Magyarországnak már nincs szüksége az IMF-re

Magyarországnak a kötvénykibocsátások sikere után nincs szüksége a Nemzetközi Valutaalap (IMF) finanszírozására - vélekedtek londoni felzárkózó piaci elemzők pénteki helyzetértékelésükben.
MTI-Eco, 2011. május 6. péntek, 17:17

A Commerzbank londoni részlegének pénteki elemzése szerint a piaci figyelem egyre inkább a magyar gazdaság ciklikus teljesítményére irányul, és ez most már kezd felzárkózni a térségbeli gazdaságokéhoz.

Ezt a folyamatot két tényező erősíti: az ÁKK végrehajtotta egész évi külső hitelfelvételi programját - a mostani eurókibocsátást ötszörösen túljegyezték -, és a forint erős maradt, most hozzávetőleg 5 százalékkal erősebb az euróhoz képest, mint a tavalyi év végén - áll az elemzésben.

A Commerzbank londoni szakértői szerint azzal, hogy további egy évig nincs szükség devizahitel-felvételre, a piac szempontjából megszűnt egy kulcsfontosságú sebezhetőségi tényező, vagyis az önfinanszírozási képességgel kapcsolatos aggály.

A legutóbbi euró- és dollárkötvény-kibocsátások során megmutatkozott kereslet "egyértelművé tette", hogy belátható ideig "nem lesz szükség az IMF-re" - állapították meg a Commerzbank londoni elemzői.

A ház szerint a magyar fellendülést eddig az export hajtotta, és ez azt is jelenthetné, hogy az elmúlt negyedévben lezajlott forinterősödés akár jelentős visszahúzó erővé is válhat. A Commerzbank elemzői azonban ezt nem így gondolják: szerintük Magyarország számára az elsődleges gazdasági fenyegetés mindig is a forintgyengeség volt, és ennek hatása a külső tartozásokra.

A cég az elemzésben kiemeli, hogy a legutóbbi adatokban nincs jele a magyar külkereskedelmi többlet csökkenésének. A Commerzbank londoni szakértői biztatónak nevezik, hogy az érzékelhető gazdasági fellendülés és a szilárd forintárfolyam ellenére sem kezdett csökkenni a kereskedelmi többlet, bár a cég a második félévben már bizonyos csökkenést "elkerülhetetlennek" tart.

Az elemzés szerint ugyanakkor a forinterősödés sem fog "örökké" tartani. A Commerzbank londoni stratégái az év végére 275 forint körüli euróárfolyamot jósolnak, de véleményük szerint még ez is a kockázati környezet jelentős javulását fogja jelenteni éves összevetésben, tekintettel arra, hogy a tavalyi második félévben az euró forintárfolyama a 280-as sávban mozgott.

A kockázati környezet javulását mutatja az is, hogy a magyar szuverén adósságtörlesztési kockázatokra köthető származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díjszabásai a tavalyi második félévre jellemző 350 bázispontos sávból a jelenlegi 242 bázispont környékére csökkentek - áll a Commerzbank pénteki elemzésében.

Pénteken egyébként még ennél is tovább javultak a magyar CDS-árazások Londonban.

Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar CDS-tranzakciók díja a pénteki londoni kereskedésben 238 bázispont környékén mozgott.

A jelenlegi magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy a magyar szuverén törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja középárfolyamon most 238 ezer euró minden 10 millió euró magyar államadósság után az irányadó ötéves futamidőre.

Ez hozzávetőleg azonos a spanyol CDS-díjszabásokkal. Görögországot ugyanakkor piac e mérce szerint hatszor kockázatosabb adósnak tartja, mint Magyarországot, a görög CDS-árazás ugyanis a pénteki késői londoni kereskedésben 1460 bázispont - 10 millió euró görög adósságra csaknem másfél millió euró - volt.

A CMA számítási modellje szerint a pénteki görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac jelenleg 66 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Görögország mint szuverén adós törlesztésképtelenné válását ötévi távlatban, vagyis a piaci szereplők kétharmados halmozott esélyt látnak arra, hogy Görögország öt éven belül törlesztésképtelenné válik.

HOZZÁSZÓLÁSOK