Kész a magyar kormány stratégiája a jogállamisági vitára

A magyar kormány több lehetséges forgatókönyvvel készül a jogállamisági vitára az Európai Tanácsban, hogy a következő hétéves költségvetés és a helyreállítási források megnyíljanak Magyarország számára is, jövőre beindulhasson a kifizetés, de közben a szankciók élét is elvegyék, úgy, hogy azok mégis megmaradjanak. A Napi.hu megismert több lehetséges stratégiát, amelyet a hazai vezetés képviselhet és a többi tagállamnak is megfelelhet. Néhányra már látszanak jelek a kormány kommunikációban is, de lehetnek még meglepetések.
Szabó Dániel, 2020. november 19. csütörtök, 11:03
Fotó: MTI Fotó / Fischer Zoltán

Jól kommunikálható az is, ha Brüsszelből azt mondják, hogy diktatúra vagyunk, mert lehet mutogatni, hogy a történelem során Bécsből és Moszkvából is próbáltak már minket eltiporni, az pedig még jobb üzenet, hogy "lám, vizsgálták a jogállamiságot és még a liberális európaiak szerint is demokrácia van"

- ezzel a felütéssel kezdte el magyarázni egy kormányzati politikus lapunknak, hogy milyen állásponton lesz a kormány a jelenlegi jogállamisági vitában, amelyen papíron a 2021-27-re szóló EU-s költségvetést és a hozzátett helyreállítási alap összegeinek kifizetéséről döntenek. Több uniós ország - főként a nagy befizetők, mint Németország éa Franciaország, valamint Finnország, a zsugori országok közül Dánia és Hollandia - viszont változtatna az uniós támogatási politikán, a közös hitelfelvételre hivatkozva, de az elmúlt évek vitái miatt jogállamisági feltételekhez kötnék a pénzek elköltését.

A magyar és a lengyel kormány ezt elfogadhatatlannak tartja. Érdemes ugyanakkor szem előtt tartani, hogy bár a következő hétéves költségvetést (MFF) és a jogállamisági mechanizmust eddig együtt emlegette az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács, ez attól még két külön jogszabályt takar, jogilag nincs szigorúan összekötve a két dolog. A cél ezzel annyi lett volna, hogy egy csomagban szavazzák meg a tagállamok vezetői ezeket jogszabályokat. De pontosan emiatt áll elő az a helyzet is, hogy mivel az MFF ügyében a döntést a tagállamok vezetőinek egyhangú szavazatával kell elfogadni az Európai Tanácsban, Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki miniszterelnökök vétófenyegetése mindent blokkolna.

Feszültséget leginkább azért okoz a magyar és a lengyel kormányfő keménykedése, mert a megszavazandó csomagban szerepel még a koronavírus-járvány által kozott károk enyhítését szolgáló helyreállítási alap is (RRF), amely azonnali forrásokat juttatna (vissza nem térítendő források és nagyon kedvező feltételekkel felvehető hitelek formájában) a járvány által leginkább érintett tagállamoknak, amelyek történetesen főleg a déli államok (Spanyolország, Portugália, Olaszország) - nekik pedig égető szükségük lenne ezekre a támogatásokra. (Magyarország az RRF-ből körülbelül 16 milliárd eurónyi forráshoz juthatna, ha részt vesz benne - a szerk.)

A Politico keddi cikkében uniós tisztségviselőkre hivatkozva arról írt, hogy mindenki tudja, hogy a két kormányfő vétójával zsákutcába jutottak a tárgyalások, és addig nem tudják elfogadni a költségvetésről és a hitelfelvételről szóló csomagot, amíg fel nem oldják valahogy ezt a problémát. Ezért arra várnak, hogy Magyarország fedje fel a lapjait, különben - ahogy az egyik bürokrata fogalmazott - "nagy szarban" vannak.

Van joker a pakliban: a migráció

Lapunk éppen ezért több, a magyar kormánynak elemzéseket készítő háttérembert, politikust megkeresett, hogy képet kapjon arról, milyen kártyák is vannak a magyar kormány kezében. Több stratégiát ismertettek velünk, amelyek között van valószínűtlennek ható jogi csűrés-csavarás, valamint logikusnak tűnő forgatókönyv is. Alább azokat összesítettük, amelyeket legalább hárman valamilyen módon ismertettek velünk, vagy megerősítették, hogy hallottak ilyen ötletről, esetleg a kormány politikájában, kommunikációjában látszik már ilyen irány.

Azt azonban hozzátennénk: a végső stratégiát egyikük sem ismerte, viszont a felvetett lehetőségeket, javaslatokat bemutatták a számunkra, amelyekből kirajzolódhat a tárgyalások során, hogy milyen mozgástere marad Orbán Viktornak az EU-ban. Mindannyian azt mondták, hogy a helyzet úgy fest, mintha két végkimenetel lenne lehetséges (vagy kiszedik a jogállamisági feltételt, vagy enged a magyar kormány), valójában azonban bőven van tere a feleknek a kompromisszumra.

"Azzal nem érdemes számolni, hogy a jogállamisági feltétel kikerül" - mondta egy elemzést készítő háttérember, aki szerint a magyar kormány nem is igazán számolhat ezzel a lehetőséggel. Az elmúlt időszak több példájára hivatkozva azt mondta, hogy az elmúlt időszakban a fideszes vezetőknek sikerült elérniük több uniós dokumentum esetében is, hogy egy-egy szót megváltoztassanak, a megfogalmazás homályosabb, vagy békésebb legyen. Az Európai Unió-Afrikai Unió csúcstalálkozó előkészítő dokumentuma esetében például Magyarország elérte két másik V4-es országgal, hogy a "gender equality", azaz "nemek közti egyenlőség" helyett az került a szövegbe, hogy "női önrendelkezés" segítése, mondván a keleti tagállamok nem szeretik a gender (mint társadalmi nem) kifejezést.

Forrásunk felhozta a júliusi, a költségvetésről szóló első körös tárgyalást, ahol azt érte el a magyar-lengyel tandem, hogy a dokumentum végső szövegébe a jogállamiságról annyi került bele, hogy az Európai Tanács "hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát". Most a kormány annyit szabna feltételül, hogy ezt a passzust még inkább gyengítsék, és kifejezetten a források felhasználásánál szerepeljen a kitétel.

"A szövegben szerepelhetne az, hogy az uniós támogatást, hitelt csak a jogállamisági feltételekkel összhangban lehetne felhasználni" - összegezte a módosítás értelmét. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy kifejezetten a brüsszeli utalások esetében, a finanszírozási céloknál jelenjen meg ez kitételként, lévén uniós pénzeket nehéz is lenne ezzel ellentétes feladatokra felhasználni.

A migráció kártya mindig jól jön

"Könnyen eladható siker az is, ha a tömeges migráció kizárása bekerül a szövegbe. A kormány számára ez fontos politikai és kommunikációs kérdés, ha tehát a támogatások kapcsán benne lesz, hogy ilyen elváráshoz nem köthetik a folyósítást, már győzelemről beszélhetünk" - tette hozzá az előzőnél finomabb változatot. Mivel sok nyugat-európai országban is kényes téma lett a menekültügy, a forrásaink szerint könnyen elfogadhatják ezt a kompromisszumot.

A migrációs passzus betételét több forrásunk is az egyik legvalószínűbb irányvonalnak nevezte. Hét eleji háttérbeszélgetéseink után maga Orbán Viktor miniszterelnök, vezető fideszes politikusok, a kormányközeli média több véleménycikkében is a migrációelleni harc narratívája jelent meg a költségvetési vita okaként.

Aki megvédi a határait és megvédi országát a migrációtól, Brüsszelben már nem minősülhet jogállamnak. A jelenlegi javaslat elfogadása után pedig nem lenne akadálya annak, hogy a tagországoknak járó pénzeket a bevándorlás támogatásához kössék, és a migrációt ellenző országokat költségvetési eszközökkel megzsarolják

- nyilatkozta szerdán a kormányfő, ami beleillik a fent vázolt állítólagos logikába.

"Évekig lehet majd vitatkozni, mi is a jogállamiság"

Egy portálunknak beszélő politikus szerint maga az Európai Unió vezetői és a lobbizó tagállamok sem tudják, hogy mit is jelent, miként is szabályozható a jogállamiság. Jelenleg is vannak ennek ellenőrzésére folyamatok, de azok kevéssé hatékonyak, lassúak és eszköztelenek, célzott a hetes cikkely szerinti évek óta, érdemi eredmény nélkül húzódó - általa indokolatlannak nevezett - procedúrára.

Most is az szerepel a szövegben, hogy a kérdés esetében az Európai Bizottság tehet majd megállapításokat, felsorolták, hogy mik is az eszközök, ha élesedik a jogállami mechanizmus, pár védendő értéket is felsoroltak, de magát a jogállamiságot nem definiálták. A magyar kormány számára könnyen járható út - legalábbis forrásunk állítása szerint -, hogy megragadják azt, hogy nincs konkrét definíció a pénzosztást szabályozó dokumentumban és kérik, hogy egy külön szabályozás készüljön később, ami ezt tisztázza, valamint az eljárást is pontosan rögzíti.

"A kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad. A mechanizmust követelő tagállamok megkapják a kitételt, miközben azt addig nem lehet alkalmazni, amíg ki nem dolgozzák. Brüsszel pedig nagyon lassú" - állította forrásunk, hogy miért is érkezett ilyen javaslat és miért mehet ez át a többi tagállami vezetőn. Azt is magyarázta, a furcsa kísérletről, hogy mire meg is lenne a szabályozás a jogállamiság kritériumairól, addigra már érdektelenné is válna az egész, indulhatnak az eljárások, újabb hónapokig tartó vitákkal, amiket - szerinte - a magyar kormány "szabadságharcos politikája mindig is jól kezel".

Ennek a forgatókönyvnek a létét több forrásunk megerősítette, de általában mindenki hozzátette, hogy ez a "trükközés kis eséllyel jöhet össze", volt, aki hozzátette, hogy ehhez mindenképpen szövetségeseket kell találni a lengyeleken kívül, és nem lesz elég, ha a szlovének vagy a csehek beállnának a javaslat mögé, valamelyik nagy tagállamból is kéne egy kompromisszumkész partner. Az Európai Parlament vétóját sem zárná ki, ha papíron a szövegen úgy módosítanának, hogy az érezhetően felvizezze a szigorítást, de közben megbénítaná az egész mechanizmust.

Viszont erre a stratégiára utaló jel mégis van: Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszélt már többször is, hogy  józan ésszel nem várhatta el senki, hogy a napirenden lévő javaslatot a magyar vezetés támogatni fogja - a jogállamisági feltételrendszer mesterséges, az ellenőrzési procedúra nélkülözi az objektivitás érdemi garanciáit. A FAZ-nak pedig azt mondta, hogy "Magyarország támogat egy tagállamok közötti, egyenlőségen és párbeszéden alapuló mechanizmust, amely figyelembe veszi a mindenkori alkotmányokat".

A Bruxinfo is írt brüsszeli forrásokra hivatkozva egy hasonló javaslatról: állítólag az Európai Bizottság is hajlandó lehet értelmező nyilatkozatot csatolni a jogszabályhoz. Több mint kérdéses, hogy a testület bármilyen garanciát tudna adni az objektivitás és pártatlanság megerősítésén túl Budapestnek és Varsónak, de ha a két állam erre hajlik, akkor mindenki jól járhat.

Varga Juditnak ugyanakkor ezzel ellentétes kijelentése is volt, amely arról szólt, hogy a kormány nem hajlandó kompromisszumra.

Ha valódi keménykedés jön, hátraarc lesz

Forrásaink közül nem mindenki ismerte, de többen tudnak olyan elképzelésről is, hogy a magyar-lengyel tandem első körben mindenképp vétózik. Ebben az esetben ugyanis azzal lehet számolni, hogy ha van készség a kompromisszumra, akkor a csúcstalálkozó elhúzódik majd, de nem kell több hetet várni egy új egyeztetésre, hanem hamar újra tárgyalóasztalhoz ülhetnek az európai felek. Így akár engedményeket is kicsikarhatnak, ha a németek mindenképp át akarják vinni a javaslatokat.

Merkel-Orbán különalkuval amúgy is számolnak Brüsszelben: a Bruxinfo szintén hallott ilyen forgatókönyvről. Viszont ez ellen szól a forrásaink szerint, hogy Mark Rutte holland kormány-, vagy Emmanuel Macron francia államfő beintene egy Berlin diktálta enyhülésnek. Abba sem mennének bele, hogy a 2022-es magyarországi választásig ne indulhasson jogállamisági eljárás Magyarország ellen. Rutte nyíltan beszélt már arról is, hogy a magyarok és lengyelek nélküli EU-t is el tudja képzelni.

A lapunknak nyilatkozó háttéremberek egy része szerint "itthon kell nyerni kommunikációval", vagyis akár első körös vétóval, majd második körös támogatással, vagy már élből elfogadott javaslattal is belemehet a kormány a jogállamisági feltétel alkalmazásába. Ha pedig elindulna a folyamat, akkor azt kezdik ki az Európai Unió Bíróságán, vagy a Bizottságnál, és hasonló, több éves vitákra lehet majd készülni, mint a kötelezettségszegési eljárásoknál.

Bár nem tudni, ezek közül melyik stratégiát tette magáévá Orbán Viktor miniszterelnök, de az látszik, hogy a kormányfő nem ötletek nélkül áll ki az uniós vezetők elé, és akár hosszú vita is jöhet. De volt olyan forrásunk is, aki azt mondta: biztos benne, hogy a többi ország előbb hátrál meg, mint Magyarország, és ezt tekintik alapvető forgatókönyvnek a kormányban.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Elhetetlen, 2020.11.20 02:44

@na4: Ez jó! Mit is nyerhetnek a magyarok, ha nyernek? Az ország züllik tovább törvényileg, közigazgatásilag, egészségügyileg, oktatásügyileg. Ha befuccsol a pénzosztás, 25 ország fog utálni bennünket, de akkor sem kapjuk meg azt a pénzt, ha megkerülnek bennünket, akkor sem. Nagy siker! Hogy a Szlovén miniszterelnök mellettünk van? Átvettük a lélegeztető gép bizniszüket, és megkapták az adó jóváírást, vettünk tőlük egy felesleges kikötőt is, hát persze, hogy kedveli Orbánt. És mindezt miért? Hogy lehessen olyan törvény hozni, hogy a közpénz elveszíthesse közpénz jellegét? Ha azt írtad volna, hogy hajrá Orbán, megértenélek, mindenki lehet elfogult, de itt most a kormány nem a magyarok érdekeiért harcol, csak a saját csapatáért. Mennyi jut neked, mennyiért vagy megvehető, hogy bár ezt látod, de kiállj mellette?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2020.11.19 20:29

Hajrá magyarok, hajrá Magyarország!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

dakujeme, 2020.11.19 19:55

@Warlock:
Szóval az antiszemitizmus nem áll távol tőled, jó tudni. Ahogy a környezeremben levő fidesznyikeket ismerem, tőlük sem áll távol.
Nem szavaztam erre komcsi gyerekre soha sem ennyi a történet. De te zsidót látsz, ez bizony nagy tévedés
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

narancsragacs, 2020.11.19 19:43

@ptiszaii: végül is ! - elég jó gyakorlata van már a narancsbandának visszamenőleges törvényalkotás és eszement alkotmány farigcsálás terén :)))
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

totyika, 2020.11.19 16:52

@dakujeme: " Bátraké a szerencse" - vagy a szerecsen?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html