznie.

A HSSZ tagja az a szervezet lehet, amely közfeladatának részeként hoz nyilvánosságra hivatalos statisztikai adatokat, és amelynek szervezete és működése megfelel a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexében és az Európai Statisztikai Rendeletben foglaltaknak. A KSH a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja, az elnöke látja el Magyarországon a főstatisztikusi feladatokat. Ebben a feladatkörében felelős a HSSZ tevékenységének szakmai koordinációjáért és egységességéért.

Az MNB-re is kitérnek

A tervezetben külön fejezet foglalkozik a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), a statisztikai adatszolgáltatásban betöltött szerepével. A szövegből a megkülönböztetett jelleg olvasható ki. Így például az MNB - a jegybanki információs rendszer működtetőjeként - a HSSZ tagja, de nem csak a statisztikai, hanem a jegybanki törvény előírásait is alkalmazni kell rá. A Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexében foglalt elveknek való megfelelést az MNB ötévente önértékelés keretében vizsgálja, és annak alapján - a minél teljesebb megfelelés érdekében - intézkedési tervet készít. Az önértékelés eredményéről, valamint a tervezett intézkedésekről az MNB tájékoztatja a KSH elnökét - vagyis a KSH elnöke nem fűzhet véleményt az önértékeléshez. A már említett Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexét a KSH elnöke állítja össze - az Országos Statisztikai Tanáccsal együttműködve - majd a Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testülettel egyetértésben adja ki az

Az Országos Statisztikai Tanács (OST) a KSH elnökének az adatszolgáltatók és adatfelhasználók képviselőiből álló tanácsadó, véleményező testülete. Tagjai - egyebek mellett - a munkaadók és munkavállalók képviselői, az országos önkormányzati érdekszövetségek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá az MNB által jelölt személyek.

A Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testület tagjai pedig a HSSZ képviselői, elnöke a KSH elnöke. A Koordinációs Testület titkársági feladatait a KSH látja el. A Testület célja, hogy a hivatalos statisztikai tevékenységgel kapcsolatos kérdéseket megvitassa, tehát döntési joga nincs.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

antitroll, 2016.11.04 16:53

@antitroll:
bocs, természetesen 100 ezer főről beszéltem!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2016.11.04 16:51

@lomb:
Bárki bármit mond és ír le, amíg az Alaptörvény úgy rendelkezik, hogy jogszabályokat a kormány hoz, törvényt meg a parlament, addig erről szerintem ne vitatkozzunk!

Beszéljünk inkább arról, amire már felhívták a figyelmedet, az önkormányzatoktól átvett dolgozók közalkalmazottak maradta, mert azok voltak. Az előfordult, hogy valaki köztisztviselői körbe került átsorolásra, de őket is tartalmazta az "állami alkalmazottak" meghatározás.
Szóval fenntartom az állítást, 100 fős növekmény van az állami alkalmazottak létszámában az utolsó orbáni érában.
Úgy hogy én nézek sőt látok is. És nem keverem a fogalmakat kényem-kedvem szerint. :-)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2016.11.04 16:34

@lomb:
1. A közalkalmazott közalkalmazott az önkormányzatnál és a központi állam alatt is.
2. A köztisztviselők száma se csökkent 2010 óta.
3. A miniszterelnöki hivatal költsége nőtt a legjobban 2010 óta.
4. orbánia tárgyalta le a legtöbb EU-s csatlakozási dolgot.
5. Brüsszelben is lakosságarányos képviselet van, mint itthon.
6. orbánia is elfogadta a brüsszeli statisztikai jogszabályok változását.

7. Az ellenőrző és egyéb állami szerveknél a függetlenség és a szakértelem alapvető dolog volna.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lomb, 2016.11.04 15:43

@antitroll: Olvassa el figyelmesen a cikket! ha annak nem hisz, olvassa el a törvénytervezetet a magyarorszag.hu-n.

Megértem, hogy vannak emberek, akik egy távoli, jótékony földi istenben hisznek, ám én nem tartozom ebbe a csoportba. Brüsszel bebizonyította, hogy alkalmatlan a demokratikus irányításra. Határozataiban, a hozzárendelt bölcsek bölcse bíróságok ítéleteiben egyre nagyobb számban szerepel adekvát indokolás, ami a diktatúra ismérve. (túlságosan, sok, nem arányos)

Brüsszel az ellenőrizhetetlen, leválthatatlan örök hatalom megtestesítője, amely élet-halál ura, szemben a céljával, a szerződés őrének funkciójával. Ráadásul a brüsszeli intézkedések a magországok érdekében történnek. (az ángílusok ezt elégelték meg, így kiléptek)

Állami alkalmazottak. Kedve sfórumtársam, csak azt feledi el, hogy az önkormányzatoktól az állam átvett egy rahedli tanintézményt, egészségügyi intézményt, amely magyarázattal szolgál az állami alkalmazottak számának növekményére. Nem csak nézzen, lásson is!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2016.11.04 15:10

@lomb:
Ez hülyeség, a KSH eddig sem dolgozott, ezután sem dolgoz ki jogszabályokat, javaslatot tehet jogszabályok megalkotására! Ez azért óriási különbség. Jogszabályokat Magyarországon csak a minisztériumok dolgozhatnak ki és terjeszthetnek elő.
Az új rendszerben a KSH kikerül a kormányzat közvetlen irányítása alól és a hatályos törvénynek rendelődik alá. Törvényt a Parlament hozza, tehát kimondhatjuk, transzparensebb lesz a rendszer, mert nem érheti őket az a jogos vád, hogy telefonon érkezett, föntről jövő instrukciók, főnöki utasításoknak kell megfelelni.
Nekem semmi bajom Brüsszel hatásköreinek esetleges növekedésében, de ezen ne vitatkozzunk, ez világnézeti kérdés, amiben soha nem fogunk egyet érteni.
Az a baj, hogy az összeférhetetlenségi szabályok szerintem nem vonnak el forrásokat sehonnan. Van tartalék bőven.
Ugye az megvan, hogy 2010-től 2016-ig úgy 100 ezer fővel emelkedett az állami alkalmazottak létszáma? Ez azért nem "brüsszel" hibája... Ugye?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html