A magyar kormány egy vállrándítással elintézte el az EU figyelmeztetéseit a Moszkva támogatását élvező Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának építésével kapcsolatban. Azzal sem törődik, hogy a hét elején elfogadott törvénnyel, amely utat nyit a projekt megkezdése előtt, magára húzza a vádat, hogy orosz orientációt követ energiapolitikájában - kezdi helyzetelemzését az FT.

A jogszabály megváltoztatja a vezetéképítéssel kapcsolatos hivatalos eljárás rendjét, ám illetékes tisztviselők szerint az új szabályokat eleve úgy alkották meg, hogy kiállják a várható a brüsszeli bírálatokat. Az Európai Bizottság azonnal jelezte, hogy a megbízások odaítélésének kritériumait nyilvánosságra kell hozni, amire Budapest közölte, hogy ezt "megfelelő időben" megteszi és a projekttel kapcsolatos kifogásokat rendezni fogja.

Együtt sok

Az EU jogi eljárást indított Bulgáriával szemben azzal a váddal, hogy a gázvezeték ottani szakaszának építésével kapcsolatos beszerzések szabályozása sérti az unós jogot. Brüsszel emellett úgy véli, hogy a projekt szembe megy az EU energiapolitikájával, mivel 50 százalékos tulajdont biztosít a Gazpromnak az gázellátási infrastruktúrában, miközben a cégnek monopóliuma van az energiahordozó szállításában.

A magyar hozzáállást azonban nem elsősorban a Déli Áramlat miatt bírálja az EU és az USA, hanem azért, mert része annak a folyamatnak, amelyben az energiapolitika egyre közelebb viszi az országot Oroszországhoz. Budapest szeptemberben gáztárolási bérleti szerződést kötött a Gazprommal és leállította az Ukrajnába irányuló gázszállításokat. Az Orbán Viktor vezette kormány az év elején aláírta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló 10 milliárd eurós szerződést a Kremllel és ismételten megkérdőjelezi az Oroszország ellen hozott uniós szankciók értelmét.

Aggasztó

Elemzők szerint ezek a lépések külön-külön ésszerűek lehetnek, ám együttesen megkérdőjelezhetők. A kis országok hasznot húzhatnak a tranzitból, ha gáz- vagy olajvezetékek útjába esnek, hiszen ennek nincs igazán költsége a számukra, ám díjat kaphatnak az energiahordozó továbbításáért - fejtegeti Andrej Nosko energiapiaci szakértő. A korábbi kormányok is támogatták, hogy a Déli Áramlat érintse Magyarországot. Ha azonban figyelembe vesszük a tárolási egyezményt és Paks 2-t is, akkor mindez egy oroszbarát politikává adódik össze, ami aggasztó.

Magyar tisztviselők szerint az Európai Bizottságnak nem a vezeték építésével van baja, hanem annak üzemeltetésével. A külügyminisztérium közleménye szerint a Déli Áramlat javítja Európa energiabiztonságát, így összhangban van az EU energiapolitikájával. A demokratikus ellenzék viszont a szakértőkkel ért egyet. Nem a gázról vagy az energiáról van szó, hanem a magyar külkapcsolatokról. A kormány energiapolitikája közelebb viszi Magyarországot Oroszországhoz. Ahogy ellenzéki képviselők mondják: betolja az országot az orosz energiabirodalomba.