Amikor Angela Merlel német kancellár áprilisban gratulált magyar kollégájának, Orbán Viktornak a választási győzelemhez, felhívta a figyelmét arra, hogy a nagy parlamenti többség különleges felelősségre kötelez a döntési helyzetek körültekintő mérlegelésében, az ellenfelek érzékenységének figyelembevételében. A magyar miniszterelnök az intelemben javasolt úttal éppen ellenkező irányban indult el - állapítja meg a Project Syndicate internetes portálján megjelent cikkében a berlini közpolitikai intézet két vezetője. A Project Syndicate a világ 149 országának 404 sajtóorgánumából gyűjti össze publikációit.

Az Európa Orbán-problémájának megoldása című írásban ezt követően felidézik a kormánnyal szemben évek óta megfogalmazódó nyugati bírálatokat. Orbán következetesen szembeszáll az EU alapvető értékeivel és tevékenységével. Vlagyimir Putyin orosz államfő kottájából játszva, a Fidesz kétharmados parlamenti többségét kihasználva elfogadtatott egy sor törvényt, amelyek korlátozzák a média, a civil szervezetek és a tudományos élet szabadságát - írják.

Gyerekként bánnak vele

Ezután áttérnek az elmúlt hónapok ügyeire a reklámadótól a norvég alapok elleni támadáson át a tusnádfürdői beszédig, amelyben a magyar miniszterelnök felfedte végső célját, nevezetesen egy illiberális állam kialakítását nemzeti alapokon. Modellként a putyini Oroszországot, Recep Erdogan államfő Törökországát és a kínai egypártrendszert hozta fel, majd leszögezte, hogy szerinte ez a terv nem ütközik Magyarország EU-tagságával.

Mindezek nyomán arra számíthatnánk, hogy elsősorban az európai konzervatívok reagálnak hevesen Orbán húzásaira, amelyekkel hitelteleníti saját politikai oldalát. Ehelyett láthatóan elhatározták, hogy továbbra is gyerekként kezelik, kesztyűs kézzel bánnak a magyar kormányfővel, annak ellenére, hogy elutasítja a liberális demokráciát.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság megválasztott elnöke nem szólt egy szót sem az elmúlt hónapok eseményei láttán, Merkel, a legbefolyásosabb európai politikus csak visszafogott bírálatot fogalmazott meg, megjegyezve, hogy nem teljesen értenek egyet Orbánnal. Ezt tovább puhította azzal, hogy hozzátette: az ilyen nézeteltérések nem csupán a magyar miniszterelnökkel kapcsolatban merülnek fel.

Felbátorodott

Ezek a reakciók meggyőzték Orbán arról, hogy kockázat nélkül viselkedhet Európa közepén úgy, mint egy populista autokrata. Felbátorították, hogy tovább folytassa kereszteshadjáratát a liberális demokrácia ellen. Az egyetlen lehetséges mód a megállítására - egyben az európai alapértékek, Európa önbecsülésének megvédésére -, ha választás elé állítják: viselkedjen demokratikus államférfiként, mert ha nem, páriává válik.

Mivel Németország a magyar gazdaság legnagyobb gazdasági partnere, Merkelnek kell az Orbán-ellenes fellépés élére állnia. Oldalán Junckerrel és Manfred Weberrel, az Európai Néppárt (EPP) elnökével kemény, hiteles intézkedéseket kell kilátásba helyeznie, mindenekelőtt a Fidesz kizárását az EPP európai parlamenti frakciójából.

További csapások

Másodszor Merkelnek világossá kell tennie Orbán előtt, hogy országa komoly szankciókra számíthat, ha tovább megy azon az úton, amelyen jelenleg halad. Ahogy Birgitta Ohlsson EU-ügyekért felelős svéd miniszter javasolta, kilátásba kell helyezni a Magyarországnak járó uniós források megvonását - a magyar miniszterelnök amúgy is támogatói között osztja szét ezeket.

Ezenfelül jelezni kell a magyar kormányfőnek, hogy az európai alapszerződés 7. cikkelye alapján felfüggeszthetik Magyarország szavazati jogát az uniós intézményekben. Ez a cikkely büntetést helyez kilátásba azokkal az országokkal szemben, amelyek folyamatosan, jelentősen megsértik az EU alapértékeit.

Mindezeken felül az uniónak további hatékony mechanizmusokat kell kidolgoznia a demokrácia állapotának vizsgálatára a tagállamokban. Az EU vezetőinek fel kell karolniuk az ezzel kapcsolatos tavaly májusi dán-német-finn-holland javaslatot. Meg kell bízniuk az Európai Alapjogi Ügynökséget azzal, hogy rendszeresen ellenőrizze a demokrácia állapotát és az alapjogok érvényesülését a tagállamokban. Az Európai Bizottságot és Tanácsot fel kell hatalmazni, hogy korrekciókra kötelezze az ezeken a teszteken elbukó országokat.

Megvédeni a demokráciát

Végül Norvégia példáját követve az európai országoknak növelniük kell a civil kezdeményezések támogatását - az Orbán-kormány nyomás alá helyezte a civil társadalmat -, és innovatív módokat kell találniuk a független média segítésére. Miután a magyarországi közmédia teljesen Orbán kottájából játszik, a Szabad Európa Rádiónak és a Deutsche Wellének meg kell fontolnia, hogy magyar adást indítson.

Ha Orbán sikeresen kiépít egy illiberális államot az EU-ban, akkor mások felbátorítva érezhetik magukat, hogy kövessék a példáját. Szerencsére az uniónak és tagállamaiknak bőven vannak eszközeik ennek megelőzésére. Pusztán világos politikai elhatározásra van szükség, amelynek alapján fellépnek az ellen a veszély ellen, amelyet Orbán jelent a demokráciával szemben.

Ha Orbán Viktor Németországban politizálna, akkor az alkotmányvédelmi hivatal valószínűleg fellépne ellene antidemokratikus tevékenysége miatt. Itt az ideje, hogy Németország érvényesítse a demokrácia védelmére vonatkozó alkotmányos alapértékét (wehrhafte Demokratie). Megmutassa, hogy ennek alapján a demokrácia az EU egészében képes megvédeni önmagát - vélik a szerzők.