Magyarország a senki földjén ragadhat a jelentéktelenségben

Egyelőre nem lehet megmondani, mi lesz az EU-val 2017 és 2020 között, ez a 3-5 év fekete doboz - mondta a Millennium Intézet konferenciáján Hegedűs Dániel, a Német Külkapcsolati Tanács (DGAP) kutatója, aki arról is beszélt, hol találhatja magát Magyarország egy Brexit utáni világban.
Szabó Zsuzsanna, 2016. szeptember 15. csütörtök, 15:14
Fotó: Napi.hu

A britek népszavazása kétségtelenül új szakaszt nyitott az EU életében, újabb bizonytalansági tényezőt dobott be a geopolitikailag már egyébként sem egyszerű helyzetbe. Jogosan merülhet fel a kérdés, vajon mi lesz az unióval, hiszen a Brexit - bár a politikai retorika nem erről szól - jelentősen gyengíti az EU-t.

Hogy milyen lesz a világ Európában a Brexit után, azt egyelőre senki sem tudja. Sőt, Hegedűs Dániel, a DGAP kutatója egyenesen úgy gondolja, hogy a következő 3-5 év egy fekete doboz a megfigyelők számára. A kutató a Millennium Intézet konferenciáján a német álláspontból világított rá az EU helyzetére, arra, hogy mit is akarnak a németek.

Hegedűs arra alapozza véleményét, hogy jelenleg olyan belpolitikai és geopolitika folyamatok zajlanak, amelyek kimenete jelentős változást okozhat az EU intézményrendszerében. Fontosak a hosszú távú elképzelések arról, hogy milyen EU-t is szeretnénk, de Hegedűs egyáltalán nem biztos abban, hogy ezek az elképzelések megvalósulhatnak, ha a környezet nem úgy alakul a következő években.

Lesz-e integráltabb Európa?

Egyet viszont biztosra lehet venni: rövid távon semmi mozgástere nincs az integráció erősítésének. Jövőre két nagy jelentőségű választás is lesz (francia, német), ami behúzza az európai politikát a belpolitikai térbe. A jórészt a progresszív baloldali spektrumból érkező mélyítési elképzeléseknek nincsen realitásuk, így ezek is főként belpolitikai célokat szolgálnak.

Hegedűs szerint középtávon sincs realitása a föderalizmusnak, mert 2017-et követően a Brexit köti majd le az EU-ban a kapacitásokat. Az unió - szemben az USA-val - nem tud párhuzamosan több válságot kezelni, és ezt a képességét nem fogja egyhamar kifejleszteni.

Nincs lehetőség az EU-s alapszerződés módosítására sem - ez a német kormány álláspontja is. Bármilyen kibővített együttműködés legfeljebb a jelenlegi szerződéses keretek között képzelhető el, minden, ami ezen túlmutat, irreálisnak tekinthető.

Válasz a Brexitre

A Brexitre adott válaszul a francia és a német külügyminisztérium kiadott egy közös véleményt, amely a két kormány hivatalos álláspontjának tekinthető. Tartalmát tekintve Hegedűs szerint ebben nincs sok újdonság. A dokumentum egy furcsa kollázsa a gazdasági és monetáris unió gondjainak és azoknak a problémáknak, amelyekre az EU-nak viszonylag gyorsan felelnie kellene, ha vissza szeretné szerezni az állampolgárai bizalmát. Bár a dokumentum szerzői alapvetően baloldali politikusok, mégis hiányzik belőle a mély föderatív elképzelés - hívta fel a figyelmet a kutató.

Közös hadsereg? Ugyan már!

Ha azt vesszük alapul, hogy az EU célja, hogy a 21. században olyan keretet adjon Európának, amely képessé teszi a földrészt arra, hogy megállja a helyét a globális versenyben, akkor a politikai eredmények a meghatározóak. Ezzel összefüggésben a francia és a német álláspont szerint nincs szó általános válságról az EU-ban, alapvetően egy akut legitimációs válsággal küzdünk.

Nincs szó olyan közös hadsereg létrehozásáról sem, amilyenről Orbán Viktor miniszterelnök beszél - mutatott rá. Ehelyett olyan pontok szerepelnek az elképzelések között, amelyek az EU és a NATO napirendjét az elmúlt 15 évben meghatározta. Ezek egyike a védelmi költségvetés szinten tartása.

A védelmi politikában az egyik legjelentősebb javaslat Hegedűs szerint az európai védelmi szemeszter bevezetése, amelynek célja, hogy a tagállamok összehangolják védelmi költségvetéseiket. Ez lenne az alapja mindennek, hiszen amíg nemzeti szinten nincsenek meg a képességek, addig nincs mit európai hadsereg formájában koordinálni.

Ennyit a Willkommenskulturról

Ami a bevándorláspolitikát illeti, az elképzelések között nincs szó a dublini rendszer reformjáról - emelte ki. A német és francia külügy elképzelésében továbbra is érintetlenül fennáll a dublini rendszer, vagyis ennek értelmében a menedéket kérőket elsősorban továbbra is a hazájukhoz a lehető legközelebb kell biztonságba helyezni (erre irányul például az EU-török paktum).

Olyan üzeneteket is lehet találni az uniós dokumentumokban, mint például hogy hatékonyabbá kell tenni a kiutasítási rendszert, vagyis Hegedüs szerint az EU kifejezetten pragmatikusan és realistán viszonyul a menekültválsághoz. Az elsődleges cél az EU-ra nehezedő nyomás csökkentése - a német kormánynak is ez az elsődleges célja.

Fontos üzenet azonban az is, hogy meg kell teremteni a bevándorlás legális lehetőségét. A menekültek között ugyanis nagyon sokan vannak olyanok, akik azért választják az illegális bevándorlás útját, mert nincs lehetőség legális munkavállalásra, bevándorlásra.

Britek nélkül, de hogy?

Miután a britek még mindig lebegtetik a hivatalos - a lisszaboni szerződés 50. cikkelye szerinti - kilépési kérelem benyújtását, rengeteg a bizonytalanság a Brexit körül. A helyzet mielőbbi rendezését jogosan követelik más országok - nem csupán uniós tagállamok, hanem az Egyesült Királyság Európán kívüli jelentős kereskedelmi partnerei is.

Az sem tiszta ugyanakkor, hogy az EU milyen válást szeretne: elrettentésként jól megleckéztetnék-e a briteket, vagy a realitások talaján maradva egy mindkét fél számára előnyös megoldásra törekednének. Az előbbi ugyan jól hangzik, de az EU-nak is jelentős károkat okozna mind politikailag, mind gazdaságilag. Emellett az EU továbbra is jelentős globális szereplő szeretne maradni, amit segítene a Nagy-Britanniával ápolt jó viszony.

Rompuy: a tárgyalások kemények lesznek
Az Európai Tanács előző elnöke szerint valószínűtlen, hogy a jövő szeptemberben esedékes németországi parlamenti választások előtt érdemi tárgyalások kezdődnének a brit EU-tagság megszűnéséről. Herman Van Rompuy, aki 2009 és 2014 között vezette az Európai Unió állam- és kormányfőinek testületét, a BBC rádió csütörtöki politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette: véleménye szerint a tényleges tárgyalások a brit kilépés feltételeiről csak az új német kormány hivatalba lépése után kezdődhetnek. Rompuy szerint ez azt jelenti, hogy az érdemi tárgyalási folyamat esetleg csak 2017 októberében vagy novemberében indulhat, addig legfeljebb technikai jellegű egyeztetésekre van mód. Rompuy szerint a kilépés feltételeiről szóló tárgyalások "kemények" lesznek, ugyanakkor nem gondolja, hogy a többi EU-tagállam meg akarná büntetni Londont, de szerinte a tárgyalási elemek között lesznek olyanok, amelyek nem képezik majd alku tárgyát. Ezek között említette első helyen az EU-állampolgárok szabad mozgását az unión belül.

A tárgyalások elkezdésével London sem siet. Theresa May brit miniszterelnök már több nyilatkozatában is közölte, hogy a brit kormány csak akkor aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, ha kidolgozta tárgyalási stratégiáját. A brit kormányfő egyértelművé tette azt is, hogy az idén ez nem várható. (MTI)

Kint is vagyok-bent is vagyok

Az EU a Brexit miatt veszített globális súlyából, mert Nagy-Britanniával a második legnagyobb nominális gazdasági teljesítménnyel rendelkező tagállama hagyja el. Kereskedelempolitikai szempontból az EU világelső, ám ezt a státusát Nagy-Britannia nélkül elveszíti. Ezért az EU globális pozíciója úgy tartható fenn, hogy kialakít egy olyan keretet, amelybe Nagy-Britanniát is integrálhatja.

Erre kínál megoldást egy, a Brugel intézet által nemrégiben nyilvánosságra hozott javaslat. Eszerint be kellene vezetni az úgynevezett kontinentális együttműködést, amely a következő elemekből állna. Az Egyesült Királyság a közös piac tagja maradna, de kivonhatná magát a munkaerő szabad áramlását biztosító uniós alapjog szabályai alól. Cserébe a közös piac minden egyéb szabályát be kellene tartania, mindenekelőtt befizetne a közös kasszába. A készülő szabályokat véleményezhetné, de nem lehetne ott a döntéshozók asztalánál, továbbá a kormányközi politikákban is hallathatná a hangját.

A szerzők szerint ez Nagy-Britannián kívül más államoknak is megoldási lehetőséget kínálna a EU-s közeledésre - integráció nélkül. Elsősorban Törökország és Ukrajna léphetne be ebbe a kint is vagyok-bent is vagyok klubba.

Magyarország beragadhat

A Brugel intézet elképzelésében szereplő kontinentális együttműködésben sokan olyan lehetőséget látnak, amely Magyarországnak is új integrációs perspektívát kínál. Hegedűs szerint azonban ez tévedés, ugyanis Magyarország soha nem venne részt egy befizetésalapú együttműködésben.

Magyarországon az EU kohéziós támogatásai nélkül negatív gazdasági növekedés lenne - jegyezte meg. Bár nem tartja elképzelhetetlennek az életet az EU-n kívül, de egy olyan országnak, amelynek exportja 80 százalékban az egységes uniós piacra kerül, a kilépés az öngyilkossággal érne fel.

A DGAP kutatója úgy látja, hogy Magyarország valahol a szorosabb és lazább kapcsolat között fog lavírozni, amivel bennragad egy folyamatosan szűkülő térben. Az egyre jelentéktelenebbé váló országok zsugorodó körébe kerül, amelyek ugyan teljes jogú uniós tagsággal bírnak, azonban egyre kisebb szerepük lesz abban, hogy bármiféle hatást gyakoroljanak az EU döntéshozatalára.

Jó nekik itt

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a magyar kormánynak nem is feltétlenül célja az uniós kapcsolatok mélyítése, a közös döntések befolyásolása. Hegedűs úgy látja, hogy Magyarország a jövőben is a teljes jogú EU-tagságra és az uniós transzferekre fogja építeni működését, de távolságot tart a szorosabb integrációtól. Ezért ha a megvalósul az EU körül a kontinentális együttműködés, akkor Magyarország önkéntes elszigetelődésben maradhat valahol a kontinentális partnerség és egy elmélyített, ténylegesen a jelenlegi EU szerepét átvevő eurózóna között.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

kanri, 2016.09.16 09:45

@Pegazus_a_borbarat: semmi gond. Kettévágjuk ezt a szarkupacot, amit országnak neveznek. A nyugati rész marad az EUban, ti meg mehettek a keletibe és mehettek putyinhoz.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

foldnyuzo, 2016.09.16 08:25

@krix:
A bőgőmajmoktól is zeng az erdő mégsem uralják az erdőt!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix, 2016.09.16 00:16

@foldnyuzo:
Ahhoz képest elég magasra hallatszik a hangja.
:D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix, 2016.09.16 00:15

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zuljin, 2016.09.16 00:04

Nagyon unalmas már, hogy 60-70 éve hanyatlik a Nyugat. a szovjetek elkezdték, a komcsi mutyisok meg folytatják. Aztán valahogy a Nyugat nem akaródzik hanyatlani.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html