Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Parragh a HBLF konferencián egy panelbeszélgetésben elmondta: bár sokan vitatkoznak arról, hogy lesz-e kétsebességes Európa, szerinte Európa már most kétsebességes. Ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a kereskedelmi kamara által évek óta készített gazdasági elemzések adatai alapján most már látszik, hogy a magyar gazdaság leszakadt a németről. Ha ez tartóssá válik, akkor ez a periféria felé sodródást erősíti. Ezek után az lesz az egyik legfontosabb kérdés, hogy a jövőben bekövetkező konjunktúrát mennyire jól fogjuk kezelni - tette hozzá.

Parragh azt is megjegyezte, hogy az új alkotmány és az ehhez kapcsolódó sarkalatos törvények megalkotása és várható elfogadása nagy jelentőségű lesz, hiszen makrogazdasági hatásai is lesznek. Pozitívumként jegyezte meg a költségvetési cék korlátját. Ezzel szerinte az elmúlt években a költségvetésben tapasztalt jojó-szindrómának is véget vet.

Mellár Tamás, a KSH volt elnöke szerint egyértelmű, hogy a Széll Kálmán terv egy új pályát jelölt ki a magyar gazdaság számára és bebizonyosodott, hogy pusztán az adócsökkentésre alapozott modell nem járható út a gazdasági növekedés eléréséhez. Örömmel konstatálta, hogy a márciusi programban ez már visszaköszönt az abban lefektetett programokban és belekerültek a strukturális átalakításokhoz szükséges lépések. Ez pozitív megítélésre találtatott a nemzetközi környezetben is - tette hozzá.

A közgazdász azt várja, hogy a kormány kialakítsa és bevezesse minél hamarabb a programokat és kiderüljön, hogy az abban lefektetett sarokszámok megvalósíthatóak-e vagy sem. Ha kiderül, hogy a megvalósítás nem lehetséges, ebben az évben nem lehet elindítani az intézkedéseket, akkor több évet is csúszhatnak a változtatások, mert a következő év már egy kicsit a választásokról is szólni fog - jegyezte meg Mellár. Az intézkedések ugyanis sokaknak egy kicsit megszorításkat is jelentenek. Idén el fog dőlni, hogy hosszabb távon mi felé halad Magyarország - hangsúlyozta a szakember.

Mellár szerint a magyar gazdaság 2-3 százalékos növekedési potenciállal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a következő 2-3 évben nem lehet számolni ennél gyorsabb bővüléssel számolni reálisan.

Most az látszik, hogy jelenleg egy forrást favorizálunk, az exportot, a fogyasztás és a beruházások pedig mínuszban állnak. Ez sérülékeny modell - mondta Mellár. Szerinte szükség lenne a belső piac erősítése és a több látbon állás kialakítására és szükséges lenne a kkv-k megerősítése például a Széchenyi terven belüli programok segítségével.

Ez azonban még mindig nem lesz elég, emellett még néhány nem piackonform intézkedésekre is szükség lesz - például közmunkaprogrammal és az állam jelentős szerepvállalásával a munka világában. Mellár szerint jelentős tartalékok vannak a vidéki mezőgazdaságban az itteni potenciális munkaerő bevonásával a munkaerőpiacra. Ehhez szerinte például szövetkezeti mozgalmakat kellene indítani Az állam segítséget nyújthatna a termelőknek például szaktanácsadással, hűtőházak kialakításával, kereskedelmi kapcsolatok létrehozásával. Mellár szerint Ilyenekben is gondolkodni, hogy növekedés legyen, hogy a vidék is prosperálni tudjon. Perspektívát kell mutatni ezeknek az embereknek - ezek nélkül nem lehet stabil növekedést elérni.