Egyre több kihívás előtt áll Magyarország

Bár a megújulók jelentősen előretörtek az utóbbi években, az uniós céloktól egyre távolabb vagyunk. Pedig a klímaváltozás ellen így tudnánk felvenni a küzdelmet, ahogy a fővárost sújtó légszennyezettséggel is - hangzott el a Napi.hu és a Lounge Communication közösen megrendezett Hungarian Energy Investors Forum 2019 című konferenciáján.
Dzindzisz Sztefan, Szabó M. István, 2019. március 22. péntek, 11:30
Fotó: Napi.hu / Horváth Balázs

Sokaknak rak bogarat a fülébe, amikor Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke folyamatosan azt hangoztatja, hogy nincs is globális éghajlatváltozás, mondván rekordhidegeket mértek az utóbbi években - indította előadását Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, a Közép-európai Egyetem (CEU) éghajlati és fenntartható energiapolitikai kutatóközpontjának vezetője.

Márpedig ennek is tudományos okai vannak: az elmúlt 40 évben a Föld északi jégsapkájának 75 százaléka eltűnt, aminek köszönhetően a hideg is könnyebben tudott betörni olyan területekre, mint Magyarország. Ezért volt az, hogy tavaly például 30 fokkal volt hidegebb, mint a mai napon - emelte ki Ürge-Vorsatz Diána.

Szerencsére ezt a világ vezetői is látják, így 2015-ben megköttetett a párizsi klímaegyezmény, ami kimondta, hogy a globális átlaghőmérséklet maximum 2 Celsius-fokkal lehet magasabb az iparosodás előtt mértnél. A cél másfél fokos változás lenne, amit a mai számítások szerint már 2040-re elérhetünk. Azért, hogy ez ne nőjön tovább a szén-dioxid-kibocsátásoknak mélyrepülésbe kellene váltaniuk - bár ez egyelőre nem tűnik lehetségesnek, a tudósok szerint, ha ma lépünk, akkor még lehet rá esély.

Az évszázad közepére le kell nullázni a kibocsátásokat, azaz akkortól nem szabadna több fosszilis energiát használni. A rossz hír, hogy 2030-ra már le kellene felezni a maihoz képest, ami elég nagy kihívás

- mondta Ürge-Vorsatz Diána. Igaz, ezt a folyamatot segíti, hogy a fejlett világokban egyre kevesebben szereznek fiatalon jogosítványt, Kínában zuhannak az autóeladások, miközben a nagy autógyártók is milliárdokat költenek a mobilitási (például autómegosztás) szolgáltatások fejlesztésére.


Napi.hu, Horváth Balázs

Hogy a célt elérjük, szükség van az arányok megváltozására: ma még az energetikai beruházások fele a fosszilis energiába megy. Ehelyett a megújuló energiába kellene több forrást ölni, de összességében is több pénzt kellene például az energiahatékonyság fejlesztésére költeni - vélte a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora. Jó hírek már vannak: tavaly az elektromos áram kapacitásának bővülésének kétharmadát a megújulók hozták, ami a korábbi előrejelzéseknél is jóval nagyobb arány.

A valóság az, hogy a piac gyorsabban szalad előre, mint azt bárki jelezné

- kommentált Ürge-Vorsatz Diána, aki szerint azonban mindez kevés, hiszen még mindig a fosszilis tüzelőanyagok adják az energiafogyasztás legnagyobb részét.

Magyarország távolodik a céltól, de van jó hír is

Grabner Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energetikáért felelős elnökhelyettese előadását átfogó statisztikai adatok felsorolásával kezdte. A magyarországi megújuló energia részaránycéljai 2020-ra például az alábbiak: 13 százalékos energetikai, 10 százalékos közlekedési a kötelezettség, míg a Nemzeti Cselekvési Tervben pedig 14,65 százalék szerepel.

2030-ra ugyanakkor nincs nemzeti vállalási kötelezvény: az EU általánosságban bevállalt 32 százalékos részaránya a jelenlegi elképzelések szerint 20 százalékos magyar kötelezettséget jelent majd.

Az ITM-ben éppen elkészült az Integrált klíma és energia akcióterv, reméljük, hogy ebből majd kijönnek a várt számok

- mondta Grabner Péter.

Az előadás során elhangzott az is, hogy tavaly év végére látványosan felgyorsult a napelemes erőművek építése és hálózatba kapcsolása. A MEKH decemberi adatai szerint Magyarországon akkor 680 MW napenergia-kapacitás működött (ebbe a háztetőkre szerelt háztartási méret és a visontai napelemrét is beletartozott).


Napi.hu, Horváth Balázs

A magyar energetika elég intenzív időszakát éli - mondta Grabner Péter. Szerinte egy biztos: ez a fejlődés számos következménnyel jár, amit adminisztratív és más eszközökkel tudni kell kezelni. Az 50 kW feletti PV erőművi kapacitásokat összegző országtérkép azt mutatja, hogy egyenletesen elosztva, az egész országban megjelentek ezek az infrastruktúrák, illetve 2020-ig továbbiak is meg fognak.

A 2019 februári állapot szerint nagyjából 2000 MW van "csőben", és csak minimális része az, ami minden bizonnyal elveszett engedélyt jelentenek majd. Nagy arányú bizonytalan státusú erőműépítésről lehet beszélni, de a korábbi vélekedésekkel szemben, ahogy haladunk előre az időben, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, hogy ezek az engedélyek egyre inkább olyan befektetőknél landolnak, amelyek azt valószínűsítik, hogy ezek meg fognak valósulni - mondta Grabner.

Korlátok között a beruházói kör

Brutális munkával jár ezek adminisztrációja - emelte ki az elnökhelyettes. Néhány példa: 2017 januárja óta 5800 KÁT módosítási kérelem érkezett hozzájuk, melyből 770 darab 1 éves megvalósítási hosszabbítást kért, 2270 pedig 3 éveset. Ez a hivatal rendelkezésére álló adatokból úgy tűnik, hogy nemcsak az engedéllyel rendelkezők "sara", mert nagyon korlátozottá vált a beruházói kör, kevés a kivitelező és a határidőre szállító technológiai beszállító is. Ma már az is általános - mondta Grabner Péter -, hogy a szükséges méretű transzformátort sem tudják időben legyártani, ahogyan más kulcsfontosságú alkatrészek is hiányoznak jó néhány beruházás végén.

Mint azt korábban megírtuk, a megújuló energiatermelők támogatási rendszerének váltása (a KÁT-ról a METÁR-ra) arról szól, hogy az EU nyomására versenyeztetőbb szellemiségű támogatási struktúra kezdte meg a működését 2017-ben. A váltás előtti utolsó hónapokban az energiahivatalhoz mintegy 2500 napelempark létesítési engedélyt adtak be. Ezek zöme 500 kW méretű kiserőmű építéséről szólt, aminek az a fő magyarázata, hogy a kiserőművek egyszerűsített engedélyezési eljárás alá estek.

A METÁR rendszer 2017 január 1-től élesedett, összesen 2,5 milliárd forintos támogatási keretösszegre lehet pályázni. Grabner ugyanakkor elmondta, hogy a beérkezés sorrendjében kezelt pályázati rendszerben gyakorlatilag már kimerült a 2019-es keret.

Grabner Péter az új zöldenergiás állami tenderekről szólva elárulta, hogy a hivatal lesz annak lebonyolítója, és még az első félévben kiírják a pályázatokat, melynek jogszabályi keretei már most is keményebb kereteket szab meg.

A 2030-ig látható energiatermelő kapacitás prognózis szerint valószínű, hogy akár 6000 MW zöldenergia-kapacitás is megjelenjen Magyarországon, de az egész villamos energia kapacitási rendszer át fog alakulni. Három kulcskérdés látszik ma: Paks II. belépése, a Mátrai Erőmű szénerőművi termelésének befejezése, és a napelemes rendszerek beépítése.

Azt gondoljuk, hogy ennek a jövőképnek az újratervezésére most van itt az idő, és el kell kezdeni a felkészülést

- tette hozzá Grabner Péter. Az elnökhelyettes szerint az biztos, hogy az átviteli rendszert és a hálózati rendszert is teljes körűen át kell gondolni, és az is látszik, hogy a nemzetközi trendek hatásai alól nem leszünk mi sem kivételek.

Már nem a régi panelfűtésről szól a távfűtés

Amennyiben a légszennyezettséget nézzük, úgy Magyarország nem csupán a régió, de egész Európa harmadik legfenyegetettebb országa - indította előadását Mitnyan György, a Főtáv vezérigazgatója. De van rosszabb adat is: a WWF szerint Kína után Magyarországon halnak meg a legtöbben a rossz levegő miatt: az ázsiai országban egymillióból 953,7 elhalálozás köthető a rossz levegőhöz, itthon 937,6.

Itthon a hulladék 67 százalékát a mai napig elássák - mondott még egy meghökkentő adatot Mitnyan, majd hozzátette: a svédeknél, dánoknál ez az arány inkább a 0 százalékot közelíti.


Napi.hu, Horváth Balázs

A Főtáv vezetője szerint az ilyen problémák ellen megoldást jelenthet a távhő, amely egy olyan rendszer, amely alkalmas bármilyen módon előállított hőenergia összegyűjtésére és a fogyasztókhoz való elszállítására.

"Sokat dolgozunk azon, hogy a távfűtés népszerű legyen" - mondta ezzel kapcsolatban Mitnyan, aki szerint egyre többen látják be: 2021-ig 2285 újépítésű lakást fognak bekötni a rendszerbe.

Miért érdemes távfűteni? Kényelmes, biztonságos, környezetbarát, versenyképes - sorolta Mitnyan. A szakember szerint a távhőrendszer rendelkezésre állási mutatója 99,88 százalék, a felhasználóknál nincs tüzelőberendezés, így nincs ezzel kapcsolatos kockázat (tűz, robbanásveszély, szén-monoxid-mérgezés) sem.

Ennek is köszönhető, hogy évente 30 MW-al bővül a távfűtés piaca, ami nagyjából Kaposvár éves fogyasztásának felel meg. Ez sem elég azonban ahhoz, hogy össze tudjuk mérni magunkat akár Béccsel is, ahol már például megvalósult az egységes távhőrendszer, illetve sokkal többszínűbb az energiafelhasználása.

Budapesten több önálló távhősziget van, amelyek szigetszerűen működnek, azaz nincsenek összekötve, hiányzik 40-50 kilométernyi vezeték. Így például a belső kerületek is távhő nélkül maradtak - emelte ki Mitnyan. Ezen az utóbbi időszakban elkezdtek dolgozni, aminek keretében összekötik az eddig önálló távhőszigeteket, ahogy a Belvárosba is bevezetik a távhővezetéket - összességében mintegy 40 milliárd forintért. Ezzel összességében 200 MW-os fogyasztói piacbővítést jelent a Főtávnak, ami egyben tüzelőanyag megtakarítást és szállópor-terhelés-csökkenést hoz magával, így lényegében jelentősen tisztulhat a főváros levegője.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

totyika, 2019.03.22 19:36

Az 1980-as évek elején az Iszfaháni vizierőműhoz ( Irán ) a Ganz Villamosági Gyár ( ma ott belbudai Millenáris ) szállította - többek között a tarnszformátorokat- ahonnan ipari vágányon szállították aDéli P.u.-ra. Hála vadkapitalizmusnak a reálszférában jártas Orvos Múzeum igazgatójának miniszterelnöki vezetésével ( dr.A.J. ) szétverték a magyar nagyipart. Sőt mi több. Az ú.n. zöldek politikai játékként megfúrták a Bős-Nagymarosi vízierőmű építését. A szlovákok most jókat röhögnak rajtunk, amikor Vásárhelyi Pál tudásának köszönhetően "megzabolázták" a Duna medrét, míg tavaly nyáron a Dunameder néhány szakaszán gázlókon lehetet átsétálni a folyó jobbik oldaláról a ballikra. Noch dazu a vízierőműhöz osztrák hitelt is kaptunk, s ezt áramszolgáltatással egyenlítettük ki. Bős_nagymaros nekünk coki lett, s fizethettük a pónálét a "sógoroknak".
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html