Magyarországot támadják - ezek az ellenségeink a hírszerzés szerint

Az Információs Hivatalnál már lezajlott az átszervezés, az elhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatalban viszont most kezdőnek a nagy átszervezések. A hírszerzést felügyelő Lázár János felsorolta, ki van épp Magyarország ellen.
Papp Zsolt, 2015. július 10. péntek, 07:20
Fotó: Napi.hu

Júniusban a parlament nemzetbiztonsági bizottsága meghallgatta nagyobb magyar titkosszolgálatok vezetőit, így a hírszerzésért felelős Lázár Jánost, az összevont katonai hírszerzést/felderítést felügyelő Hende Csabát, és az Alkotmányvédelmi Hivatal valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (ex-Nemzetbiztonsági Hivatal) felügyelő Pintér Sándort.

A három miniszteri meghallgatás nyilvános volt, a jegyzőkönyvek az elmúlt napokban jelentek meg a bizottság honlapján. A meghallgatások merőben más hangulatúak voltak. Hende Csaba jogszabályismertető-termelési beszámolója érdemi új információval nem szolgált, az eddig is közismert tényeket sorolta fel, a katonai biztonsági szolgálatok tevékenységét nem is érintette a beszámolóban.

Nem bírják már a lehallgatók a sok túlórát

A több évtizedes rendőri pályával és habitussal a háta mögött Pintér Sándor sem bizonyult szószátyárnak, ám néhány érdemi részinformációt azért közölt. Ezekből kiderült, hogy a többi állami szervet kiszolgáló Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) a belügyminiszter szerint elérte terhelhetősége határát amiatt, hogy valamennyi bírói engedélyhez kötött megfigyelési megrendelésnek (lehallgatás, követés, figyelés stb.) eleget tegyenek. Megszaporodtak ezen elvárások, megrendelések, amelyeket már csak túlórával tudnak a szakszolgálat emberei teljesíteni, ezért Pintér a következő években a NBSZ-nél létszám és technikai fejlesztésekre készül. A cél az, hogy a NBSZ a jelenleginél könnyebben férjen hozzá digitális információkhoz. Jelenleg ehhez külső piaci szolgáltató tevékenységét veszik igénybe, amit mostanában néhány lebukás is jelzett.

Létszámfejlesztés és átszervezés várható az Alkotmányvédelmi Hivatalnál is. Az átalakításoknál figyelembe veszik a megváltozott elvárásokat és társadalmi változásokat, amelyekre az elmúlt időszakban a AH nem tudott időben reagálni - fogalmazott talányosan Pintér. Ezzel akár kormányt is meglepő brókerbotrányokra is utalhat - pontosabban arra, hogy ezeket a csődöket nem látta előre egyetlen állami szerv sem.  Az AH-t teljesen újjáépítik, az új embereket "tudományosan választották" ki, nem hagyományos módon parancsnoki kijelöléssel, hanem kompetenciavizsgálattal - fogalmazott Pintér Sándor.

Kémhiánnyal küzd a hírszerzés is

Egészen más taktikát követett Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője. Lázár János az Információs Hivatal (IH) kvázi vezetőjeként a meghallgatáson már kész tényként említette, hogy az IH kálváriája és átszervezése véget ért. A hírszerzés, az elhárítás (akkor még Nemzetbiztonsági Hivatal) és szakszolgálat felügyelete korábban a Miniszterelnökség mellett működő tárca nélküli miniszter feladata volt. Ennek a felállásnak voltak előnyei és hátrányai, ám 2010-ben a kormányfő a hatalommegosztás eszközéhez nyúlt. A IH ment a Külügyminisztériumhoz, ami nem kis derültséget váltott ki a külföldi diplomaták körében, majd okulva az egyébként előre látható kellemetlenségekből, amit a diplomaták és a hírszerzők keveredése okozott, a felügyelet visszakerült a Miniszterelnökséghez, illetve annak vezetőjéhez, Lázár Jánoshoz.

Lázár szerint 2010 előtt leépült a hírszerzés, amelynek "a mélységi információszerzés helyett felületes elemző munka lett a fő profilja" - ám az elmúlt öt évben mindez megváltozott, az éves büdzsé 8,6 milliárdról 12,6 milliárd forintra emelkedett.

Lázár szerint 2012 után változott a nemzetbiztonsági környezet, az elmúlt egy évben pedig ezek a folyamatok radikálisan felgyorsultak. Jelenleg is folyik a hírszerzői állomány toborzása, bár ez nagyon lassan halad, hisz egy-egy hírszerző kiképzése akár 10-15 évet is igénybe vehet. Emiatt most a IH létszámhiánnyal küszködik - mondta Lázár János. A fiatalokat nehéz megtalálni, a 10-20 éves szakmai tapasztalattal bíró öregebb korosztályt pedig elszipkázza az üzleti szféra a jóval magasabb fizetésekkel.

Kijevnek nem tetszik, amit Ukrajnában teszünk

Az elmúlt egy évben radikálisan átalakult a térség biztonsága, első helyen Lázár az orosz-ukrán konfliktust említette. Magyarország egy olyan országgal határos ahol háború zajlik - igaz most elvileg él a fegyverszünet. A konfliktus alatt a hírszerzés Kijevben műveleteket hajtott végre - mint minden más ország a régióból - annak érdekében, hogy az ország érdekeit érvényesíteni tudja magyar politikai vezetés.

A kormány és az IH számára is égető kérdés, hogy a következő tíz évben miként alakul a kárpátaljai magyarok sorsa. Az IH és a kormány az ott élő magyarokat, magyar állampolgárokat megvédi illetve érdekükben védelmi tevékenységet folytat - fogalmazott a miniszter. A kárpátaljai akció az első az elmúlt 25 éveben, ahol magyar kormány szervei nyíltan is fellépnek, s ami egyben Kijev teljes ellenállásába ütközik. Az ukrán külügy mind a magyar hírszerzés, mind a magyar diplomaták kárpátaljai akcióit blokkolni akarja.

Amerika Romániával van?

Ukrajna után rögtön Romániát említette Lázár, ahol - szavai szerint - a magyar lakossággal szemben koncepcionális büntetőperek folynak. Kifejezetten érzékelhető a román igazságszolgáltatás részéről a magyarellenes fellépés, ami részben sérti a vallásszabadsághoz való jogot is. Lázár szerint romániai magyar történelmi egyházak ellen egy jól szervezet akció folyik a transzparencia és az igazságszolgáltatás jelszavai mögé bújva.

Ennél is meredekebb amit ezután mondott: "miután tudjuk azt, hogy az Amerikai Egyesült Államok nagyon erősen vesz részt a román belpolitikában, nem tudjuk megítélni azt jelen pillanatban, hogy ezeknek az akcióknak van-e köze az Amerikai Egyesült Államok és a román köztársaság szoros együttműködéséhez, de ezt is próbáljuk megérteni, ha szabad így fogalmaznom, hogy ott egyáltalán mi történik."

Ez a kijelentés egyértelműen bizonyítja, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok elmérgesedését alaposan megsínylették a titkosszolgálati kapcsolatok is. Korábbi közlésekből tudhatjuk, hogy az IH három legfontosabb partnerszervezetei közé tartoztak az USA egyes szolgálatai - különösen a CIA -, valamint a német és az izraeli hírszerzés. Lázár a mostani beszámolójában elismerte: megnehezítette a hírszerző munkát, hogy Washington elzárta a hírcsapokat. A két ország között az elmúlt egy esztendőben jelentősen megromlottak a kapcsolatok; Lázár szerint az USA diplomáciai és titkosszolgálati tevékenysége áll a mögött, hogy a külföldi és különösen a német sajtóban a magyar belpolitikai viszonyokról (NAV-ügy, korrupció, antidemokratikus lépések -  a szerk.) eltorzított vélemények jelentek meg.

Szintén okkal és joggal rontja a kapcsolatokat az amerikai lehallgatási botrány, amiről egyre több információval rendelkeznek az európai kormányok, szolgálatok és nem utolsó sorban a politikusok. Ez viszont Pintér Sándor meghallgatásán derült ki - igaz, nem a belügyér szavaiból, aki a nyílt ülésen erről egy szót sem ejtett, hanem egy képviselői kérdésből.

Horvátország is ellenünk

A magyarországi elleni támadások közé sorolta Lázár János a horvátországi Mol-sztorit is. Mint ismert, az INA privatizációja

Szijjártó: mélyponton vannak a magyar-horvát kapcsolatok
Mélyponton vannak a magyar-horvát kétoldalú politikai kapcsolatok, ami ellentétes Magyarország érdekeivel - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Tomislav Karamarkóval, az ellenzéki jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnökével csütörtökön Zágrábban folytatott megbeszélése után.

Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy Horvátországra erős stratégiai szövetségesként, erős stratégiai partnerként számíthasson.
A miniszter kifejtette, azért találkozott az ellenzéki HDZ elnökével, hogy amennyiben a jobboldal nyeri meg a jövő évi horvátországi parlamenti választásokat, akkor ne a nulláról kelljen a két kormánynak az együttműködésről szóló tárgyalásokat kezdenie.
A tárcavezető kiemelte, hogy a magyar-horvát kétoldalú együttműködésnek három nagyon fontos aspektusa van. Elsőként az energiát említette. Ezen a téren Horvátország jelenleg nem teljesíti sem kétoldalú alapon vállalt, sem európai uniós kötelezettségeit - mondta, majd hozzátette: az a tény, hogy Horvátország nem végzi el azt a beruházást, amellyel kétirányúsítaná a horvát-magyar gázvezetékeket összekötő interkonnektort, Magyarország energiabiztonságát is negatívan befolyásolja.

A miniszter utalt rá, hogy egész Közép-Európa energiabiztonsága szempontjából kritikus fontosságú, hogy Krk szigetén megépüljön a cseppfolyósítottgáz-terminál (LNG), amihez Magyarország kész minden támogatást megadni. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy az INA-Mol ügy jelenti a feszültségforrást a két ország közötti viszonyban. "Mi viszont azt szeretnénk, ha a két olajtársaság kapcsolata erőforrás lenne országaink együttműködésében" - mondta, majd hozzátette: a tárgyalások azonban nem úgy állnak, hogy rövid távon megoldás lehetne találni, ezért a hosszú távra kell készülni. 

kapcsán komoly korrupciós vádak fogalmazódtak meg - bírósági döntés is született az ügyben Ivo Sanader korábbi miniszterelnök elítélésével. Lázár elmondása szerint a horvát ügyészség állandó célkeresztjében van a Molos Hernádi Zsolt, de a miniszter úgy látja, a Mol-INA-ügy nem másról szól, mint hogy a "teljes magyar gazdasági elitet diszkreditálják". Nem csak Hernádit, hanem a Mol teljes vezérkarát be akarják vonni ugyanis különböző büntetőeljárásokba. (A horvát olajcégben a Mol kisebbségi, 50 százalékhoz közeli tulajdonnal rendelkezik, viszont a cég irányítása a Mol kezében van. A horvát vádak szerint a Mol korrupciós eszközökkel szerezte meg a horvát cég feletti irányítást, ezért és politikai megfontolásból próbálják visszaszerzi immár évek óta a INA feletti irányítást.) Lázár szerint egy hosszú, elhúzódó konfliktus a INA-ügy, amely kiváló alapot szolgáltat a magyarellenes kijelentésekre - amire a közelgő horvát választásokon is számítani lehet.

De ez még mind semmi. Az elmaradt gázvezeték-építések sem csak úgy történtek: a miniszter szerint nem véletlen, hogy csak szlovák-magyar gázvezeték valósult meg. A román és horvát vezeték építése mögött szerinte tudatos bojkott húzódik meg, hogy így akadályozzák Magyarország biztonságos gázellátását. (Erről a témáról Szijjártó Péter is beszélt Horvátországban - lásd a keretes írást.) Lázár szerint ezzel szemben kifejezetten jók a kormányközi kapcsolatok Szlovákiával és Szerbiával.

Csak a környező országok operatív helyzetének ismertetése után került elő iszlám terrorizmus kérdése. Lázár szerint egyértelműen növeli a biztonsági kockázatokat, hogy a Magyar Honvédség is részt vesz az Iszlám Állam elleni katonai akcióban, ám szerinte az ország nem engedheti meg magának, hogy ne cselekedjen.

Brüsszel sem a barátunk és romolhat a helyzet

Az Információs Hivatal kiemelten foglalkozik az Európai Unió Magyarországgal kapcsolatos tevékenységével - állítólag Lázár személyes utasításra történik mindez. Szó nincs arról - hogy az USA-hoz hasonlóan - szövetségeseink ellen kémkedjünk, ehhez "a bátorságot méretünknél és felkészültségünknél fogva nem vennénk magunknak" - fogalmazott a miniszter. Ugyanakkor a magyar kormány az IH tevékenysége révén mindenképp arra törekszik, hogy Magyarország megértse, az EU-ban a döntések hogyan születnek meg. Lázár szerint ez kifejezetten pozitív fejlemény, a környező országok - a miniszter Szlovákiát, Romániát, Lengyelországot és Lengyelországot említette - azért tudnak sikeresen lobbizni Brüsszelben, mert erős hírszerző tevékenységet folytatnak az Európai Unió központjában

Brüsszel Magyarország-ellenes tevékenységei közé sorolta a 39 kötelezettségszegési eljárást (egy MTI-hír ugyanakkor 44 eljárásról szól), s Lázár a bizottságban is elmondta azt a már máshol is hangoztatott véleményét, hogy szerinte egyes uniós eljárások mögött Magyarországgal szembeni gazdasági lobbik állanak. Lázár szerint erről "egyértelmű információk állnak rendelkezésre". A miniszter a múlt heti kormányszóvivői tájékoztatóján a dohány-, a gyógyszer- és az élelmiszer-kiskereskedelem egyes multijai ellen fogalmazott meg hasonló vádakat. Szerinte megdöbbentő lobbizás folyik annak érdekében, hogy "enyhébb adótörvények vagy előnyösebb gazdasági szabályok legyenek Magyarországon".

A következő két-három évben miniszter a brüsszeli viszony elmérgesedésre számít: jóval erősebbek lesznek a gazdasági versenyjogi, a tiltott állami támogatásokkal kapcsolatos viták, eljárások.

Futottak még

Az IH az elmúlt években újjáépítette a korábban jól működő arab vonalát, viszont a nulláról kellett a török vonalat létrehoznia. Törökország a bevándorlás, az ottani belpolitikai és gazdasági viszonyok miatt (utóbbival talán a Gazprom-vezetékre célozhatott Lázár) került IH feladatai közé. Sokat foglalkoznak a volt szovjet tagállamokkal, ezek közül Belaruszt (ahol a Déli Áramlat futhat) említette a miniszter. Azt is megjegyezte, hogy Kína egyre erősebb - jó értelemben vett - gazdasági pozíciókat épít a régióban, amivel a déli nyitás keretében a hírszerzésnek is foglalkoznia kell.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

anilorak, 2015.07.16 04:09

Porhintés: nem "Magyarországot támadják",hanem a korrupt Orbán-kormányt,amely minden szerződést megszeg...!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Hajnalka_vagyok, 2015.07.13 19:55

@rw2: csak, hogy ne maradjon elvarratlan szal:

hogy mibol gondolom, hogy ideges vagy? a rovid mondatokbol, amit erre a megjegyzesre adtal. "pattognak" a szavak bennuk.

""(bér)"-t azért írtad oda mert ezt akartad sejtetni, mondani." - pech, de vesztettel. ha olvasnad a kommentjeim (pardon, ertened), akkor tudnad, hogy ha "berkommentelo"-t akartam volna irna (vagyis azt, aki tk. foglalkozaskent ir kommenteket), akkor "berkommentelo"-t irtam volna. Ha olvasol ujsagot/konyvet, akkor tudhatnad, hogy az alkalmazott megoldas [pl. "(ber)kommentelo"] a hasonlo, de nem azonos kategoriak roviditett, osszefoglalo modon torteno kifejezesere is szolgal.

"A megjegyzésnek nem kell érvet tartalmaznia" - egy szoval sem mondtam ezt. ket dolgot allitottam benne: 1. megjegyzesed ervet nem tartalmazott (ezt te is elismerted), es 2. az ervhez esz kellene. vagyis az eszt a ervhez, nem pedig a megjegyzeshez kapcsoltam?

egyeb elmagyarazni valo?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lauda, 2015.07.11 08:48

@Abbe: Te sokat változtál az elmúlt időszakban, de sajnos nem előnyödre.
Gondolkodj el , ez vagy te? , vagy eddig képmutató voltál?.
A stílus maga az ember, !! ezzé lettél.
Hozzád képest , lassan egy véres szájú komcsi is úriembernek tűnik.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

bethel, 2015.07.10 21:17

Szerintem az USA nem meri bevallani, hogy az UFO-k valójában Magyarország ellen jöttek ide.
Ja, és Gyurcsány kottájából játszanak a szemetek!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pmksz, 2015.07.10 20:18

Ahogy olvasom a kommenteket, rengeteg hírszerző, diplomata, vagy a titkosszolgálatnak beszállító dolgozott annak idején, akik most itt anyázzák, barmozzák, hülyézik egymást, mert ha így folytatjátok, akkor szerintem mindenki elmúlt 57 éves, tehát nyugdíjas. Remélem jól gondolkodom. Nos a stílusotok alapján nem sok emberre emlékszem az eltelt 40 éves szolgálat után, hogy vajon kik lehettetek. Ugyanis akiket én ismertem, velük együtt dolgoztam, tevékenykedtem különbözö eseményekben, azok kultúrált emberek voltak. Tehát ki hol dolgozott? És az anyázás alapján meddig ? Tehát várom a kitárulkozásokat !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html