Lesújt a brüsszeli szigor - a magyar kormány lebukott vagy csak tévedett?

Az Eurostat szerint az államadósság része az Eximbank Zrt. mérlegfőösszege is, ami két százalékponttal megdobja a magyar állam GDP arányos adósságát. A számok mögött azonban több van - erről kérdeztük Bodnár Zoltánt a pénzintézet volt vezérigazgatóját.
Szakonyi Péter, 2017. augusztus 15. kedd, 16:28
Fotó: MTI Fotó

- A magyar kormány 2016 végi kerekített adata szerint a magyar államadósság a GDP 74 százaléka, ám az Eurostat, amely figyelembe veszi az állami tulajdonban lévő Eximbank kihelyezett hiteleit is, több mint 76 százalékot ad meg. Mindkettő messze van attól a kormányzati céltól, hogy 2020-ra hatvan százalékra mérséklődjön az államadósság. Számít valamit ez a két százalékpontos eltérés?

- Egyelőre még nem tudni, hogy az EU intézményrendszeréhez tartozó Monetáris, Pénzügyi és Fizetésimérleg-statisztikák Bizottsága (CMFB) melyik számot akarja figyelembe venni: az Eximbank külső forrásállományát, ez 821 milliárd forint, vagy a teljes mérlegfőösszeget, amely viszont 940 milliárdra rúg. Ha az utóbbit veszik figyelembe, akkor az államadósság GDP-hez mért aránya tavaly évi végén nem 74,1, hanem 76,4 százalék volt. Ha ezt összevetjük a 2009-es évi adattal, ami 78,4 százalék volt, akkor látható, hogy hét év alatt mindössze két százalékponttal sikerült javítani a mutatót, miközben az egymást követő Orbán-kormányok egyik fő célja az államadósság csökkentése volt.

- Az is tény azonban, hogy az első Orbán-kormány utolsó évében, vagyis 2002-ben mindössze a GDP 55 százalékán állt az államadósság, ami az ezt követő nyolc évben, amikor nem a Fidesz volt hatalmon, jelentősen romlott. Mik voltak ennek ennek a fő okai?

- Valóban 2006-ra már 65 százalékra ugrott a mutató. A tíz százalékpontos növekedés egyik oka a Medgyessy Péter kormányfő által bejelentett és végrehajtott közalkalmazotti béremelés és más kiadásnövelő intézkedés, a másik a Gripen-gépek beszerzése - erről még az Orbán-féle vezetés döntött -, a harmadik az autópálya-építkezések költsége volt. Ez utóbbi egymagában három százalékpontos növekedést eredményezett.

- Korábban az autópálya-építést is egy "eximbankos trükkel" akarták a költségvetésen kívülre lökni.

- Az első Orbán-kormány az MFB Zrt. hitelével finanszírozta az autópálya-építéseket, ám az uniós statisztikai módszertan átvételével ez is közkiadásnak minősült volna, így az állam 2003 után közvetlenül a költségvetésből finanszírozta a sztrádaprogramot. Majd 2005-ben Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter egy sztrádakötvény-konstrukcióval szerette volna kivonni az autópálya-építés kiadásait az államháztartásból, ám az Eurostat ehhez nem járult hozzá. Így ezek a kiadások a költségvetési hiányt és ennélfogva az adósságot növelték

- De a növekedés itt nem állt meg. Mi okozta azt, hogy a 2009-es évet már 78,4 százalékos csúccsal zárta az államháztartás?

- Egyértelműen a gazdasági válság. Két év alatt 65-ről 78,4 százalékra nőtt a GDP-arányos  adósságmutató, részben a krízis kezelésére kényszerűen felvett IMF-EU-hitel miatt, részben mert a tört nevezője, azaz az ország GDP-je 2009-ben majdnem hét százalékkal zuhant. Így érkeztünk el a 2010-es kormányváltásig, ami újabb érdekes fejleményeket hozott.

- Bizonyára a kötelező magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosítására utal. Ez egyszeri - igaz nem jelentéktelen - bevételt hozott a költségvetésnek.

- A mintegy 3 ezer milliárdos magánnyugdíj-pénztári vagyon államosításának valóban egyszeri hatása volt. E vagyon része volt egy a GDP 4,7 százalékát kitevő állampapír-állomány, amely az államosítással rögtön megszűnt, hiszen az adós és a hitelező "személye" azonos lett. Ez tehát egy csapásra ennyivel mérsékelte a GDP-arányos államadósságot. Ugyanakkor az adósságstatisztika szempontjából talán ennél is fontosabb, hogy a pénztárak felszámolása óta a korábban a magánkasszákba fizetett járulékok is a költségvetésbe folynak be, ami évente a GDP 1,5 százalékát kitevő pluszforrást hoz a költségvetésnek. Ennyivel kisebb a büdzsé hiánya, azaz évről évre ennyivel mérsékelhetni a kormány az államadósságot vagy ennyivel többet költhet el anélkül, hogy újabb hitelt venne fel.

- Ezt láthatóan az uniós statisztikai hivatal is elismeri, hiszen csak az Eximbank hiteleinek elszámolását vitatja. A kérdés az, miért csak most, évekkel az Orbán-kormány regnálásának kezdete után javasolják az Eximbank bevonását az államháztartás alá?

- Korábban nem volt ennyire konkrét az állami ráhatás az Eximbankra, ugyanis az az MFB tulajdonában volt, ezért a ráhatást közvetettnek minősíthették. De ez csak az egyik ok. A másik, hogy 2010-ben a bank külső forrásállománya csak 172 milliárd forint volt, míg 2016-ban 821 milliárd forint, ami már Brüsszel szemében is "tétel", tekintve, hogy az Eximbank által bevont külső források visszafizetésére az állam készfizető kezességet vállal.

- És az nem számított, hogy az Eximbank a magyar kormányzathoz, jelesül a kormányfőhöz közeli üzletembereket finanszíroz?

- Bizonyára az is belejátszott az Eurostat számításába, hogy az Eximbank a Garancsi István vagy az Andy Vajna (előbbi a Napi.hu kiadásban megjelenő A 100 leggazdagabb 2017 szerint 38 milliárdos forintra becsült vagyonnal a 23. legmódosabb magyar, míg a az utóbbi 60 milliárddal a 14. helyen áll.) cégeit is bevette a nemzetközi versenyképességet fokozó hitelprogramjába. Véleményem szerint ezeknek semmi közük nincs a bank klasszikus feladataihoz, vagyis az exporttámogatáshoz.

- Az CMFB mostani szavazásánál az Eurostat álláspontját a testület 55 tagjából 25-en, a magyar nézőpontot 24-en támogatták, hatan pedig tartózkodtak. Mit jelent ez? Változhat még ez az Eurosatat álláspontján?

- Szerintem nem. A magyar kormány ugyan még az Európai Bíróság elé viheti az ügyet, ám ennek már semmi relevanciája nem lesz. Más országok ellen is zajlottak már ilyen vizsgálatok, amelyekben hasonló eredmények születtek. És ami lényeges: egyik érintett állam sem vitte el a bíróságig az ilyen ügyeit.

- Hogyan reagálnak erre a hírre a nemzetközi hitelminősítő intézetek? Ronthatják Magyarország államadósságának besorolását?

- A hitelminősítők nemcsak a "felszínt" nézik, hanem a számok változása mögött az okokat is kutatják. Az eset kapcsán gondolhatják azt, hogy a magyar kormány megint trükközött, de lebukott, vagy gondolhatják azt is, hogy csak egy statisztikai korrekció történt. Egyik esetben sem várható drasztikus változtatás a részükről.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

matura, 2017.08.16 08:02

Máig nem értem, hogy sikerült orbánékna valamit konszolidálni az mszp végletes devizahitelesek ellen elkövetett bünéből, mégha ezt maga orbán indította is el magasan tartott jegybanki alapkamattal, ugyanakkor orbán is kontár az egykulcsos adójával. amivel délamerikai jövedelmi állapotokat idéz elő, és borzalmas hiba volt az IMF elleni harc, amivel sikerült az ország megitélését a görögökéhez hasonló szintre vinn, és korlátlanul kalandorkodik paksal és az olimoiával meg a fenntarthatatlan vizi vb-vel.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hedviga, 2017.08.15 20:08

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tegnaputan, 2017.08.15 19:56

2006-ban az Eurostat nem hozta nyilvánosságra Magyarország gazdasági mutatóit, mert az negatívan befolyásolta volna a böszmék választási esélyeit. Most hogy 10%-al sikerült csökkenteni a GDP arányos államadósságot, a választások előtt egy trükkel meg akarja emeltetni. Csak nem megint a böszmék érdekében dolgozik (vagy nem dolgozik, ha úgy segíthet) ez az EU-s intézmény is?
De igen! Ez a választásokba történő külső beavatkozás, ami ellenkezik a demokráciával!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lzperx, 2017.08.15 18:54

@krix2: A szavazati arány kiegyensúlyozott volt, ennek ellenére elég nagy számban gondolták velünk ellentétesen.Ezek az emberek nem pályakezdők voltak, tehát van jelentősége, hogy mit gondolnak. A nettó államadósság alakulása viszont egyértelmű. Szerintem nem kell ezt a WC használattal összekötni. A foglyul ejtett pénzügyi intézmény kifejezés egy befolyásolt gazdasági szerkezetről árulkodik, ami hosszú távon versenyképtelen és kockázatos.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

terabit, 2017.08.15 18:07

Egy icipicit alákérdezéses lett az interjú. Természetesen az Orbán kormányok tehetnek a szoci.kormányok gazdasági balfaszkodásairól :D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html