Ezer milliárd forinttal gazdagodtak a magyarok

Összesen 1093,5 milliárd forinttal lettek gazdagabbak a háztartások negyedév alatt. Nem tettek extrém sokat félre, de a hozamok jól voltak.
Herman Bernadett, 2019. május 17. péntek, 16:59
Fotó: Shutterstock

Jól megszedték magukat a háztartások az első negyedévben - legalábbis azok, amelyeknek voltak például részvényeik vagy üzletrészeik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adatai szerint ugyanis a háztartások vagyona az év első három hónapjában 1093,5 milliárd forinttal 54939 milliárd forintra nőtt.

A lakosság ezúttal 386 milliárd forintot tett félre, ami nem kiugróan magas, az átértékelődések viszont 709,4 milliárd forintot hoztak a konyhára. A hozamok szempontjából hasonlóan erős negyedévük még sosem volt a háztartásoknak.

Kevesebb készpénz

Az első negyedév költekezősebb időszak volt az idén, akárcsak 2017-ben és 2016-ban, az idén is csökkent emiatt a készpénzállomány. Több mint 21 milliárd forinttal csökkent a volumen a háztartásoknál, de még így is rendkívül magas, 4 768,3 milliárd forint volt márciusban, ez háztartásonként csaknem 1,2 millió forint. Csak a forint készpénzállomány csökkent a háztartásoknál, a valutaállomány a tavaly év végi szinten 310,7 milliárd forintos maradt.

A folyószámlabetétek gyarapodtak, az egyéb - vélhetően lekötött - betétek állománya viszont kis mértékben csökkent. Az alacsony kamatkörnyezetben valamivel 3300 milliárd forint fölött alakul az egyéb betétállomány, a folyószámlabetétek volumene történelmi csúcson jár, lassan eléri a 6500 milliárd forintot.

Csak a hosszú állampapír fogyott

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból 6280 milliárd forintnyi volt a háztartások értékpapírszámláin vagy pedig kinyomtatva az otthonukban. Ebből több mint 6 ezer milliárdnyi volt a magyar állampapír. Míg azonban a rövid lejáratú állampapírok mennyisége csökkenni kezdett, a hosszúakat egyre lelkesebben vásárolja a lakosság.

Háztartások vagyona 2019. március
Pénzügyi eszközökMilliárd forint
Készpénz és betétek14 561,3
Készpénz4 768,3
Folyószámla betétek6 465,2
Egyéb betétek3 327,8
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok6 280,1
Rövid lejáratú értékpapírok3 128,8
Hosszú lejáratú értékpapírok3 151,3
Hitelek1 542,2
Rövid lejáratú hitelek606,9
Hosszú lejáratú hitelek935,3
Részvények és részesedések23 212,1
Tőzsdei részvények875,5
Nem tőzsdei részvények1 988,3
Egyéb tulajdonosi részesedések16 196,8
Befektetési jegyek4 151,4
Biztosítástechnikai tartalékok4 300,8
Nem életbiztosítási díjtartartalékok390,0
Életbiztosítási díjtartalékok2 004,7
Nyugdíjpénztári díjtartalékok1 906,1
Szabványosított garanciák0,0
Pénzügyi derivatívák2,9
Egyéb követelések5 039,6
Kereskedelmi hitelek és előlegek186,9
Egyéb4 852,7
Összesen54 939,0
Kötelezettségek9 039,5
Hitelek7 567,0
Rövid lejáratú hitelek821,8
Hosszú lejáratú hitelek6 745,2
Pénzügyi derivatívák2,1
Egyéb tartozások1 470,4
Kereskedelmi hitelek és előlegek531,0
Egyéb939,3
Nettó pénzügyi vagyon45 899,5
Forrás: MNB

Az egy évnél rövidebb lejáratú állampapírok állománya 3120 milliárd forintra esett vissza az év végéi 3131 milliárdos csúcsról, a hosszúaké viszont egyetlen negyedév alatt 250 milliárd forinttal nőtt, március végén csaknem 2900 milliárd forintot tett ki.

A második negyedévben szinte borítékolható, hogy tovább szűkül vagy talán el is tűnik majd a különbség a rövid és hosszú állampapírok állományában a lakosságnál. A legnépszerűbb állampapír ugyanis jelenleg is a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), júniusban pedig jön a nemzeti kötvény, ami szintén tarolhat.

Nagyot kaszáltak a részvényesek

A részvények és részesedések, üzletrészek teszik ki a háztartások vagyonának legnagyobb szeletét, több mint 42 százalékát. Ez az állomány nőtt a legnagyobb mértékben az első negyedévben, 23 212 milliárd forintra főleg az árfolyamváltozásoknak köszönhetően.

A tőzsdei részvények ebből csak egy kis részt képviselnek: 875,5 milliárd forintot, ami történelmi rekord, ráadásul az ilyen értékpapírokkal rendelkező kisbefektetők nagyon jól jártak. Az első negyedévben ugyanis csaknem 71 milliárd forintot nyertek a befektetéseiken. Akik az év elején a Molba tették a pénzüket 6,5, akik az OTP-be, 11,6 százalékos hozamot értek el három hónap alatt, de volt olyan részvény - például az Akko Invest (korábban Plotinus), amellyel meg is lehetett többszörözni a vagyont.

Nem megy a befektetési alap

A befektetési jegyek népszerűtlenek voltak, pedig azokon is nyertek a befektetők. Befektetési alapokból 38,6 milliárd forintot vontak ki annak ellenére is, hogy ugyanezeken az alapokon egyetlen negyedév alatt csaknem 105 milliárd forintot nyertek. Ilyen jó negyedév hozamok szempontjából még soha korábban nem volt a befektetési alapoknál.

Az átértékelődésekből származó nyereség 2009 utolsó negyedében volt a legnagyobb, akkor 66,8 milliárd forintnyi hozamot termeltek az alapok a kisbefektetőknek. Belföldi befektetési alapokban 3870 milliárd, külföldiben pedig több mint 280 milliárd forint van. A hazaiak 80, a külföldiek csaknem 25 milliárd forintnyi hozamot termeltek egyetlen negyedév alatt.

Taroltak a pénztárak is

Az életbiztosítások és a nyugdíjpénztárak is jó befektetésnek bizonyultak az első negyedévben. Az életbiztosítási díjtartalékok volumene március végére átlépte a 2 ezer milliárd forintos lélektani határt, nyugdíjpénztáraknak ugyanekkor több mint 1906 milliárd forint volt. Előbbi adat történelmi rekord, az utóbbi pedig magánnyugdíjpénztárak államosítása óta a legmagasabb érték.

A biztosításoknál az első negyedévben is voltak új befizetések, a kasszákból viszont több pénzt vettek ki, mint amennyi bekerült, a szép hozamok viszont ott is növelték a megtakarítások mennyiségét. Az életbiztosítások az első negyedévben 57,5, a nyugdíjkasszák 56,2 milliárd forintos árfolyamnyereséget értek el.

Papíron létezik a magánnyugdíj

A nyolc éve államosított magánnyugdíj-vagyon döntő része még mindig megvan az adatsorban. Az úgynevezett egyéb követelések állománya is rekordon áll, 5039 milliárd forint volt márciusban, ebből 2800 milliárd forintot meghaladó tétel az államosított magán-nyugdíjpénztári megtakarítás. Ez persze csak papíron a háztartásoké, a valóságban sosem juthatnak már hozzá az egykori pénztártagok.

A munkabértartozások is csúcsot döntöttek, 765 milliárd forinttal tartoztak a cégek a dolgozóiknak március végén, ez 13 százalékkal több a 2018 márciusinál. Ez az adat főleg azt jelzi, hogy emelkedtek a munkabérek, április első napjaiban a márciusi bérek nagy részét kifizethették a lakosságnak. Az adó- és járulékkövetelések mennyisége éves szinten 10 százalékkal nőtt, de csökkent az év végéhez képest. Az éves szintű növekedés oka lehetett az, hogy az idén több nyugdíjat fizetnek, a negyedéves adat pedig az adó-visszatérítések miatt csökkenhetett.

Stagnáló adósságok

A háztartások kötelezettségeinek állománya valamivel 9 ezer milliárd forint fölött maradt, a nettó pénzügyi vagyonuk így 44900 milliárd forint lett. A hitelezés pörgött az első negyedévben, a lakosság 7567 milliárd forinttal tartozott március végén a hitelintézeteknek, ez négyéves rekord. Nőtt a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek volumene is.

A kötelezettségek teljes mennyisége mégsem nőtt az első három hónapban, ami főleg annak köszönhető, hogy az év végén rekordon lévő adó- és járuléktartozás az első negyedévben csökkent. Tavaly év végén csaknem 730 milliárd forinttal tartoztak a háztartások az államnak, ez a tétel 673 milliárd forintra olvadt három hónap alatt.

HOZZÁSZÓLÁSOK