Magyarország sereghajtó - újabb konfliktus jön Brüsszellel?

Jelenleg Magyarország rendelkezik az egyik legkevésbé ambiciózus célkitűzéssel az Európai Unióban a szélenergia-felhasználás növelését illetően, ám hamarosan magasabbra kerülhet a szélenergia-célszám.
Major András, 2012. július 11. szerda, 09:53
Fotó: Napi.hu

Nem nevezhető sikertörténetnek egyelőre Magyarországon a szélenergia, a megújuló energiákkal kapcsolatos korábbi nagyívű tervek helyét a Paksi Atomerőmű illetve a földgázszállító hálózat bővítése vette át, és az érvényes stratégia szerint a kormány évtizedes távlatban sem számol áttöréssel a szélenergia terén. A megújuló cselekvési terv és az energiastratégia 2020-ra 750 megawatt szélenergia kapacitás kiépítését célozta, ami igen kevés - különösen arra tekintettel, hogy a hálózatüzemeltető Mavir korábbi közlése szerint a magyar villamosenergia-hálózat már 2008-ban alkalmas volt 750 megawatt szélenergia-kapacitás befogadására.

A kormány azért nem támogatja a szélenergiát, mert érvelése szerint alacsony a hazai ipar beszállítói aránya, holott manapság már 25-30 százalék a hazai hozzáadott érték a szélenergetikában - mondta Jávor Benedek (LMP), a parlament fenntartható fejlődés bizottságának tagja a negyedik magyar szélenergia workshopon. Pedig olyan ágazatról van szó, amely globálisan a válság alatt is képes volt növekedni, az Európai Unióban a 2000-es évek első évtizedében a földgázt követően a szélenergia képviselte a második legnagyobb installált kapacitást - illusztrálta a trendet Pierre Tardieu, az európai szélenergia szövetség (EWEA) munkatársa.

Sereghajtók vagyunk - jöhet a nagy előrelépés?

Az ősz folyamán az energiastratégia célszáma módosulhat, így 2030-ra akár 2000 megawatt is lehet a beépített kapacitás; ez ugyan még mindig messze elmarad a lehetőségeinktől, de jelentős előrelépés lenne - mondta Jávor az EWEA, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT), valamint a Magyar Szélenergia Társaság által jegyzett szakmai eseményen. A magyar villamos energia termelésnek jelenleg mindössze fél-egy százaléka származik szélkerekekből a maguk 330 megawattos kapacitásával.

Az Európai Unión belül Magyarország sereghajtó a szélenergia hasznosítási terveket tekintve - derült ki Ruta Baltause, az Európai Bizottság energia főigazgatóság szakértőjének előadásából is. A Bizottság a magyar szélenergia tender felfüggesztését és a szabályozási környezetet is vizsgálta, és eszerint Magyarországnak sokat kell még tennie a hálózat, az erőművek, az energiatárolás és a keresleti oldali menedzsment (okos rendszer) kapacitásának és rugalmasságának terén is - mondta. Amennyiben egy ország nem képes teljesíteni két egymást követő évben az akciótervbe foglalt számszerű célokat, akkor a Bizottság kötelezheti az adott tagországot az akcióterv módosítására.

A hazai célok továbbra sem elég ambiciózusak: míg az EU tagállamainak 2020-as célkitűzései az összesítés szerint 34 százalékos megújulóenergia-részarányt vetítetnek előre a teljes villamos energia termelésen belül, addig Magyarországon ez az arány 15 százalék; mindebből a szélenergia a közösség átlagában 14, itthon viszont csak 5 százalékot tehet ki - erősítette meg Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke, hozzátéve, hogy még ennek teljesülése is kérdéses a jelenlegi feltételek között. Bár a kormányzati tervek szerint 2030-ra Magyarország nettó áramexportőr is lehet elsősorban a paksi atomerőmű bővítése miatt, azonban a jelenlegi trend alapján nem tűnik reális lehetőségnek, hogy a nukleáris energia húsz év múlva konkurálni tudjon a szélenergiával - mondta.

Növekvő adóbevétel
A szélenergia már mai fejlettségi szintjén is alternatívája lehet bizonyos mértékig a nukleáris energiának, sőt, hosszú távon a szélenergia árcsökkentő hatást képes gyakorolni az energiamixen belül - hangzott el. A szélenergia munkahelyteremtő hatását tekintve is versenyképes a nukleáris és fosszilis energiával, ilyen jellegű indirekt pozitív hatása a villamosenergia-árakon keresztül is van. A járulékos pozitív hatások között említhetőek a bővülő adóbevételek is, a számítások szerint 420 megawatt beépíttet szélenergia kapacitás 10 milliárd forintos nagyságrendű iparűzési adóbevételt jelenthetne az érdekelt hazai önkormányzatoknak.

Munkában az atomlobbi

A szabályozási környezet is ellentmondásos, és bár a különféle kormányzati tervek, stratégiák és szlogenek szép célokat jelölnek ki, azonban a valóság nem mindig vág egybe ezzel - fogalmazott Hoffmann László. Az elmúlt években nem sok pozitívum történt az iparágban, amit mi sem jellemez jobban, hogy legutóbb 2006-ban adott ki létesítési engedélyt szélerőműre az energiahivatal - mondta. Közben a paksi bővítés, illetve előkészületei gőzerővel zajlanak - amint arról beszámoltunk, a projekt kiemelt státust kapott. Az energetikában és a villamos energia iparban is mindenhol erőteljes lobbicsoportok igyekeznek érvényesíteni érdekeiket, a nagy beruházásokból pedig könnyebb átcsoportosítani, mint sok kicsiből - fogalmazott.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

elmufioka, 2012.07.17 01:12

@StanLee:
Huhhh, ne is mondd... Az említett Envineás projekt is tornyonként 2000 eurót fizet majd évente, ha az átvételi ár 27 forint fölött marad, az euró meg 310 alatt. Vagyis 600 ezer forint plusz adó egy legalább 94 milliós forgalmú toronyból. Hát nagylelkű!
Egyébként ennél azért agyafúrtabbak ezek a szelesek. Jelenleg ugyanis arra hivatkozva kiáltanak 2000 MW felső korlátért, hogy a magyar rendszerben MÁR MEGVAN a 2000 MW jól szabályozható fosszilis egység. Najó, tegyük fel kidobjuk a valóságos műszaki körülmények szélszakma számára igencsak megalázó válaszait, akkor ez így is van. De azokat nem ők építették, és nem is ők üzemeltetik! Persze, hülyék lennének egy veszteséges, alárendelt szolgáltatást nyújtani.
Aztán eljön 2030. Normális esetben akkor is lesz 2000 MW jól szabályozható gázerőmű. De addigra a szelesek már többet akarnak, tekintve, hogy a régi paksi blokkok pozíciója kiadó. Hát 4000 MW olyan gázerőmű már nem biztos, hogy lesz. Viszont ők addigra megszedték magukat annyira, hogy röhögve beruháznak modern, környezetbarát energiatárolókra, és nem is lesz szép lassan másra szükség. Nagyon jó nekik. Csak nekünk nem (mint fogyasztók), akik zsebből fogjuk állni 10 000 MW hagyományos erőmű csődeljárását, no meg az emelt megújuló átvételi árat.
És mindezt azért, mert hiába vagyunk egy hülye szélcsendes medencében, itt ezt meg lehet csinálni, jogilag. A pénzt hozzák, aztán legénykedjenek, labancok.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

StanLee, 2012.07.16 19:01

@elmufioka: ha mélyebbre ásol, akkor láthatod, hogy a hazai szélerőmű parkok többségi tulajdonosai spanyol, német és magyar cégek. A spanyol tulajdonosok érdeke volt, hogy a saját technológiájukat adják el az itthon megvalósuló projektekben.

A szélerőművekkel az a bajom, hogy a szabályozhatóságuk igencsak kérdéses. Szerintem nem igazán zavarna senkit sem az elterjedésük, ha mondjuk egy szélerőműpark fejlesztője ugyanakkora teljesítményt beépítene fosszilis alapon, hogy ha nem fú a szél, akkor megy az áramtermelés fosszilis alapon tovább, és a hálózat nem érez meg "semmit" (nagyvonalúan fogalmazva). De ez ugye drágább beruházást jelent.

A lényeg itt inkább az, hogy a piac fejletlenségére hivatkozva a külföldi befektetők extraprofitra akarnak szert tenni (amit bizonyos szintig megértek), de mondjuk összehasonlítva, hogy amíg No-ban ca. 6 centet (24 Ft) kapnak 1 kWh áramért, miért kell, hogy itthon ugyanaz a beruházás 26 Ft-ot kapjon (min. 10% extra profit), úgy, hogy a beruházás tényleges hazai hozzáadott értéke valahol a teljes költségek 10%-a körül lehet (építőipar, villanyszerelés, valamennyi gépészeti szerelés) és ugyanazt a kedvezményes hitelt kapja, mint egy német projekt.

Megy a sírás, de sok alapja nincs neki...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

juliann, 2012.07.15 22:19

@elmufioka: Igy van ahogy mondod ! Csak kevesen akarják megérteni !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zodiakus, 2012.07.11 16:44

Paks bővítése elkerülhetetlen.Remélem azt már egy okosabb,kevésbé korrupt rendszer rendeli meg,és fizeti ki.SZAKEMBEREKET,BECSÜLETES EMBEREKET MINDEN POSZTRA!!!
Az atomenergia nem játék!Kegyetlen bosszút áll ha korrupt,szakbarbár kezek irányítják!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

elmufioka, 2012.07.11 14:48

Ez egy újabb szemen szedett hazugság a napi.hu-tól: a hálózatüzemeltető Mavir korábbi közlése szerint a magyar villamosenergia-hálózat már 2008-ban alkalmas volt 750 megawatt szélenergia-kapacitás befogadására.
Az említett közlés (egy tanulmány) valójában felsorol 10 nem túl piacösztönző pontot, amit a következő mondat követ. "A fenti pontokban felsorolt javaslatok nem szétválaszthatóak, 2010-ig történő együttes megvalósulásuk esetén létrejöhet egy olyan feltételrendszer, amely egyrészről 2010-től lehetővé teszi akár a 740 MW-os szcenárió megvalósítását. Másrészről hosszú távon lehetővé teszi a magyar VER-ben a szélerőműves teljesítmény további lépcsőkben történő növelését - a rendszerállapot folyamatos nyomon követése mellett."
Tehát, csak 740 MW, csak 2010-re, és csak néhány elég szigorú feltétel együttes betartatása esetén. Ha a szélerőműpiac szereplőinek olyan fontos lenne a bővülés, akkor nem a külfölddel példálóznának, hanem fejet hajtanának ezen műszaki feltételek előtt, vagy megpróbálnák megkérdőjelezni azokat. De nem.
És hogy egy 2030-as 2000 MW még mindig messze elmaradna a lehetőségeinktől. Ki az a "mi"? A gyártók? Az nem szempont. Az országban fújó szél mennyisége alapján? Az sem szempont. A rendszer felvevőképessége szerint? Akkor csak úgy lesz igaz a 2000 MW, ha betartják a feltételeket.
De nézzük meg mit ír a tanulmány a 2008-as spanyol helyzetről, ahol még mindig voltak problémák, de azért működni bírtak 85959 MW teljes kapacitás, 44876 MW csúcsigény és 14875 MW szélerőmű mellett. A hatósági átvételi ár 73?/MWh. Legyen ez inflációval együtt 21900 Ft/MWh, vagyis 22 Ft/kWh. Nos, ilyen áron 420 MW szélerőmű évente 16 milliárd forintért tudná eladni az áramát. Komolyan azt próbálják nekem bemesélni, hogy ebből 10 milliárd iparűzési adó összejönne? Egy frászt, csak itthon ők magasabb árat várnak el. Hát akkor leshetik a 2000 MW-ot.
Továbbá üzenem jávor úrnak, hogy az a 25-30% pont 75-80%-kal kevesebb, mint amit a Siemens produkál, amikor Németországban építi a 20000 MW-ot. Ez a 25-30 abból áll, hogy külföldről ide szállítják az alkatrészeket, ehhez a Mol benzinét veszik, és magyar munkások meghúznak pár száz csavart. Nagyszerű!
És arról továbbra sem szabad megfeledkezni, hogy a szélenergia nem csak árban, hanem műszakilag sem képes még kiváltani Paksot. Ahhoz ugyanis kéne normális energiatárolási lehetőség is, ami egy újabb fejezet technológiailag és vaskos költségek tekintetében is! A válság ellenére növekvő trenddel pedig ne jöjjön nekem senki, mert a megújulókra lehet a legkevésbé azt mondani, hogy hagyományos versenypiaci iparág. :P
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html