Egyes várakozások szerint heteken, de akár már napokon belül döntés születhet Brüsszelben egy olyan ügyben, ami egyszerre érinti a 2007 és 2013 és a 2014 és 2020 közötti magyar felzárkóztatási programok végrehajtását - írja a Bruxinfo. Az Európai Bizottságnak (EB) arról kellene döntenie, hogy Budapest a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó közútépítési tenderekben egy korábban már szabálytalannak ítélt gyakorlatot folytatott-e vagy sem.

A bizottság emiatt még szeptember 2-án küldött egy levelet a magyar hatóságoknak, felvilágosításokat kérve az útépítési projektek pályázati kiírásainál alkalmazott bizonyos kritériumokkal kapcsolatban. A kifogásolt gyakorlat az aszfaltügyben merült fel, amikor is az EB azért függesztette fel a kifizetéseket, mert az aszfalt szállítására csak az útépítés helyétől számított 50 kilométeres körön belül telephellyel rendelkező cégek kaphattak megrendelést, amit Brüsszelben versenykorlátozónak tekintettek. A felek hosszas vita után idén áprilisban végül megállapodtak a pénzügyi korrekció (az érintett projekteket sújtó pénzügyi büntetés) mértékéről.

Gyanús

Az EB a Bruxinfo szerint továbbra is attól tart, hogy a 2014 és 2020 közötti útépítési pályázati kiírásokba visszaszivároghatott az egyszer már elmarasztalt gyakorlat, miután a kormány által kiírt új pályázatok elbírálása során csak az aszfalt szállításánál, más munkafolyamatoknál viszont nem veszik figyelembe a környezetterhelési értéket, tulajdonképpen a szén-dioxid-kibocsátást.

Egyes korábbi sajtójelentésekkel szemben a regionális politikai főigazgatóság semmilyen kifizetést nem szakított meg a 2014 és 2020 közötti keret terhére, mert a magyar hatóságok még egyetlen költségnyilatkozatot és kifizetési kérelmet sem nyújtottak be erre az időszakra vonatkozóan Brüsszelnek - hívja fel a figyelmet a Bruxinfo.

A brüsszeli javaslattevő-végrehajtó testületnek a portálnak nyilatkozó források szerint rövid időn belül arról kell döntenie, hogy a szóban forgó gyakorlat esetében az aszfaltügyben már azonosított versenykorlátozó gyakorlat megismétlődéséről van-e szó.

Ha a magyar fél számára kedvező döntés születik, akkor az utolsó akadály is elhárulhat az aszfaltügy lezárása elől.

Nem lesz forrásvesztés

A blokkolás összesen 573 millió eurónyi kifizetést érint, ám a tényleges összeg ennél jóval nagyobb lehet. Egyes információk szerint az ügy végleges lezárása (vagyis a felfüggesztő határozat törlése) 700 millió eurónyi kifizetést szabadíthat fel. Ez viszont még nem a végleges összeg, a számlákat akár még évekkel később is be lehet nyújtani.

Szakértők szerint a forrásvesztés bizonyosan kizárható, mert másokhoz hasonlóan Magyarország is "túlvállalta magát", azaz a pénzügyi keretnél több összeget kötött le.

A magyar kormány falnak ütközött

Megbízható források szerint a kormány első lépésre falnak ütközött Brüsszelben az energiahatékonysági operatív Program (KEHOP) módosítására vonatkozó kérelmével (ebben az esetben már a 2014 és 2020 közötti forrásokról van szó). Emlékezetes, hogy a kormány meggondolta magát és a vissza nem térítendő támogatásokat már csak a középületekre (és nem lakóépületekre és lakásokra) kívánja fordítani a programból. Az EB ezt azért dobta vissza elsőre, mert az új feltételek mellett nem látja garantáltnak az OP-ban megcélzott széndioxid-kibocsátás csökkentés teljesítését. A magyar kormánynak az engedélyezés érdekében azt kell bebizonyítania, hogy a háztartások csomagból való kivételével is tartani tudja az eredeti kibocsátáscsökkentési célt.

Továbbra is tart a kötélhúzás Brüsszel és Budapest között abban a kérdésben, hogy a magyar költségvetésből a közbeszerzési pályázatokon nyertes cégeknek kifizetett 50 százalékos szállítási előleg bekerülhet-e a Brüsszelnek benyújtott kifizetési igénylésbe. A bizottságnak több fenntartása is van a magyar gyakorlattal szemben a Bruxinfo szerint.

A feleknek eddig azért nem sikerült dűlőre jutniuk a kérdésben, mert eltérően értelmezik a szabályokat. Az igazság pillanata akkor jöhet el, amikor ténylegesen is megérkeznek Brüsszelbe az első kifizetési kérelmek. A Bruxinfo azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a még a kifizetés megtagadása esetén sem veszne el a pénz Magyarország számára. Az összeget ugyanis nem szállítói előleg formájában, hanem később, a projektek végrehajtása, a teljesítés után térítené meg az Európai Bizottság a magyar költségvetésnek. Feltéve, hogy mindent rendben találnak.