A 2013-as minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodás keretében ígéretet tett a kormány, hogy a költségvetés terhére több ágazatban - az élelmiszergyártásban, a textil-, a ruha- és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, valamint az épületek építése és a speciális szaképítés ágazatban, emellett a szálláshely szolgáltatásban, a vendéglátásban, és a kiskereskedelemben - is megtéríti a munkaadóknak az emelés és a kapcsolódó járulékteher összegét az első fél évben.

A hagyományosan a legalacsonyabb kereseteket biztosító mezőgazdaság kimaradt a támogatotti körből, ahogyan az építőipar jelentős része is. A Napi Gazdaság értesülése szerint az előbbit azzal indokolták a tárgyaláson, hogy az agrárfoglalkoztatók elég uniós támogatást kapnak az emelés fedezéséhez. Ez az érvelés már csak azért is érdekes, mert az ágazatban elsősorban az állattartással is foglalkozó társas vállalkozások a legális foglalkoztatók, esetükben pedig a tevékenység egyéb költségei alaposan megnőttek az energia és üzemanyag, valamint a takarmányok drágulása miatt, de az is nehezíti a gazdálkodásukat, hogy ezt nem tudják teljesen továbbhárítani a felvásárlókra, az élőállat, illetve az állati termékek - mint a tej és a tojás -  termelői ára nem fedezik a költségnövekedést.

Az építőipar esetén pedig az volt támogatotti kör szűkítésének indoka, hogy az ágazatban túl sok a feketefoglalkoztatás.

Még ki kell dolgozni a folyósítás részleteit

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keddi plenáris ülésén azt azonban nem részletezték, hogy az aznap elfogadott költségvetés mely fejezetéből lehetne ezt megtenni - az NGM kapta a feladatot, hogy találjon rá fedezetet. Ahogyan azt sem, hogy ezt milyen konstrukció keretében lehetne kivitelezni úgy, hogy azt az Európai Unió ne minősítse a vállalatok tiltott állami támogatásának. Különösen annak fényében, hogy már jelenleg is van több, a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását segítő járulékkedvezményes támogatási program is: a kifutó Start-kártya programok mellett a munkahelyvédelmi akcióterv igényelhető kedvezményei, valamint a bérkompenzáció.

A VKF monitoring bizottsága ma reggel kezdi el kidolgozni a részleteket. Egyelőre annyi biztos, hogy a munkaadók nem szeretnének sem a bérkompenzációhoz hasonlóan bonyolult adminisztrációval járó procedúrát, sem pedig pályázati konstrukció keretében hozzájutni a támogatás összegéhez. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára az egyik híradóban úgy fogalmazott, a vállalkozások azt szeretnék, ha egy egyszerű konstrukció keretei között visszatarthatnák a kérdéses összeget. Az persze még kérdés, hogy miből.

Szakértők szerint érdemes lenne azt is figyelembe venni a konstrukció kidolgozásakor, hogy kedvezményezett ágazatokban sem egyforma minden szereplő tőkeereje és jövedelmezősége - ezért egyszerűen a TEÁOR számok alapján meghatározni a támogatottak körét nem lenne igazságos. A kis családi vállalkozásban működtetett élelmiszerboltok, illetve szálláshelyek számára nyilván nagyobb terhet jelent kigazdálkodni a 98 ezer forintra emelt minimálbér, illetve a 114 ezer forintos garantált bérminimumot, mint egy országos kereskedelmi lánc, vagy nemzetközi szállodalánc esetében.

Egyelőre azt sem lehet pontosan tudni, hogy hány munkavállalót érint majd a fél éves bértámogatás, és az mennyibe kerül majd. A keddi egyeztetésen ugyanis most  sem kaptunk pontos háttérszámításokat, csak a nemzetgazdasági tárca által végzett bérfelmérés adataira hivatkozva említették meg, hogy várhatóan 256 ezer dolgozót érinthet, és nagyjából 10 milliárd forintba kerülhet a költségvetésnek a támogatás - mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Szavai szerint a szakszervezetek továbbra sem adták fel, hogy szülessen országos bérajánlás is. Ez többek között azért szükséges, mert számos ágazatban ennek alapján kezdik meg a munkaadók és szakszervezetek a helyi bértárgyalásokat, illetve számos munkahelyen a kollektív szerződés ehhez köti a helyi béremeléseket.

Kiegészítő ajánlások a reálkereset vesztés ellen

Azt, hogy a megállapodással nem elégedettek a szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége által kiadott közlemény is jelzi. Ebben a szakszervezeti konföderáció arra hívja fel a munkaadók és munkavállalók figyelmét, hogy számításaik szerint a keddi minimálbér megállapodással mindössze átlagosan havi 5490 forinttal járul hozzá a megélhetési költségekhez, holott csak 2012-ben havi 7500 forintra becsülték a megélhetési költségek emelkedését. És bár a konföderáció kompromisszumos megoldásként elfogadta a minimálbér emelésre tett javaslatot, azonban arra kéri a munkaadókat, hogy ahol lehet, törekedjenek az alacsonyabb bérű dolgozók esetében a kötelező minimum fölötti emelésre.

A Munkástanácsok ezért felhívja az általuk megfogalmazott ajánlások elfogadására a munkaadókat. E szerint

a. ahol a vállalkozás pénzügyi helyzete megengedi, a béremelés mértéke a havi bruttó 140 ezer forint  alatti bérek esetében 2013. január elseji hatállyal érje el a havi bruttó 10 ezer forintot. A 140 ezer alatti bruttó bér alatt ugyanis a nettó kereset összege a 2013. év elejére várható létminimum alá kerül.

b. A felek 2013. április 30-ig ismételten áttekintik a minimálbérek vásárlóerejének és a megélhetési költségeknek a viszonyát. Abban az esetben, ha az aktív keresők megélhetési költségminimumának növekedése 2012-ben meghaladja a 7 500 forintot, a felek egyeztetést kezdenek a kötelező minimálbér és a garantált bérminimum összegének megfelelőségéről.

c. A munkáltatók a bérekre, a pótlékokra, illetve a béren kívüli juttatásokra vonatkozó döntést megelőzően folytassanak konzultációt a munkahelyi szakszervezetekkel a tervezett béremelések és béren kívüli juttatások mértékéről és arányairól.

d. A bértárgyalások előkészítését szolgáló bér-, munkaügyi és gazdálkodási információkra vonatkozó szakszervezeti adatkérést ne utasítsák el a szóban forgó adatok üzleti titokká minősítésével.

e. Az új Munka törvénykönyve vonatkozó rendelkezéseit ne használják ürügyként a műszakpótlékok csökkentésére.

f. A felek 2012 januárjában egyeztetést kezdenek a Munka törvénykönyve vonatkozó fejezeteinek egységes értelmezéséről a szakszervezetek által tapasztalt negatív jelenségek kiküszöbölése érdekében.