Egyes citybeli elemzők szerint nem elsősorban az infláció, hanem a görög válság eszkalálódása állíthatja meg az MNB monetáris enyhítési ciklusát.

Daniel Hewitt, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a szerint a tavalyi rezsicsökkentésekből eredő energiaár-defláció az idén kikerül a bázisból, és így nem húzza lefelé a magyarországi inflációt. Emiatt még egy 10 bázispontos MNB-kamatcsökkentéssel, így 1,40 százalékos alapkamat-mélyponttal számol.

Az infláció gyorsulása mellett több más tényező is az MNB enyhítési ciklusának befejezése mellett szól: a magyar gazdaság élénk növekedése és az, hogy a kockázatkerülővé vált európai befektetői hangulat közepette a forint az utóbbi időben eladási nyomás alá került.

William Jackson, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza jelenlegi előrejelzése szintén az, hogy az MNB júliubsan újabb 10 bázispontot vág.

A JP Morgan elemzői szerint a magyarországi infláció gyorsulása a harmadik negyedévben megtorpan, majd a negyedikben beindul. A ráta 2016 első negyedében tetőzik átlagosan 2,7 százalékon.

A JP Morgan szakértői közölték: számításaik szerint ha a Brent alaptípus hordónkénti árfolyamátlaga 60 dollár lesz az idei második fél évben és 2016 egészében - a cég jelenlegi előrejelzésében szereplő 66-67 dollár helyett -, akkor az éves magyarországi inflációs ütemek a következő hónapokban ismét zéróra esnek vissza. A JP Morgan 2017 előtt nem vár kamatemelést.

A Royal Bank of Scotland (RBS) elemzői szerint azonban a görögországi válságból eredő megnövekedett kockázatok miatt már most sincs több monetáris enyhítési mozgástere az MNB-nek. A cég azzal számol, hogy a forint a görög helyzet romlása miatt a következő hónapokban az euróval szemben a forint a 320-as szint fölé gyengül.