Az elemezés rámutat, az északi országok relatíve biztonságos piacnak számítanak, mivel a bankszektor elkerülte a válság előtti kilengéseket, ami gyorsabb javulást eredményezett. Ezeknek fényében nem meglepő, hogy az északi országokból kettő áll a likvid piacok élén.

A gazdasági és ingatlanpiaci bizonytalanságok ellenére a CEE régióban, Lengyelországban folyamatosan magas a befektetési aktivitás, ezáltal relatíve kis befektetési ingatlanállománya mellett negyedik a listán. Csehország a tizenkettedik helyen zárt, míg hazánk alacsony befektetési volumenével a huszonnegyedik helyen áll. A tengerentúli (Európán kívüli) befektetési volument vizsgálva az Egyesült Királyság volt a legnépszerűbb, az ügyletek kétharmada, közel 10 milliárd euró London központi elhelyezkedésű ingatlanjaihoz kötődött és a teljes tengerentúli befektetési volumen 37 százalékáért feleltek.

A tengerentúli befektetési likviditásban Lengyelország 1,6 százalékkal végzett a második helyen, ezt követte Ukrajna 1,5 százalékkal és Svédország 1,2 százalékkal. Az elmúlt tíz év legnépszerűbb befektetési célpontja az Európán kívülről érkező befektetők körében az Egyesült Királyság (hétszer szerepelt a lista élén). Németország és Lengyelország ötször szerepelt a top háromban, míg Svédország négyszer.

A kutatásból kiderül, nem csupán a méret számít, amikor likviditásról van szó. Számos kisebb piac rendelkezik magas likviditással, ezért nemzetközi szinten is befektetési célpontok lehetnek. Svédország és Lengyelország is jól teljesít, ami nagyobb volumenű nemzetközi tőkebevonást eredményezhet.

Lindwurm György befektetési tanácsadó szerint Magyarország is a kisebb befektetési ingatlanállománnyal rendelkező országok között van. Az alacsony befektetési volument teljes egészében nemzetközi befektetők hozták tető alá, akik az országhoz kapcsolódó magasabb kockázatnak megfelelő árazású, de minőségi ingatlanokat kerestek és találtak a piacon.