Nem fenntartható a gazdaságpolitika amit eddig folytattunk, előbb-utóbb személyi kérdések is szóba kerülhetnek ennek kapcsán. Látszik, hogy csak húzzuk az időt, de a gazdaságpolitikai prioritásokat - amikről mostanra kiderült, nem működőképesek - nem adjuk fel, csak ha már nagyon égető lesz a probléma.

Nem működik a kormány által erőltetett neokonzervatív gazdaságpolitika. Nem vált be az adócsökkentés a növekedés érdekében. A lecsorgási elmélet - mely a gazdagoknál több jövedelmet hagy, hogy ők a mobilitásukkal, innovációjukkal dinamizálják a közép- és alsó rétegeket - csak a tankönyvekben létezik, empirikus bizonyíték nincs működésére.

A gyakorlatban eddig sikeresebbnek bizonyultak a középosztály megerősítését célzó gazdaságpolitikák - véli a közgazdász. A patrióta gazdaságpolitikával, melyek a hazai nagytőkét hozták helyzetbe nem lenne gond, a probléma az az, hogy a kis- és középvállalatok csak szóbeli támogatást kaptak, versenyképességük növelésére nem történtek valódi lépések.

Finanszírozási válság fenyeget

Vértes András a GKI elnöke szerint sem folytatható ez a gazdaságpolitika. Elvesztettük a bizalmat, nincs jogbiztonság, nincs kiszámíthatóság, nincsenek előremutató célok. Fél éves távra előrenézve finanszírozási válság fenyeget. Elijesztettük a nagy és kis tőkét, a pénzügyi rendszert tettekkel és szavakkal folyamatosan destabilizáltuk, az állam túlterjeszkedéssel leplezte kudarcát. Elveszítettük az európai szolidaritást és a külföldi finanszírozást is.

Vértes mint szinte minden előadó gazdaságpolitikai fordultatot sürgetett a GKI Újratervezés című konferencáján. Új cél és új eszközrendszer kell, a szakmai bázis létezik, amire alapozva ezt ki lehetne dolgozni - hangsúlyozta Vértes. Szakmai nagykoalícióra lenne szükség, de kérdéses, kész-e erre Fidesz. A legfontosabb a jogbiztonság megerősítése lenne, de szükésges a szakmai párbeszéd újbóli beindítása is. Most a szakma kihagyásával születnek döntések, melyeket a vezetés előtt még az érintettekkel sem egyeztetnek. Azt kell csinálni, amit mondunk, s azt kell mondni, amit csinálunk - ez elengedhetetlen a bizalom visszaszerzéséhez.

Másra kellene költeni

A legfontosabb lenne annak a belátása, hogy a gépipari exportunk nem lehet a gazdasági növekedésük motorja - vázolta a jó gazdaágpolitika lehetséges körvonalati Mellár. Más szektorokat kéne találni (mezőgazdaság, megújuló energiák), amikre alapozva be lehetne indítani a növekedést. (Paks megújítása szánt 3 ezer milliárd forintból költhetnénk megújuló energiákra is, Németország nemrég pont egy ilyen döntést hozott meg.)

Olyan szektorokat kellene választani, melyeknek magas a helyi hozzáadott érték tartalma. Ha olyan termékeket vihetnénk külföldre, aminek alacsony az import tartalma, akkor növekedés esetén a behozatal drágulása nem jelentene fékező hatást.

Meg kell erősíteni a kkv-kat, elsősorban azzal, hogy az állam segítené összefogásukat, hogy így olyan méretet érhessenek el, amivel már felveheti a versenyt a nagyvállalatokkal is. Itt elsősorban a struktúrák kialakítását kellene segítenie az államnak, nem pénzügyi transzferekkel támogatni a cégeket.

Ahhoz kell a segítség, hogy a cégek kitörhessenek az olyan ördögi körből, mint amiben a mezőgazdasági vállalkozások vannak: az élelmiszeripari cégek nem vesznek magyar terméket, mondán problémák lehetnek minőségével, a termelők meg úgy érzik, nem érdemes termelni, mert úgy sem veszi meg senki, s így végül külföldi élelmiszer kerül a kereskedők polcaira. Az ilyen patthelyzetek megoldásához kell egy nagy lökés az állam részéről - vélekedett Mellár.

Bele kellene kezdeni a struktúrális reformokba

Végre bele kell kezdeni az államháztartás és a nagy ellátó rendszerek reformjába, a költségvetés kiadási oldalát ezek ugyanis rettentően megterhelik. Hatalmas összegek mennek el ráadásul gazdasági támogatásra, ám ezeket hatékonyabban kéne felhasználni.

És ami a legfontosabb, s a konferencia minden előadója ezt hangoztatta: kiszámítható gazdaságpolitika kell, világos menetrenddel, egyszerű szabályokkal.