Magyarország energianagyhatalom lehetne - Szeged lenne az egyik központ

A napokban újabb KEOP-pályázatok nyílnak - azonban a szabályozás kiszámíthatatlan alakulása, például az energiaárak központi csökkentése komoly akadály a geotermikus energia hazai felhasználásának bővülése előtt. A rendelkezésre álló EU-források roppant szűkösek, a támogatási igény csak a Dél-Alföldön jóval magasabb - mondja Kóbor Balázs geológus, a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter és a Magyar Termálenergia Társaság tagja.
Major András, 2013. február 19. kedd, 17:33
Fotó: Napi.hu

A kiszámíthatatlanság a legfőbb akadálya a hazai geotermikus lehetőségek jobb kihasználásának, noha a pályázati támogatások sem elegendőek Kóbor Balázs geológus szerint. A Szegedi Tudományegyetemen is tanító szakember úgy véli, ha valahol, ebben az iparágban Magyarországnak vannak lehetőségei - hát még, ha némi k+f támogatás is rendelkezésre állna, igen potens terület lehetne a geotermia. A szaktudás mindenesetre megvan, sőt, a know-howt a környező országok piacaira exportálhatnánk is a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter és a Magyar Termálenergia Társaság tagja szerint.

A problémák ellenére a régió városai és mezőgazdasága intenzíven használja a földhőt. A klaszter mintaprojektje a mórahalmi geotermikus rendszer 2-2,5 megawatt hőteljesítménnyel, amely a kitermelő kutak mellett a törvény által 2003 óta előírt visszasajtoló berendezéseket is tartalmaz. Szegeden pedig két nagy, a direkt hőtermelést célzó projektet készít elő a klaszter - az egyik az egyetemépületek felújításához kapcsolódik - , amelyekhez az újranyíló KEOP-ból remélnek támogatást. Hódmezővásárhelyen Közép-Európa legnagyobb geotermális rendszere működik, de Csongrádon és Szentesen is jelentős struktúra üzemel.

A Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter 12 céget fog össze, tevékenységi területe a geotermikus energia-felhasználáshoz kapcsolódó, azt megalapozó beruházás-támogató, projektfejlesztő, innovációs K+F tevékenység. A klaszter fenntartható termálvíz kitermelő és visszasajtoló kútrendszereket valósít meg, amelyeket a nagyobb hatékonyság eléréséért érdemes biomassza hasznosítással is összekötni. A területen más szervezeteket is lehet találni, így például a kevesebb "produktumot" fölmutató fővárosi székhelyű Magyar Geotermális Egyesület befolyása ugyanakkor nagyobb az energiapolitikára, például a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) alakulására.

Haladék az agráriumnak

A geotermiát nem az elmúlt években kezdték el használni az országban a legjobb adottságokkal rendelkező dél-alföldi régióban, Szentesen 1954-ben épült az első kút - noha a technológia nyilvánvalóan nagyot fejlődött azóta a hatékonyság és a környezetvédelem terén. Szentesen körülbelül kéttucatnyi, mezőgazdasági célú termálkút működik. Mivel azonban a visszasajtolási kötelezettség alóli mentesség birtokában a letermelés után a Tiszába folyatják a vizet, a vízadó réteg 30-40 méteres vízszintsüllyedése tapasztalható. A politika nem csupán engedi, de anyagilag támogatja és díjjazza is a tevékenységet. Az agrárgazdálkodók számára folyamatosan halasztják a visszasajtolási kötelezettséget (most éppen 2015 év vége a határidő), míg a városoktól megkövetelik a letermelt víz visszajuttatását a vízadóba. Márpedig ez a kitétel jelentősen drágábbá teszi a működést, egy kitermelő kútra ugyanis két visszasajtoló egységet kell építeni, amelyek ára darabonként 150-200 millió forint is lehet.

Magyarország tehát geotermikus nagyhatalom lehetne, elsősorban hőhasznosításban; villamosenergia-termelésre az adottságaink nem ilyen kedvezőek, ehhez magasabb hőfokra lenne szükség. A földhő szállító közege a felső-pannon üledékekben található jelentős mennyiségű, 65-100 Celsius-fokos víz - ez a hőmérséklet szerencsés módon éppen megegyezik a fűtési rendszerekben áramló vízével. Áramtermelésre Magyarországon 7-8 helyszínen lehetne foglalkozni, de jelenleg ez sem reális, egyrészt a roppant magas költségvonzat, másrészt a 2500 méter alatti rétegek kutatásának koncesszió-kötelezettsége miatt - az elmúlt években nem is adtak ki ilyen engedélyt. A napjainkban itthon kitermelt termélvíznek kevesebb mint 10 százalékát hasznosítják energetikailag, döntő része hasznosítás nélkül folyik el.

Miközben kétes értékű gáztárolókra és távhőár-kompenzációra több száz milliárd forintot költ az állam, a nagy dérrel-durral beharangozott, "Magyarország megújul" szlogennel reklámozott Új Széchenyi Terv (Környezet és Energia Operatív Program) keretében a jelenlegi időszakban összesen 11 milliárd forint jutott fűtési és hűtési célú hőhasznosításra (4 milliárd önkormányzatoknak, 7 milliárd kkv-knak) - ez rettenetesen alacsony összeg az InnoGeo Kft. ügyvezetője szerint, csak a klaszter saját projektjei 5-6 milliárd forintos KEOP-támogatást igényelnének. Jellemző, hogy a pályázatok kitöltő programja a benyújtás előtt pár nappal még nem volt üzemkész állapotban. "Elhessegetik az embert a piacról" - fogalmaz.

Bizonytalan környezetben

Az energetikai tárgyú pályázatokra rendelkezésre álló keret gyakran napok, órák alatt kimerül a nyitás után, számos más területen viszont Magyarország egyszerűen nem képes elkölteni európai uniós forrásait, nem csak a bürokratikus akadályok miatt, hanem mert nem olyan területekre "nyomják a pénzt", ahol igazán szükség lenne rá - márpedig ilyen az energetika is. Ráadásul, a Brüsszellel és az IMF-fel szemben vívott "szabadságharc" leginkább kritikus időszakában az EU nem engedte, hogy az operatív programok között forrást csoportosítsunk át.

A fejlődést itt is - ahogyan a magyarországi élet számos más területén - a piaci szabályozatlanság, a jogszabályi háttér bizonytalansága, illetve átpolitizáltság gátolja. Például a távhőárak tíz-, húsz- vagy akár harmincszázalékos csökkentése gyakorlatilag lehetetlenné teszi a hosszú távra tervezést, így szinte képtelenség befektetőt találni. A bankok alig hiteleznek, kockázati tőkebefektetési alapok sem igen fektetnek az iparágba, az önkormányzatoknak pedig egyszerűen nincs pénzük. Makón például fél éve áll a beruházás. Szilárd, kiszámítható szabályozás mellett 25-30 százalékos támogatási intenzitás is elég lenne Kóbor szerint.

Módosult, későbbre tolódott a Környezet és Energia Operatív Program egyes, a helyi hő és villamosenergia-igény, illetve a helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal című támogató felhívások beadásának legkorábbi időpontja - közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében megjelent "Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal" című (KEOP-2012-4.10/A kódszámú) pályázati kiírásra a pályázatok benyújtása legkorábban 2013. február 25-től, a "Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal" című (KEOP-2012-4.10/B kódszámú) pályázati kiírásra a pályázatok benyújtása legkorábban 2013. február 21-től lehetséges (a korábbi 2013. február 18-i dátum helyett).

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

gyula.valcz@chello.hu, 2013.02.20 11:32

@rj16: Tény, hogy a hévizek felhasználása nagyon tőkeigényes. A legenda akkor keletkezett az 50-80-as években amikor a TSZ-ek viszonylag olcsón/ingyen jutottak hévizkutakhoz (lásd Szentes-Losonczy Pál). A geotermia jelenleg nem profitábilis vállalkozás. Az állam feladata lenne, hogy ebben az esetben beavatkozzon és non-profit, de a hagyományos energiát helyettesítő és környezetkímélő energiaforrásként támogassa a hévízbányászatot. Erre a piaci vállalkozások a hosszú megtérülés miatt nem lesznek képesek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rw, 2013.02.20 11:28

@Zodiakus:
A "nagyhatalom" jellemzés túlzás, de a fűtésben sokkal nagyobb szerepet tölthetne be, ami pedig a gázimportot csökkenthetné. Termálfürdőkből pedig már Dunát lehetne rekeszteni, anyagi gondokkal küzd sok.
Másrészről a Mecsek ill környékén valóban van urán, tervezik a bányászat újraindítását. Harmadrészt ha nem tévedek az oroszok valóban kihordták, mivel ők végezték a dúsítását.

Áramtermelésre én sem látom a reális lehetőségét.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

gyula.valcz@chello.hu, 2013.02.20 11:21

@na4: Nem ilyen egyszerű!Az országban több ezer fúrás (az un. Ch meddő kutak) van ami használható lenne hévíztermelésre. A víz visszasajtolás technikai probléma. A felszín alól lényegesen több vizet termelnek a magasabb, hidegebb rétegekből (ivóvíz, kommunális felhasználás) és azokat sem sajtolják vissza, hanem költséges víztisztítás után, ivóvíz minőségben a felszíni élővizekbe folyatják és folyik a tengerbe.Az energetikai hévízfelhasználókat viszont kötelezik a visszasajtolásra.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

gyula.valcz@chello.hu, 2013.02.20 11:12

@Zodiakus: Inkább vidéki legenda.Féligazságok. A felsorolás maga is elég sok felhasználást említ. Volt urán is, bauxit is. Az alapcikk maga is említi, hogy elektromos energia termelésre nem elég magas az elérhető hőfok. A hévizbányászat a jó lehetőség: viszonylag magas hőfokon termelt hévíz-kaszkád rendszerű felhasználás (kommunális fűtés-üvegház/szárító-termálfürdő-hőszivattyú-visszasajtolás és/vagy ionszűrés/viztisztítás-öntözés). A visszasajtolást előíró törvényi szabályozás előtt kb. 1990 előtt)a hévízkitermelés és használat után a csurgalékvizet az élő vízfolyásokba vetették.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Kotkodus, 2013.02.20 11:11

@gyula.valcz@chello.hu: valószínűleg túllépted a frissítési időkeretet... írd újra...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html