A kormányzati tervek szerint Magyarországon 2013. január elsején lépne életbe a megújuló energiaforrás alapú villamos energia termelést támogató, úgynevezett Metár-rendszer. Az eredeti menetrendhez képest egy év csúszásban van a koncepció, azonban további késés sem zárható ki. A kormány decemberi, az idei első félév munkatervét rögzítő kormányhatározat szerint a kormány valamelyik májusi ülésén tárgyalja majd a megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamos energia kötelező átvételi rendszerről (Metár) szóló kormányrendeletről szóló előterjesztést, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jegyez. A működési típusú dotációt, illetve a rendszert az Európai Bizottsággal is egyeztetni kell, ez a folyamat pedig akár fél évet is igénybe vehet.

Bár szakmai szervezetek szerint a csúszás nagy károkat okoz, az a haszna meglehet a késésnek, hogy a kidolgozók figyelembe veszik azokat a konklúziókat, amelyek az előttünk járó országok gyakorlatából szűrhetőek le. A támogatások fenntarthatósága nagyban függ az egyes országok gazdasági állapotától, teherbíró képességétól, de még a gazdagabb államok esetében is többnyire csökkenteni kellett a dotáció összegét.Csehországban, Németországban, Spanyolországban és Olaszországban is "napenergia-buborék" alakult ki a túltámogatások miatt, ami a villamos energia árak emelkedését, és a kapacitásoknak a rendszerbe való integrálhatóságát is megkérdőjelező mértékű megugrását hozta - mondta el Tóth Tamás, a Magyar Energia Hivatal Közgazdasági Elemző és Fenntartható Fejlődés Osztályának vezetője az IIR Magyarország Erőművek 2012 című szakkonferenciáján.

Támogatáscsökkentés, visszamenőleg

Az átvételi ár típusú működési támogatások nem tökéletesen körültekintő meghatározása később jelentős, olykor visszemenőleges hatályú beavatkozásokra sarkallta az országokat, Spanyolországban pedig 2012 elején föl is függesztették a megújulók támogatási rendszerét. A problémát többnyire az okozta, hogy a támogatások, illetve azok alakulása nem tudta lekövetni a technológia fejlődését, illetve a költségek csökkenését, így hatalmas érdeklődést indukáltak, amelyek nyomán az áramárak jelentősen megemelkedtek. A változtatások célja az volt, hogy a piac fenntarthatóbb és kiszámíthatóbb legyen.

A zöldenergia alapú áramtermelési támogatási rendszereket első lépésben úgy próbálták korrigálni az országok, hogy az új belépők számára évente adott (Németországban és Csehországban például 5) százalékkal alacsonyabb tarifák léptek életbe. Ez az intézkedés azonban nem érte el a kívánt hatást, így további egyszeri extra lépéseket tettek, így például több lépcsőben több tíz százalékkal tovább csökkentették a támogatást, extra adókat vetettek ki a zöldáramra, illetve korlátozták a támogatható kapacitások nagyságát. Németországban olyan új rendszert dolgoztak ki, amely az aktuális év támogatásának nagyságát a megelőző évben telepített összkapacitás nagyságához köti - vagyis minél több kapacitást telepítettek a korábbi évben, annál nagyobb mértékben csökken a dotáció az új belépőknek. Csehországban pedig az átvételi tarifák csökkenése visszamenőleges, vagyis a régebben telepített energiatermelő egységekre is vonatkozik - ezzel együtt a beépített fotovoltaikus kapacitások majdnem 2000 megawattra rúgnak, ami már a Paksi Atomerőmű teljesítményét közelíti.

Brüsszeli engedély kell

Amennyiben meg is születik a magyar koncepció, annak bevezetését, illetve fönntartását megnehezítheti, hogy az Európai Bizottság (EB) jóváhagyását is meg kell nyerni hozzá.

A vonatkozó EU-s iránymutatás alapján a fosszilis hordozókkal még mindig nem versenyképes megújuló energiaforrások környezetvédelmi hatásukra tekintettel államilag támogathatóak, azonban a Bizottság gyakran részletekbe veszően kiegészítő információkat kérhet az egyes országoktól. Tanulságosak a román zöld bizonyítvány rendszer bejelentési tapasztalatai, az EB ugyanis például olyan kiegészítő kérdéseket tett föl a kormánynak, miszerint: vízerőművek felújítása esetén hogyan kerülhető el a túltámogatás, ha nincs előírva minimális felújítási követelmény (extraprofit-aggály); hogyan kezelendő a saját felhasználásra való termelés a támogatás odaítélésekor; vegyes tüzelésű erőműveknél hogyan veszik figyelembe a megújuló hányadot; a szélerőműveknél használt berendezések esetén a támogatási idő miért 7 év. Ráadásul, az egyes támogatási rendszerek nem azonos módon kerülnek elbírálásra. Az energiahivatal szakembere nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy jelenleg milyen stádiumban van a magyar notifikáció, vagyis a támogatási rendszer bizottsági egyeztetése.