Zuhanás vár a magyar gazdaságra - mit kellene tenni?

Több mint százezer magyar válhat munkanélkülivé a koronavírus okozta sokk nyomán a Cambridge Econometrics friss modellje szerint. A kutatóintézet 3,2 százalékos GDP-csökkenéssel Magyarországon - ez alacsonyabb a globális hatásnál, és kormányzati intézkedésekkel akár 2,9 százalékra is csökkenthető.
Domokos László, 2020. június 8. hétfő, 11:21
Fotó: Pixabay

A Cambridge Econometrics Covid-19 hatásvizsgálatában a kijárási korlátozások hossza, a gazdasági intézkedés-csomagok tartalma és az emberek viselkedése következtében várható kereslet-visszaesés és a kínálati hatások vizsgálata áll. Az elemzés "mi lenne, ha?" típusú forgatókönyvek kimeneteit modellezi, nem előrejelzéseket készít.

A koronavírus-járvány nyomán globálisan "L" alakú gazdasági pálya várható, mely 2-3 év alatt fejti ki hatásait. Kormányzati segítség nélkül 5,5, beavatkozásokkal 4,6 százalékos GDP-csökkenés várható a járvány előtti forgatókönyvekhez képest.

Magyarországon a visszaesés az átlagnál kisebb, az ágazati összetétel miatt, hazánkban az autóipar például rövid távon várhatóan kevésbé érni meg a járvány negatív gazdasági hatásait. A Cambridge Econometrics modellje 2020-ra 3,2 százalékos GDP-visszaesést mutat kormányzati segítség nélkül, kormányzati intézkedésekkel a mínusz 2,9 százalék lehet.

A járvány előtt dolgozó magyaroknak a 2-2,4 százaléka veszítheti el a munkáját, ami 100-105 ezer embert jelent az intézet becslése szerint. A teljes évre modellezett munkanélküliek 0,5 százaléka, nagyjából 20 ezer ember hosszabb távon, azaz 2021-2022-ben is állás nélkül maradhat.

Amennyiben nem tudjuk kivédeni a vírus visszatérését, a második fertőzési hullámnak még inkább elhúzódó gazdasági hatásai lehetnek. A nemzetgazdasági szempontból legfontosabb szektorok (ipar és feldolgozóipar) teljesítménye a járvány hatására a GDP csökkenésénél kisebb mértékben eshet vissza, azonban itt sajnos a fellendülés is lassabb lehet - állapította meg Fazekas Dóra közgazdász, a Cambridge Econometrics kutató-tanácsadó cég budapesti irodájának vezetője.

Más növekedési pálya szükséges

A kutatóintézet friss modellje szerint a globális szén-dioxid-kibocsátás 3,5 százalékkal lesz kevesebb idén, mint azt a járvány előtt számolták, és ez a visszaesés is várhatóan "L" alakú lesz. A kibocsátás 2021-2022-ig alacsonyabb szinten marad, és összességében 2024-ben éri el újra a 2019-es szintet, aminek egyrészt a közúti közlekedés, másrészt az energiafogyasztás csökkenése az oka. E kibocsátás-csökkenésnek azonban csak akkor lesz érdemi hatása a klímaváltozásra, ha a glóbusz más növekedési pályára áll át.

A Cambridge Econometrics elemzése szerint a kibocsátás mostani recesszió okozta csökkentése zöld fordulat nélkül nem marad tartós, beavatkozás nélkül már néhány éven belül a korábbi szintekre térhet vissza. A magyarországi épületállomány energetikai korszerűsítésére, a megújuló energiatermelés felfuttatására, a mezőgazdaság támogatására és zöldítésére fordított célzott támogatások átképzésekkel párosítva pedig még munkahelyteremtési lehetőséget is biztosítanak.

A döntéshozók számára a fő cél a gazdaság minél hatékonyabb újraindítása, és az emberek munkába állítása. A gazdasági újraindulásnak azonban ökológiai értelemben is fenntarthatónak kell lennie.

Ne ugyanazt és ugyanúgy akarjuk csinálni, mint azt a vírus előtt tettük: megújítani kell a gazdaságot és nem újraindítani - véli Fazekas Dóra. A 2008-as válság után elmaradt zöld fordulat szükségessége a gazdaság talpra állításában nemcsak sürgetőbbé, de könnyebben kivitelezhetővé is vált.

A zöld megújulás koncepciója egyre nagyobb teret kap, amit jól mutat az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) is. A zöld megújulás a nem-szennyező energiatechnológiákra való áttérés és a járvány okozta negatív gazdasági hatásokból való kilábalás párhuzamos, egymást erősítő megvalósítása. Ezzel elkerülhető lenne, hogy Magyarország befektessen és ezáltal hosszú távon ragadjon be olyan fosszilis technológiákba, amelyek csak alacsony olajárak mellett lennének jövedelmezők. A dekarbonizációs intézkedések térnyerésével a fosszilis energiahordozók hosszú távon globálisan meg nem térülő készletekké válhatnak. Amennyiben a banki, befektetési portfóliókban arányuk és jelentőségük nem csökken, a magyar gazdaság kitettsége nő.

Összességében, a zöld megújulás azt is jelenti, hogy lehetőséget látunk ebben a válságban, hogy nem az eddigi struktúrákat konzerváljuk, hanem a saját lehetőségeinkre jobban támaszkodva, a hazai, helyi erőforrások igénybevételével az európai piacokra termelünk. Az ellátási láncok újragondolása, a szállítási utak lerövidülése, a helyi erőforrásokra való támaszkodás, import helyett a magyar mezőgazdasági termelés felfuttatása magában hordozza ennek a megújulásnak a lehetőségét - áll a Cambridge Econometrics elemzésében.

HOZZÁSZÓLÁSOK