Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Jól kommunikálható az is, ha Brüsszelből azt mondják, hogy diktatúra vagyunk, mert lehet mutogatni, hogy a történelem során Bécsből és Moszkvából is próbáltak már minket eltiporni, az pedig még jobb üzenet, hogy "lám, vizsgálták a jogállamiságot és még a liberális európaiak szerint is demokrácia van"

- ezzel a felütéssel kezdte el magyarázni egy kormányzati politikus lapunknak, hogy milyen állásponton lesz a kormány a jelenlegi jogállamisági vitában, amelyen papíron a 2021-27-re szóló EU-s költségvetést és a hozzátett helyreállítási alap összegeinek kifizetéséről döntenek. Több uniós ország - főként a nagy befizetők, mint Németország éa Franciaország, valamint Finnország, a zsugori országok közül Dánia és Hollandia - viszont változtatna az uniós támogatási politikán, a közös hitelfelvételre hivatkozva, de az elmúlt évek vitái miatt jogállamisági feltételekhez kötnék a pénzek elköltését.

A magyar és a lengyel kormány ezt elfogadhatatlannak tartja. Érdemes ugyanakkor szem előtt tartani, hogy bár a következő hétéves költségvetést (MFF) és a jogállamisági mechanizmust eddig együtt emlegette az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács, ez attól még két külön jogszabályt takar, jogilag nincs szigorúan összekötve a két dolog. A cél ezzel annyi lett volna, hogy egy csomagban szavazzák meg a tagállamok vezetői ezeket jogszabályokat. De pontosan emiatt áll elő az a helyzet is, hogy mivel az MFF ügyében a döntést a tagállamok vezetőinek egyhangú szavazatával kell elfogadni az Európai Tanácsban, Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki miniszterelnökök vétófenyegetése mindent blokkolna.

Feszültséget leginkább azért okoz a magyar és a lengyel kormányfő keménykedése, mert a megszavazandó csomagban szerepel még a koronavírus-járvány által kozott károk enyhítését szolgáló helyreállítási alap is (RRF), amely azonnali forrásokat juttatna (vissza nem térítendő források és nagyon kedvező feltételekkel felvehető hitelek formájában) a járvány által leginkább érintett tagállamoknak, amelyek történetesen főleg a déli államok (Spanyolország, Portugália, Olaszország) - nekik pedig égető szükségük lenne ezekre a támogatásokra. (Magyarország az RRF-ből körülbelül 16 milliárd eurónyi forráshoz juthatna, ha részt vesz benne - a szerk.)

A Politico keddi cikkében uniós tisztségviselőkre hivatkozva arról írt, hogy mindenki tudja, hogy a két kormányfő vétójával zsákutcába jutottak a tárgyalások, és addig nem tudják elfogadni a költségvetésről és a hitelfelvételről szóló csomagot, amíg fel nem oldják valahogy ezt a problémát. Ezért arra várnak, hogy Magyarország fedje fel a lapjait, különben - ahogy az egyik bürokrata fogalmazott - "nagy szarban" vannak.

Van joker a pakliban: a migráció

Lapunk éppen ezért több, a magyar kormánynak elemzéseket készítő háttérembert, politikust megkeresett, hogy képet kapjon arról, milyen kártyák is vannak a magyar kormány kezében. Több stratégiát ismertettek velünk, amelyek között van valószínűtlennek ható jogi csűrés-csavarás, valamint logikusnak tűnő forgatókönyv is. Alább azokat összesítettük, amelyeket legalább hárman valamilyen módon ismertettek velünk, vagy megerősítették, hogy hallottak ilyen ötletről, esetleg a kormány politikájában, kommunikációjában látszik már ilyen irány.

Azt azonban hozzátennénk: a végső stratégiát egyikük sem ismerte, viszont a felvetett lehetőségeket, javaslatokat bemutatták a számunkra, amelyekből kirajzolódhat a tárgyalások során, hogy milyen mozgástere marad Orbán Viktornak az EU-ban. Mindannyian azt mondták, hogy a helyzet úgy fest, mintha két végkimenetel lenne lehetséges (vagy kiszedik a jogállamisági feltételt, vagy enged a magyar kormány), valójában azonban bőven van tere a feleknek a kompromisszumra.

"Azzal nem érdemes számolni, hogy a jogállamisági feltétel kikerül" - mondta egy elemzést készítő háttérember, aki szerint a magyar kormány nem is igazán számolhat ezzel a lehetőséggel. Az elmúlt időszak több példájára hivatkozva azt mondta, hogy az elmúlt időszakban a fideszes vezetőknek sikerült elérniük több uniós dokumentum esetében is, hogy egy-egy szót megváltoztassanak, a megfogalmazás homályosabb, vagy békésebb legyen. Az Európai Unió-Afrikai Unió csúcstalálkozó előkészítő dokumentuma esetében például Magyarország elérte két másik V4-es országgal, hogy a "gender equality", azaz "nemek közti egyenlőség" helyett az került a szövegbe, hogy "női önrendelkezés" segítése, mondván a keleti tagállamok nem szeretik a gender (mint társadalmi nem) kifejezést.

Forrásunk felhozta a júliusi, a költségvetésről szóló első körös tárgyalást, ahol azt érte el a magyar-lengyel tandem, hogy a dokumentum végső szövegébe a jogállamiságról annyi került bele, hogy az Európai Tanács "hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát". Most a kormány annyit szabna feltételül, hogy ezt a passzust még inkább gyengítsék, és kifejezetten a források felhasználásánál szerepeljen a kitétel.

"A szövegben szerepelhetne az, hogy az uniós támogatást, hitelt csak a jogállamisági feltételekkel összhangban lehetne felhasználni" - összegezte a módosítás értelmét. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy kifejezetten a brüsszeli utalások esetében, a finanszírozási céloknál jelenjen meg ez kitételként, lévén uniós pénzeket nehéz is lenne ezzel ellentétes feladatokra felhasználni.

A migráció kártya mindig jól jön

"Könnyen eladható siker az is, ha a tömeges migráció kizárása bekerül a szövegbe. A kormány számára ez fontos politikai és kommunikációs kérdés, ha tehát a támogatások kapcsán benne lesz, hogy ilyen elváráshoz nem köthetik a folyósítást, már győzelemről beszélhetünk" - tette hozzá az előzőnél finomabb változatot. Mivel sok nyugat-európai országban is kényes téma lett a menekültügy, a forrásaink szerint könnyen elfogadhatják ezt a kompromisszumot.

A migrációs passzus betételét több forrásunk is az egyik legvalószínűbb irányvonalnak nevezte. Hét eleji háttérbeszélgetéseink után maga Orbán Viktor miniszterelnök, vezető fideszes politikusok, a kormányközeli média több véleménycikkében is a migrációelleni harc narratívája jelent meg a költségvetési vita okaként.

Aki megvédi a határait és megvédi országát a migrációtól, Brüsszelben már nem minősülhet jogállamnak. A jelenlegi javaslat elfogadása után pedig nem lenne akadálya annak, hogy a tagországoknak járó pénzeket a bevándorlás támogatásához kössék, és a migrációt ellenző országokat költségvetési eszközökkel megzsarolják

- nyilatkozta szerdán a kormányfő, ami beleillik a fent vázolt állítólagos logikába.

"Évekig lehet majd vitatkozni, mi is a jogállamiság"

Egy portálunknak beszélő politikus szerint maga az Európai Unió vezetői és a lobbizó tagállamok sem tudják, hogy mit is jelent, miként is szabályozható a jogállamiság. Jelenleg is vannak ennek ellenőrzésére folyamatok, de azok kevéssé hatékonyak, lassúak és eszköztelenek, célzott a hetes cikkely szerinti évek óta, érdemi eredmény nélkül húzódó - általa indokolatlannak nevezett - procedúrára.

Most is az szerepel a szövegben, hogy a kérdés esetében az Európai Bizottság tehet majd megállapításokat, felsorolták, hogy mik is az eszközök, ha élesedik a jogállami mechanizmus, pár védendő értéket is felsoroltak, de magát a jogállamiságot nem definiálták. A magyar kormány számára könnyen járható út - legalábbis forrásunk állítása szerint -, hogy megragadják azt, hogy nincs konkrét definíció a pénzosztást szabályozó dokumentumban és kérik, hogy egy külön szabályozás készüljön később, ami ezt tisztázza, valamint az eljárást is pontosan rögzíti.

"A kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad. A mechanizmust követelő tagállamok megkapják a kitételt, miközben azt addig nem lehet alkalmazni, amíg ki nem dolgozzák. Brüsszel pedig nagyon lassú" - állította forrásunk, hogy miért is érkezett ilyen javaslat és miért mehet ez át a többi tagállami vezetőn. Azt is magyarázta, a furcsa kísérletről, hogy mire meg is lenne a szabályozás a jogállamiság kritériumairól, addigra már érdektelenné is válna az egész, indulhatnak az eljárások, újabb hónapokig tartó vitákkal, amiket - szerinte - a magyar kormány "szabadságharcos politikája mindig is jól kezel".

Ennek a forgatókönyvnek a létét több forrásunk megerősítette, de általában mindenki hozzátette, hogy ez a "trükközés kis eséllyel jöhet össze", volt, aki hozzátette, hogy ehhez mindenképpen szövetségeseket kell találni a lengyeleken kívül, és nem lesz elég, ha a szlovének vagy a csehek beállnának a javaslat mögé, valamelyik nagy tagállamból is kéne egy kompromisszumkész partner. Az Európai Parlament vétóját sem zárná ki, ha papíron a szövegen úgy módosítanának, hogy az érezhetően felvizezze a szigorítást, de közben megbénítaná az egész mechanizmust.

Viszont erre a stratégiára utaló jel mégis van: Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszélt már többször is, hogy  józan ésszel nem várhatta el senki, hogy a napirenden lévő javaslatot a magyar vezetés támogatni fogja - a jogállamisági feltételrendszer mesterséges, az ellenőrzési procedúra nélkülözi az objektivitás érdemi garanciáit. A FAZ-nak pedig azt mondta, hogy "Magyarország támogat egy tagállamok közötti, egyenlőségen és párbeszéden alapuló mechanizmust, amely figyelembe veszi a mindenkori alkotmányokat".

A Bruxinfo is írt brüsszeli forrásokra hivatkozva egy hasonló javaslatról: állítólag az Európai Bizottság is hajlandó lehet értelmező nyilatkozatot csatolni a jogszabályhoz. Több mint kérdéses, hogy a testület bármilyen garanciát tudna adni az objektivitás és pártatlanság megerősítésén túl Budapestnek és Varsónak, de ha a két állam erre hajlik, akkor mindenki jól járhat.

Varga Juditnak ugyanakkor ezzel ellentétes kijelentése is volt, amely arról szólt, hogy a kormány nem hajlandó kompromisszumra.

Ha valódi keménykedés jön, hátraarc lesz

Forrásaink közül nem mindenki ismerte, de többen tudnak olyan elképzelésről is, hogy a magyar-lengyel tandem első körben mindenképp vétózik. Ebben az esetben ugyanis azzal lehet számolni, hogy ha van készség a kompromisszumra, akkor a csúcstalálkozó elhúzódik majd, de nem kell több hetet várni egy új egyeztetésre, hanem hamar újra tárgyalóasztalhoz ülhetnek az európai felek. Így akár engedményeket is kicsikarhatnak, ha a németek mindenképp át akarják vinni a javaslatokat.

Merkel-Orbán különalkuval amúgy is számolnak Brüsszelben: a Bruxinfo szintén hallott ilyen forgatókönyvről. Viszont ez ellen szól a forrásaink szerint, hogy Mark Rutte holland kormány-, vagy Emmanuel Macron francia államfő beintene egy Berlin diktálta enyhülésnek. Abba sem mennének bele, hogy a 2022-es magyarországi választásig ne indulhasson jogállamisági eljárás Magyarország ellen. Rutte nyíltan beszélt már arról is, hogy a magyarok és lengyelek nélküli EU-t is el tudja képzelni.

A lapunknak nyilatkozó háttéremberek egy része szerint "itthon kell nyerni kommunikációval", vagyis akár első körös vétóval, majd második körös támogatással, vagy már élből elfogadott javaslattal is belemehet a kormány a jogállamisági feltétel alkalmazásába. Ha pedig elindulna a folyamat, akkor azt kezdik ki az Európai Unió Bíróságán, vagy a Bizottságnál, és hasonló, több éves vitákra lehet majd készülni, mint a kötelezettségszegési eljárásoknál.

Bár nem tudni, ezek közül melyik stratégiát tette magáévá Orbán Viktor miniszterelnök, de az látszik, hogy a kormányfő nem ötletek nélkül áll ki az uniós vezetők elé, és akár hosszú vita is jöhet. De volt olyan forrásunk is, aki azt mondta: biztos benne, hogy a többi ország előbb hátrál meg, mint Magyarország, és ezt tekintik alapvető forgatókönyvnek a kormányban.