Meglehetősen távolra kell visszanyúlni ahhoz, hogy a svájcifrank-hitelek Európa szerte kihelyezett mennyiségéről megbízható információkhoz jussunk, ebből a szempontból talán a legmélyrehatóbb tanulmány még 2009 elején jelent meg a svájci jegybank (SNB) publikációi között. Mivel az elmúlt másfél évben nem pörgött fel nagyon az európai bankok frankalapú hitelkihelyezési tevékenysége, ezért vélhetőn ezek az adatok most is helytállóak.

Az SNB szerint akkor összesen 360 milliárd svájci frank értékben nyújtottak az eurórégió és a nem euróövezeti tagállamok bankjai svájci frankban hiteleket háztartásoknak és nem pénzügyi intézményeknek, ebből 122 milliárd franknyi jutott a nem zónatag államokra. A 122 milliárd franknyi hitelből a legtöbb Magyarországon lett kihelyezve, mintegy 32 milliárd eurónyi, de nálunk jóval nagyobb Lengyelország sem panaszkodhat, itt 30 milliárdnyi hitelt adtak a bankok klienseiknek. Az SNB szerint nagyon különböző a hitelfelvevők kiléte és a refinanszírozás módja szerint az érintett országok kitettsége ilyen szempontból a frank mozgásának. A legsérülékenyebb egyértelműen Magyarország, itt ugyanis az akkori adatok szerint a háztartásoknak nyújtott hitelek 59 százaléka volt frankban denominálva, míg a nem pénzügyi vállalakozásoknak nyújtott hitelek 61 százaléka volt frank alapú.



Bár a lengyeleknél kihelyezett frankhitelek összegükben majdnem elérik a magyar szintet, annyiban különbözik a helyzet, hogy egyrészt ez a lengyel bankrendszeren belül kisebb súlyt képvisel, másrészt ezek szinte kizárólag jelzáloghitelek voltak. Magyarországon ezzel szemben nagy a súlya a különböző fogyasztási hiteleknek is.



A magyar és a lengyel helyzet nagyban eltér az eurózóna tagállamaiban fennállótól refinanszírozás szempontjából. Ott ugyanis a hitelek nagy része vagy svájci frank betétekből, frankban denominált kötvények kibocsátásából és svájci bankoktól felvett bankközi hitelekből állt, a magyar és lengyel bankok inkább mérlegen kívüli eszközökkel, jórészt swap ügyletekkel operáltak.


A lengyeleken és a magyarokon kívül osztrákok sem érezhették igazán jól magukat az elmúlt hónapokban, ott ugyanis elérte a 80 milliárd franknyit a kihelyezett frankhitelek mennyisége, ezek jelentős része szintén jelzáloghitel volt.



Az anyag következtetése szerint a svájci bankrendszert leginkább bankközi hiteleken keresztül fenyegetné veszély a svájci frank erősödése miatt, azonban arra a következtetésre jut, hogy az ebből eredő kockázatokat inkább pénzügyi befektetők viselnék, semmint a svájci bankrendszer.