Magyar fejlesztés forradalmasíthatja az űripart

A magyar kutatók által tervezett CROSS rendszer segítségével az eddiginél jóval pontosabban és hatékonyabban biztosítható az űrbe feljuttatott eszközök és személyek biztonsága. A hazai fejlesztés a tudományos élet szereplői számára lehetővé teheti a földi sugárzási környezet működésének alaposabb vizsgálatát és mélyrehatóbb megismerését.
Napi.hu, 2016. május 19. csütörtök, 12:42
Fotó: Napi.hu

A projekt részleteit a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), a Magyar Űrkutatási Iroda, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont és a C3S Kft. közös sajtótájékoztató keretében ismertette.

Az új, a maga nemében egyedülálló RadMag háromdimenziós kozmikus sugárzásmérő, a Föld mágneses terét vizsgáló eszközzel ellátott RADCUBE műhold, a kifejlesztett CROSS űridőjárási adatbázis és információs rendszerrel együtt egyedi képességeket biztosíthat Magyarország számára, hogy a világon elsőként alkothasson átfogó és teljes képet a Földet körülvevő sugárzási környezetről. A CROSS kiépüléséhez szükséges méréseket végző RadMag műszer első példánya az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával a szintén magyar fejlesztésű RADCUBE műhold fedélzetén áll majd Föld körüli pályára - írja közleményében az NFM.

Horváth Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK) főigazgatója elmondta: "A sugárzásmérő műszerek fejlesztése és az űridőjárás kutatása szervesen illeszkedik a kutatóközpont kutatási stratégiájába. Az MTA EK fontos szerepet tölt be a hazai nukleáris biztonsági tudás hosszú távú fenntartásában, a hazai kísérleti atomreaktor üzemeltetőjeként pedig elkötelezett a sugárvédelmi szaktudás ápolása iránt. A kutatóközpont jogelőd intézménye az 1970-es évek óta vesz részt az űrkutatásban különféle sugárzásmérő eszközökkel. A RadMag műszer fejlesztése - a jól ismert PILLE berendezéshez hasonlóan - egy újabb példa arra, hogy a kutatóközpont az alapkutatással szerzett tudást sikeresen alkalmazza az ipari gyakorlatban."

Magyarország 2015 novembere óta az ESA teljes jogú tagja, így már a hazai űripari kis- és középvállalkozások is bekapcsolódhatnak az űrügynökség által összefogott programokba. A CROSS rendszer első berendezésének demonstrációs repülésére létrejött program is az ESA segítségével valósul majd meg, várhatóan 2018 végi felbocsátással. Az egyedülálló hazai fejlesztés igazolja, hogy a magyar innováció az űrtevékenység területén is a világ élvonalába tartozik.

Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára beszédében hangsúlyozta: "A bemutatott fejlesztés az első kiemelkedő eredménye Magyarország teljes jogú tagságának az Európai Űrügynökségben. A projekt valós piaci igényre reagál, és várhatóan számszerűsíthető gazdasági hasznot jelent hazánk számára. A tudományos és technikai szempontból is egyedülálló fejlesztés megerősíti Magyarország pozícióját a világ űriparának elitjében."

Tari Fruzsina, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője megjegyezte: "Az Európai Űrügynökséggel indított program a CROSS rendszer kiépítésének első, kulcsfontosságú lépéséhez ad támogatást, hiszen a piacra lépés feltétele a működőképesség bizonyítása. A program eredményeként ráadásul két, egymástól függetlenül is működőképes termék születik. Az eszközök kézzelfogható magyar hozzájárulást jelentenek az európai űrkutatás versenyképességéhez."

A műholdplatformot fejlesztő és gyártó C3S Kft. űripari vállalkozást az első magyar műhold, a MaSat-1 fejlesztői alapították. A platform fejlesztése a RadMag sugárzásmérő berendezés kiszolgálásán túl támogatja azt az európai célkitűzést, hogy az egészen kis méretű műholdak gyártásában (cubesatok, nanoműholdak) Európa világvezetővé váljon - közölte az NFM.

HOZZÁSZÓLÁSOK