- A májusi munkaerő-piaci nyitást követően Ausztria ismét a népszerűbb célpontok közé került azok számára, akik külföldön terveznek gazdasági tevékenységbe fogni. Tapasztalatai alapján mely területeken érzékelhető a magyar aktivitás fokozódása?

- Az elmúlt néhány hónapban általában véve is fokozódó érdeklődést tapasztalunk Ausztria, valamint az ott folytatható gazdasági tevékenységek iránt. A határon átnyúló gazdasági aktivitás egyik legjellemzőbb megnyilatkozása már régóta a banki ügyletek Ausztriába történő áthelyezése; ugyanakkor növekvő érdeklődés mutatkozik ausztriai beruházások, befektetések iránt, gyakori, hogy az ügyfelek cégalapítással, és -átvétellel, illetve ingatlanügyletek lebonyolításával kapcsolatban fordulnak hozzánk. Új jelenség viszont a hotel, vagy panzió vásárlása, illetőleg ezek üzemeltetésének átvétele. A célba vett vállalkozói tevékenységi kör igen széles palettán mozog, volt olyan érdeklődő, aki palacsintázót, de olyan is, aki masszázsszalont kívánt üzemeltetni. Ausztria földrajzi közelsége, és a magasabb életszínvonal, valamint a jobb anyagi kilátások miatt úgy gondolom, hogy az érdeklődés a jövőben is a jelenlegihez hasonlóan alakul majd. A május eleji munkaerő-piaci nyitás kapcsán viszont jelentős dömpinget nem érzékelünk. Aki tehette, valószínűleg már korábban kiment; ráadásul közismert, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyarok - szemben néhány más közép-európai ország állampolgáraival - kevésbé  mobilisak, sokszor nem rendelkeznek megfelelő nyelvtudással, amely a külföldi munkavállalást, vállalkozást nagy mértékben nehezíti.

A banki ügyletekkel kapcsolatban érdemes még kiemelni, hogy az elmúlt időszakban is gyarapodott az ausztriai számlákon tárolt magyar pénzállomány. Az embereket egyrészt gyakran az motiválja, hogy Ausztriában a pénzük biztonságban van; másrészt, mivel - az osztrák banktitok hasonlatos a svájcihoz a magyar adóhatóság nem értesül az elhelyezésről. A kamatok ugyan nem annyira magasak mint itthon, azonban hosszú távra is leköthetőek a pénzek. Az osztrák bankok egy része, felismerve a fokozott magyar érdeklődést, határ menti fiókjaikban magyar nyelvű ügyintézéssel várják az ügyfeleket.

A külföldi hotel- és panzióüzemeltetés gyakran szükségessé teszi cég alapítását, illetve már működő társaság átvételét, valamint az egyéni vállalkozói formában történő működés feltételeinek megteremtését. (A magyarok többnyire kft-ket, rt-ket alapítanak Ausztriában - ez utóbbinál 70 ezer eurós alaptőkére van szükség.

Az ausztriai hotel- és panzióüzemeltetés is számos olyan problémát vet fel, amely a részben eltérő jogi, gazdasági környezetből ered. Ezért, aki ausztriai vállalkozást fontolgat, érdemes olyan ügyvédhez fordulnia, aki helyben el tud járni, és aki a nyelvi, jogi nyelvi problémák megoldásában segítségére tud lenni, képes és hajlandó elmagyarázni ügyfelének az egyes rendelkezések tartalmát, illetve a két ország rendelkezéseinek összevetésével segítségére lenni a jogi útvesztők rengetegében. Tapasztalataink, valamint ügyfeleink visszajelzése alapján kijelenthető, hogy az osztrák hatóságok, állami szervek jellemzően nem foglalkoznak azzal, hogy a külföldről érkező vállalkozó tisztában van-e a helyi viszonyokkal, illetve hogy rendelkezik-e megfelelő nyelvtudással, magától értetődőnek tekintik, hogy a külföldiekre ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint az osztrákokra. Tapasztaljuk, hogy olykor a németül jól beszélő vállalkozóknak is nehézséget okoz a jogi szaknyelv megértése.

- Jellemzően hol keresik a vendéglátásba való beszállás lehetőségét a magyarok?

- Azt tapasztaltuk, hogy a magyarok elsősorban a síterületeken, valamint nagyobb városok környékén igyekeznek vendéglátóipari érdekeltségeket szerezni. A megváltozott munkavállalási szabályok következtében érdekes lehet az a konstrukció, amelyben magyar személyek által üzemeltetett hotelben, panzióban magyar munkaerőt foglalkoztatnak. Miközben az osztrák előírások szerint jelenleg már ugyanazokat a béreket kell nyújtani az osztráknak és a külföldinek is, továbbra is könnyebbséget jelenthet az üzemeltetőnek, hogy anyanyelvén szólhat alkalmazottaihoz. A panzióüzemeltetés iránt érdeklődő ügyfelek a tapasztalatok szerint pontosan ezt is teszik.

- Megítélése szerint milyen fő okok állnak az Ausztriára irányuló figyelem erősödése mögött?

- Valószínűsíthető, hogy a jelenség részben a biztonság és kiszámíthatóság iránti igényből, részben pedig a jobb kereseti, boldogulási feltételekből fakad. Vannak, akik úgy gondolják, hogy Ausztriában a magyarországinál kedvezőbb feltételrendszert találnak, nagyobb eséllyel indulnak el. A munkaerőpiac teljes megnyitása is állhat a fokozott érdeklődés mögött, hiszen ma már egy osztrák hotel munkaerőigénye is teljesen föltölthető magyarokkal, így sokan gondolhatják: nem kerülnek új környezetbe, többen jönnek ugyanabból az országból, könnyebb lesz majd az előrelépés.

Céges ügyfeleinknél gyakran tapasztaltuk, hogy akinek van pénze, és vállalja az alapítással, illetve a működéssel járó költségeket, az általában nagyon eltökélt. Nem túl gyakran, de sajnos arra is volt példa, hogy egy előzetesen viszonylag jól meghatározható költségvetésű jogi folyamat közben derült ki, az ügyfélnek elfogyott a pénze, nem számolt bizonyos kiadásokkal, ezért a jogi folyamatot le kellett állítani. Ezért Ausztria inkább azok számára jelenthet lehetőséget, akik befektetési céllal mennek ki, és megvan hozzá az induló alaptőkéjük. Gondolok itt például arra, hogy az osztrák kft. alapításához az előírt törzstőke legalább felével már az alapításkor rendelkezni kell, nincs mód utólagos pótlásra. Összességében igaz, hogy bár Ausztriában rendkívül drága minden, pozitívumot jelent a kiszámítható jogi és gazdasági környezet.

Sok osztrák panaszkodik arra, hogy Ausztriát is meglegyintette a válság szele, csökkentek a bevételek és nőttek a kiadások, mindent egybevetve azonban az osztrákokat mégis kevésbé viselte meg a válság. Erre utalnak az ingatlanpiaci fejlemények is - osztrák partnereinktől élénkülő bécsi ingatlanforgalomról értesültünk. Az Ausztriában ingatlanok iránt érdeklődő magyarok inkább a kisebb lakások szegmensében aktívak, gyakran érdeklődnek a dél-nyugat-németországi lehetőségekkel való összehasonlítás után is. Jellemzőbb a befektetési célú vásárlás, de itt is inkább a kisebb kategóriában, alacsonyabb árfekvésű kategóriában tapasztaltunk érdeklődést. Bécsben már 70 000 euróért lehet kapni elfogadható garzont kevésbé frekventált helyen. Megítélésem szerint Ausztriában, főleg Bécsben lényegesen drágábbak az ingatlanok, mint Magyarországon, de ugyanez elmondható német relációban is.

- Mire érdemes figyelni annak, aki Ausztriában tervez hasonló tevékenységbe fogni?

Az Ausztriába induló ügyfélnek érdemes tudatosítania magában, hogy nyugati szomszédunknál a magyarországitól lényegesen eltérő árviszonyok uralkodnak. Példaként említhetjük a kft alapítását, Ausztriában 35 ezer euró törzstőke szükséges az alapításhoz - szemben az itthoni 500 ezer forintos összeggel, amely mai árfolyamon számítva is körülbelül 1600 euró.  A vállalkozói kultúra fejlettebb, az osztrák szabályozás sok tekintetben szigorúbb, amelyekre figyelemmel kell lenni - ugyanakkor például a cégalapítás valamivel lassabb, mint itthon.

A magyarokról - külföldi visszajelzések fényében -  általában az a kép él a köztudatban, hogy lazábbak, többnyire jogkövetőek, de azért bizonyos szabályokat, határidőket, kötelezettségeket nem vesznek annyira szigorúan. Ausztriában érezhetően nagyobb a jogkövetés, és ennek betartatására is nagyobb súlyt fektetnek. A kft-alapításhoz megkövetelt 35 ezer eurós törzstőke felének mindenképpen meg kell lennie, a törzstőke kivételével és berakásával pedig nem lehet a hazaihoz hasonló módon játszani.

De például a hagyatéki perre készülő magyar ügyfél is számítson arra, hogy már az induló költségek is nagyon magasak - költségmentességhez, kedvezményekhez jutni pedig nem könnyű. Azért az osztrákok is érzik, hogy vannak bizonyos költségek, amelyek kifejezetten magasak. Tervezték korábban, hogy csökkentik az ingatlanvásárlások közjegyzői díját, valamint a kft-alapítási díját, ezekre a lépésekre azonban egyenlőre nem került sor.

A költségek között az ingatlanvásárlásnál is különbségek mutatkoznak; bár összességében hasonlóak a magyarországiakhoz, azonban más arányban oszlanak meg. Míg Magyarországon jellemzően ügyvéd köti az adásvételi szerződést, addig Ausztriában mindenképpen szükség van közjegyző közreműködésére a szerződések megkötésekor. A vételárat általában a közjegyzői letéti számláról fizetik ki, és a szerződési feltételek teljesülése esetén a további utalásról is közjegyző rendelkezik. Magyarországon a 0,5-1 százalék körüli ügyvédi munkadíj a jellemző, Ausztriában azonban nem ritka a 3-3,5 százalékos ügyvédi munkadíj sem. Ausztriában az ingatlanközvetítők általában mindkét oldalról leszedik a maguk százalékát - az ingatlan értékének növekedése szempontjából ez is olyan tétel, amellyel számolni kell. Ezen kívül létezik ingatlan nyilvántartásba vételi díj is, ami lényegesen nagyobb a magyarnál; míg itthon 6600 forintért regisztrálják az ingatlan tulajdonjogát, addig Ausztriában ez az ingatlan értékének 1 százaléka. Az ingatlanátruházási adó - Magyarországon vagyonszerzési illeték - szempontjából viszont Ausztria olcsóbb, a tétel az ingatlan értékének 3-3,5 százalékára rúg.

- Hogyan jellemezhető az osztrákok magyarországi gazdasági tevékenysége?

- Jelenleg nem tapasztalható az a heves érdeklődés Ausztria irányából Magyarország felé, ami korábban. Az osztrákok inkább kivárnak, és érdeklődéssel figyelik az európai és magyar gazdasági folyamatokat. Több olyan cégvezetővel beszéltem az utóbbi időben, akik azt mondták, meglátjuk, hogy mi fog történni. A fiatal osztrák vállalkozóknak nemrég tartott előadásomon, ahol a cukrásztól a gépipari vállalkozóig jelentek meg - egyértelmű érdeklődés nyilvánult meg a magyarországi piac iránt, a tervezés-kalkulálás volt a jellemző. Valószínűnek tartom, hogy a jövőben újabb osztrák cégek jönnek majd Magyarországra, még akkor is, ha egyes konkurenseik már régebb óta jelen vannak Magyarországon.

dr. Jány Attila ügyvéd, európai közösségi jogász, a budapesti és bécsi ügyvédi kamara tagja - születési év: 1977 - iskolái: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Kar, Bécsi Egyetem (Universität Wien) másoddiploma (bécsi egyetemi ösztöndíjjal), University of Cambridge (Trinity College ösztöndíjával) - munkahelyek: korábban osztrák és német nemzetközi ügyvédi irodák, jelenleg Dr. Jány Ügyvédi Iroda