Tanulságos jogeset - így úszhat el a megtakarítása

Egy magánpraxist is vivő orvos jelentős összeget adott át egy függő biztosításközvetítőnek, de az a pénz nagyobb részét - mint utóbb kiderült, az orvos tudtával - nem a befektetéshez kötött életbiztosításba utalta át, hanem nagyobb hozamot ígérő privát befektetésekbe helyezte el. Amikor kiderült, hogy a pénz elúszott, az orvos a biztosítótól követelte a kárát. Az elsőfokú bíróság megítélte a kár egy részét, de a másodfokú bíróság és a Kúria is kimondta: magára vessen az, aki lazán kezeli a saját pénzügyeit.
Németh Géza, 2018. november 11. vasárnap, 19:36
Fotó: Napi.hu

Egy magánszemély - akiről kiderült, hogy magánpraxist is folytató orvos - befektetéshez kötött életbiztosítási szerződést egy biztosító függő ügynökével (közvetítőjével). Az ilyen ügynök csak a biztosító saját termékeit árusíthatja (az illető az orvos páciense volt). A szerződés szerint az ügynök csak az éves díj első részét vehette volna át, a többi részletet, illetve az eseti befizetéseket postai csekken lehetett befizetni a biztosítónak - ezzel kezdődik a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset.

Az orvos rövid idő alatt, több részletben 108 millió forintot - mint eseti befizetést - adott át az ügynöknek, aki a befizetésről egy kétpéldányos irományt állított ki, de nyugtát nem adott. Amikor az orvos a biztosítónál érdeklődött, hogy miképpen áll a befizetése, meglepődött, mivel ott csak a havi díjak szerepeltek, az eseti befizetések viszont nem. A befektető úgy vélte, hogy a biztosító felel az ügynökéért, fizesse hát meg a kárát. Miután ez elmaradt, beperelte a biztosítót.

Első fokon nyert az orvos

Első fokon úgy nyert, hogy a bíróság kármegosztást alkalmazott: 60 százalékban a biztosító, 40 százalékban pedig az orvos maga okozta a kárt. A biztosítónak így 65 millió forintot kellett volna fizetnie az orvos részére. Az ezt a pert tárgyaló polgári  bíróság akkor már ismerte a büntetőbíróság ítéletét, amely elmarasztalta az ügynököt, aki több embertől csalt ki pénzt, magas hozam ígéretével.

Magára vessen a befektető!

Az ítélet ellen az orvos és a biztosító is fellebbezett. A másodfokú bíróság is megerősítette, hogy az orvos 108 milliót adott át a biztosító függő ügynökének, de a biztosítónak egy fillért sem kell fizetnie az orvos részére. Az első fokú bíróság kármegosztása helytelen, a bizonyítékokból az olvasható ki, hogy az ügynök közben kisebb-nagyobb összegeket visszafizetett az orvosnak, így annak a kára 68 millió forintra tehető.

A biztosító ugyan felel a saját közvetítőjéért, de ebben az esetben a befektető olyan slendriánul intézte a saját pénzügyeit, magára vessen, ha kár érte. A perben az orvos a közvetítőt, mint mobil bankárt jellemezte. A jogerős ítélet kitért arra is, hogy az orvos egy egészségpénztár igazgatósági tagja, tehát pénzügyi ismeretekkel rendelkezik, amit viszont nem használt.

Ügyeskedett, veszített

Az orvos felülvizsgálatot kért a Kúriától, de nem járt jobban. A legfőbb bírói fórum kifejtette, hogy az orvos magas hozamot akart elérni és tudta, hogy a közvetítőnek átadott eseti díjak nem a biztosítóhoz kerülnek, hanem valamilyen magánbefektető ígér arra a biztosítóénál magasabb hozamot. Miután ebből a láncból hiányzott a biztosító, így nem is felel az ügynöke által okozott kárért.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2018.11.12 09:09

Pontosan. Aki hülye, az megérdemli a sorsát.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html