Magához tért a magyar ipar

Az ipari termelés volumene 2017 decemberében 0,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 4,5 százalékkal emelkedett. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy 2017 decemberében kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2016 decemberében. 2017-ben a termelés volumene 4,8 százalékkal nagyobb volt, mint 2016-ban - közölte második becslésében a KSH.
Szepesi Anita, 2018. február 13. kedd, 09:15

Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 1,2 százalékkal nőtt.

Decemberben az ipari export volumene 1,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítés egyharmadát képviselő járműgyártás kivitele 2,8 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a feldolgozóipari export 16 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 0,2 százalékkal emelkedtek.

Az ipar belföldi értékesítése 0,7, ezen belül a feldolgozóiparé 0,2 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához képest.

Decemberben az ipar mindhárom ágában csökkent a termelés: a döntő súlyt (94 százalék) képviselő feldolgozóiparban 0,5, az energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 1,8, míg a csekély súlyú bányászatban 2 százalékkal.

A feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása 4,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártásának volumene 0,9, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 8,2 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,4 százalékkal csökkent. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, a híradástechnikai berendezés gyártása 12,7 százalékkal bővült, ugyanakkor a kisebbik, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 0,7 százalékkal mérséklődött. Az eddig egész évben növekedést produkáló elektronikus fogyasztási cikk gyártása decemberben 22 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,5 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. Ezen belül a legjelentősebb részarányú (26 százalék) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1,2 százalékkal emelkedett, míg a legjobban, 22 százalékkal a legkisebb súlyú dohánytermék gyártása nőtt. A legnagyobb mértékben, 7 százalékkal a malomipari termék, keményítő gyártása maradt el az egy évvel korábbitól.

Az ipari termelés három régióban, Dél-Dunántúlon (4,2 százalék), Nyugat-Dunántúlon (3,4 százalék), valamint Dél-Alföldön (2,1 százalék) nőtt. A többi négy régióban 0,6 és 5,3 százalék közötti a volumencsökkenés, a legnagyobb mértékűt Közép-Magyarországon.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,6 százalékkal kisebb volt 2016 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 1,9 százalékkal nőttek, ugyanakkor az új exportrendelések 2,9 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány 10,8 százalékkal elmaradt a 2016. decemberitől.

2017-ben az előző évhez képest az ipari termelés 4,8 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi 0,9 százalékos növekedést követően. Ezen belül a három nemzetgazdasági ág közül az energiaipar kibocsátása gyakorlatilag stagnált, míg a bányászaté 24 százalékkal nőtt 2016-hoz viszonyítva.

A feldolgozóipari termelés volumene 4,9 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. A termelés szintje (folyó áron több mint 28 ezer milliárd forint) csak két hónapban nem haladta meg az előző évit. A legnagyobb mértékű növekedés márciusban volt (14,6 százalék). A feldolgozóipar tizenhárom alága közül csak egyben, a vegyi anyag, termék gyártásában csökkent a termelés volumene, a többiben 1,5 és 12,5 százalék közötti volumenbővülést regisztráltunk.

A három legnagyobb alág közül a legjelentősebb járműgyártás kibocsátása 1,5 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 8,8, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásáé 2 százalékkal nőtt. Mindhárom alágnál mindkét értékesítési irányban volumenbővülés volt.

Az ipari export 5,3 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál (2016-ban 0,3 százalékos volt a volumennövekedés). A teljes ipari értékesítés 65, a feldolgozóipari értékesítés 75 százaléka származott külpiaci eladásokból. A feldolgozóipari export 4,7 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva.

Az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. A feldolgozóipari export 35 százalékát képviselő járműgyártás exportvolumene 1,2 százalékkal nőtt, míg a második legnagyobb - 15 százalékot kitevő - számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportértékesítése 8,4 százalékkal bővült (itt csak februárban mérséklődtek a külpiaci eladások).

Az ipar belföldi értékesítése, valamint ezen belül a feldolgozóiparé közel azonos mértékben 3,6, illetve 3,5 százalékkal nőtt. A belföldi értékesítés legnagyobb részét, 26 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásának hazai eladásai 1,9 százalékkal emelkedtek. A feldolgozóipar hazai értékesítésének 12,5 százalékát képviselő (második legnagyobb) fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása belföldi eladásaiban folytatódott a növekedés: a volumen 2017-ben 8,7 százalékkal bővült.

Az ipari termelés Magyarország minden régiójában emelkedett, a legnagyobb mértékben Észak-Alföldön (7,7 százalék), a legkevésbé Dél-Alföldön (2,6 százalék).

HOZZÁSZÓLÁSOK