A növekedést tekintve nem egységes Európa, 3-4 különböző régió van, mi ennek a dinamikusabb részéhez tartozunk, még ha dübörgés nincs is - fogalmazott Bod Péter Ákos egyetemi tanár a Magyar Lízingszövetség konferenciáján az októberi IMF-makroelőrejelzés kapcsán. E szerint a fejlett gazdaságok 2014-ben és utána jobban fognak teljesíteni, mint a nehéz 2013-as évben, de e régió perifériája sem áll rosszul, vagyis Európa keleti szélén is van élénkülés. A magyar prognózist érő hazai kormányzati kritikákról szólva megjegyezte, olyan sem volt még, hogy az MNB a GDP-tekintetében optimistább legyen, mint a kabinet.

Előadásában kitért arra, hogy a magyar gazdaságban jó ideje, 2004-2005-től nincs már felzárkózás az EU gazdasági fejlettségéhez, azaz nem képes a konvergenciára, szemben a régiós országok többségével. Hozzátette: PPP-alapon az egy főre jutó GDP 60 százalék alatt mozog, de ha nem területi mutatót néznénk, hanem a GNI-t, ennél is kedvezőtlenebb, 50 százalék körüli volna az arány. A régióban mindenki jól teljesít, de vannak, akik még jobban teljesítettek - ironizált Bod Péter Ákos, aki bemutatta, hogy míg a magyar gazdaság teljesítménye bőven a 2007-es szint alatt van, addig a lengyel bő 20 százalékos plusznál jár, de a szlovák többlet is meghaladja a 10 százalékot.

A javuló lakossági bizalmi mutató csökkenő pesszimizmust takar - ez egyébként a választások előtt szokásos mintázat -, de a magyar vásárlóerő továbbra is gyenge, illetve az országon belül is jelentősek a különbségek, amit a külföldi tőkebeáramlás ráadásul fokozza. (Utóbbi témáról - Magyarország több részre szakadásáról - részletesen korábbi cikkünkben itt olvashat.) 

A közgazdász szerint jó hír az infláció csökkenése és a folyó fizetési mérleg többlete, amíg meg nem nézzük alaposan a mutatókat. A regulált áraktól és az adóváltozásoktól szűrt maginfláció most is 3 százalék körül áll, vagyis itt volna a fogyasztói árindex is rezsiharc nélkül. Ami a fizmérleg-többletet illeti, a komoly, nemzetközileg is tekintélyes külkermérleg-többlet jelentős exportnövekedés és stagnáló import mellett alakult ki, utóbbi pedig részben a gyenge beruházási aktivitással magyarázható. Tovább javítják a képet a GDP mintegy 2 százalékára rúgó EU-transzferek - ez részben a forint stabilitását is magyarázza.

Sem az állam, sem versenyszektor nem foglalkoztat több embert - utóbbi ilyen gazdasági helyzet mellett nem is csoda -, így csak két vitatható komponenssel, a közfoglalkoztatással és a külföldön munkát vállalókkal javul a hazai munkaerőpiaci statisztika. A külföldi munkavállalás beleszámítása nem csalás - hangsúlyozta Bod Péter Ákos -, ilyen a módszertan: a kérdezőbiztos csak arra kíváncsi, hogy a felkeresett háztartásban dolgoznak-e.