Magyar alapjövedelem - mit tervez a kormány?

A kormány eredményesen harcol az inaktivitással, hiszen nagy arányú a foglalkoztatás és rendkívül alacsony a munkanélküliség, az alapjövedelem megalapozatlan felvetése azonban pont ennek a harcnak az eredményeit veszélyezteti - mondta Czibere Károly az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára egy konferencián.
Szász Péter, 2017. április 5. szerda, 16:02
Fotó: Reuters

A szegénység kockázatait a foglalkoztatáson keresztül megvalósított esélyteremtéssel, a foglalkoztatás bővítésével, a munkahely-teremtéssel és a foglalkoztathatóság javításával lehet csökkenteni. Ezek kínálnak lehetőséget arra, hogy abból a függésből és börtönből, amit a segélyezés jelent, ki lehessen törni.

Czibere Károly szerint vannak még fontos munkaerő-tartalékok, példaként említette a megváltozott munkaképességű munkavállalókat, ahol duplájára nőtt a foglalkoztatás és a romákat, hiszen körükben a foglalkoztatási ráta tavaly már meghaladta a 40 százalékot.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a foglalkoztatás helyzetéről elmondta: a 2010-es kormányváltás idején az aktivitási ráta majdnem mélyponton volt, a munkanélküliségi ráta pedig közel 12 százalékon állt. Erről a szintről sikerült 2016-ra elérni a 4,3 százalékos munkanélküliségi rátát. Mindez annak köszönhető, hogy a kormány nagy hangsúlyt helyezett a romák, a 25 év alatti fiatalok, az 50-55 év felettiek, illetve a tartós munkanélküliek foglalkoztatására.

2013-hoz képest jelentősen átalakult a munkaerőpiac, hiszen 2013-ban közel 127 ezren dolgoztak a közfoglalkoztatásban, 2016-ban pedig már 224 ezren. Mivel a kormány ezt a foglalkoztatási formát csupán az elsődleges munkaerőpiacra átvezető, köztes állapotként hozta létre, ezért 2016 végén olyan programot dolgoztak ki, amely a közfoglalkoztatásban dolgozók létszámát 2020-ra 150 ezerre csökkenti.

Pölöskei Gáborné, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a közoktatási rendszer és a munkaerőpiac egymáshoz való viszonyát mutatta be, és az iskolákból lemorzsolódó diákok jelentette problémára, valamint a közoktatásban szükséges kompetencia-fejlesztésre hívta fel a figyelmet. A lemorzsolódás vagy korai iskolaelhagyás, akárcsak a munkanélküliség, Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön a legmagasabb.

Janák Katalin, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője a szegénység, a képzés és a foglalkoztatás összefüggéseiről beszélt. Elmondta: az alacsony foglalkoztatás és az alacsony foglalkoztathatóság miatt a romák, az egyszülős családok, az alacsony végzettségűek, a munkanélküliek, az ország keleti, észak-keleti részén élők, illetve a kistelepülésen lakók vannak fokozottan kitéve a szegénység kockázatának. A foglakoztatás bővülése, a foglalkoztathatóság javítása esély a szegénységből való kijutásra.

A roma társadalom foglalkoztatási mutatóiról közölte: a nem roma népesség foglalkoztatási rátája 67 százalék, a roma népesség foglalkoztatási rátája viszont - bár az utóbbi években folyamatosan javult - 44,5 százalékon áll. Ugyanakkor a korai iskolaelhagyás problémájára is felhívta a figyelmet, ennek aránya a roma fiatalok körében 61,8 százalék, a nem roma fiataloknál 9,5 százalék. Ezek a fiatalok adják majd a munkaerőpiacon a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők csoportját.

HOZZÁSZÓLÁSOK