Magyarországtól a lemaradók is ellépnek - íme, az okok!

Mind a társadalmi mind gazdasági mutatók alapján Magyarország sok tekintetben leszakadt nemcsak az európai országoktól, hanem a volt szocialista országoktól is - ezt támasztják alá a TÁRKI Társadalmi riport 2012 című, most megjelent kötetének tanulmányai, amely e folyamat mögött rejlő okokat elemzik.
Szabó Zsuzsanna, 2013. március 7. csütörtök, 12:26
Fotó: Napi.hu

Kolosi Tamás, a TÁRKI Zrt. alapítója és elnöke, valamint a TÁRKI társadalmi riport 2012 kötetének egyik szerkesztője a magyarországi leszakadás okai között egyrészt a rendszerváltást említette. Bár sokak kudarcok sorozataként írják le a rendszerváltás folyamatát, de a TÁRKI kutatásai ezt nem támasztják alá, sőt azt inkább sikertörténetnek lehet tekinteni - mondta. Kolosi arra mutatott rá, hogy a puha diktatúra és egyéb változások a gazdasági rendszerben (pl. kétszintű bankrendszer kialakítása) más volt szocialista országhoz képest jobban előkészítette a rendszerváltást követő átalakulásokat, így Magyaország egy előnnyel idult. Tehát sokkal inkább arról van szó, hogy az ország ezzel az előnnyel nem jól élt.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a rendszerváltás után eltelt 20 év két szakaszra bontható. Az 1990-es évtized egy sikertörténet, annak ellenére, hogy az is elmodható erről a periódusról, hogy ez az évtized hozzájárult a következő évtized kudarcához is, aminek hátterében a megvívatlan konflktusok és elmaradt intézményi reformok (oktatás, egészségügy, államigazgatás, kultúra) állnak. A szükséges változtatások halogatása leginkább azokra a területekre voltak jellemzőek Kolosi szerint, ahol az értelmiség dominanciája jellemző volt: az értelmiség ugyanis érdekelt volt abban, hogy ezek a reformok elhúzódjanak esetleg elmaradjanak. Így ezek voltak azok a területek, ahol a szocialista rendszerben kialakult struktúrák a legtovább fennmaradtak, és az átalakulás áthúzódott a következő évtizedre.

A 2000-es évek kudarcaihoz jelentősen hozzájárult a politikai megosztottság, vagyis az, hogy a politikai életben gyűlölködéssé fajultak az ideológiai nézetkülönbségek ez ugyanis a bizalomhiányhoz vezetett és ahhoz, hogy a politikai elit most már kizárólag azzal van elfoglalva, hogy hogyan tudja megnyerni a választásokat, így teljesen háttérbe szorult egy nemzeti minimum kialakítása is - mutatott rá Kolosi.

A kötet másik szerksztője Tóth István György, a politika fragmentálódása kapcsán hozzátette: ez azért fontos kérdés, mert ennek önmagában van GDP-visszafogó hatása is, aminek hatása százmilliárdokban lehet mérhető (bár erre pontos adatok nincsenek).

Nagy károkat okoz a politikai gyűlölködés

Tóth István György az elmúlt 20 év folyamatairól beszélve elmondta: Magyarországon már lezajlott egy modernizációs folyamat, aminek következtében átalakult a társadalom szerkezete (például jelentősen csökkent a háztarások mérete, az iskolázottsági szint emelkedett, jelentősen változtak az együttélési minták). A felzárkózási folyamat azonban egy gyorsított folyamatként zajlott le - bár például a balti államokhoz képest mérsékelt volt az ütem -, ami sok mellékhatással is járt. Ezek közül a külföldi tőke beáramlását említette, ami a modernizáció és új munkakultúra megjelenésének pozitív hatásai mellett azt is eredményezte, hogy a hirtelen gyorsütemű túlmodernizáltság hatására kiszorult a munkaerőpiacról az alacsony képzettségű réteg.

Bár az természetesnek tekinthető, hogy az ilyen folyamatok mellékhatásokkal járnak, ezek között azonban vannak olyanok is, amelyekről igazán tehetünk - ezek azok a téves társadalompolitikai döntések, amelyek rontottak a helyzeten. Nem az volt a baj, hogy rossz döntést hoztak a döntéshozók, hanem az, hogy később sem korrigált a politikai vezetés - emelte aki Tóth István György. Az elrontott döntések ugyanis kifejezetten a társadalmat érintették - ezek között a munkaerő-piaci átalakulást, a privatizációt és a szociális rendszerek refromjának rossz kombinációját emelte ki a szakember. Rosszul kalibrálták a döntések és azok társadalomra gyakorolt hatását - hangsúlyozta -, például az ösztönzési, aktivizáló társadalompolitika helyett a bizonyos társadalmi csoportok megvédésre összpontosított a politika.

Az elmúlt években a jövedelmeloszlásban szignifikánsan nőtt az egyenlőtlenség - mondta Tóth István György: a szegénység emelkedett (jelenleg Magyarországon a lakosság 14 százaléka tekinthető szegénynek), ugyanakkor a középréteg nem nőtt, sőt, jövedelem alapján vizsgálva ez a réteg vékonyodik. A középosztálynak viszont nagyon fontos lenne a szerepe a társadalmi átalakulásban: ahol ez a réteg erős volt, ott a társadalmi átalakulás kevesebb fájdalommal járt, gördülékenyebben ment végbe (például Csehország, Szlovénia) - magyarázta Tóth István György.

A külföldi munka kiút lehet

Hárs Ágnes, a TÁRKI kutatója a munkaerő-piaci folyamatokról beszélve elmondta: a romló gazdasági mutatók mellett a leszakadás ténye a foglalkoztatási adatokon különösen látszik. Bár az utóbbi időben többször lehetett hallani, hogy a foglalkoztatási mutató emelkedést mutat, ez részben a közmunkának köszönhető, amit a kutatások szempontjából nem tekintenek igazi foglalkoztatásnak - mondta Hárs Ágnes. A foglalkoztatási rátán azonban kis mértékben - 0,5-1 százalékkal - javít a külföldön dolgozók aránya is, miután a magyarországi statisztikába ezek a munkavállalók is beleszámítanak, ám ezekről a foglalkoztatottakról pontosabb képet nem lehet alkotni, miután attól az időszaktól, ahonnan a küföldi munkavállalás jelentősebben megjelenik, nem áll rendelkezésre adat.

A munkaerő-piaci szakértő a fiatalok munkanélküliségéről szólva elmondta, hogy Magyarországon a 15-24 éves korosztályban nagyon magas a munkanélküliség, és egyre nehezedik számukra a munkaerőpiacra történő belépés. Ami aggodalomra adhat okot, hogy a 25-29 évesek körében is egyre nehezebb a munkaerőpiacra történő belépés és a jelek szerint mindkét korosztály esélye romlik. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a képzetlenek helyzete még rosszabb - ezt vélhetően a szakképzési reform hatása is erősítheti. A romló helyzetből kiút lehet a külföldi munkavállalás - jegyezte meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

juliann, 2013.03.08 20:10

@VoIe:
VoIe, 2013. március 7., csütörtök 21:53
@juliann: Megtobb felkialtojellel megjobban elhisszuk amit irsz.
Válasz ::: Valójában így kellett volna írnod :::Még több felkiáltójellel még jobban elhisszük amit írsz. Német tasztatúrán is lehet ékezetet használni !!!

Amugy fricibacsi elmeletere visszaterve, te mint magyar a mcdonaldsban mosogatsz, ugye?
Válasz :::Magyar származási gyökérrel rendelkezö német állampolgár vagyok...OSZI !!!Nem mosogatok !!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tarTosPista, 2013.03.08 14:39

@Fricibacsi:
Tehetségtelenek, mint például Rubik? Vagy az egész Polgár család?
És biztos, hogy tehetségtelen, aki a Mekibe Kezd?
Fricibácsi, elavult lettél. Az igaz, hogy sokan megszívták, de az első mondatod mellényúlás volt. Ha direkt, ha nem. Az első mondatod értelmében te meg egy szerencsétlen német vagy, aki nem volt képes a "precíz" németek között megállni a helyét, és Magyarországra kellett jönnie. Hol kezdtél, Halászcsárdában? :-))
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Fricibacsi, 2013.03.08 00:59

@Matheusz86:

Mosogatáshoz nem kell egyetem))))
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Matheusz86, 2013.03.07 22:07

külföldön az az érdekes, hogy minden munkát megbecsülnek. Néha én is örülnék, ha egy hétig csak mosogatnom kellene, és nem azon görcsölni, hogy ha véletlenül elszúrok egy apró dolgot, akkor 40 ezer eurós kárt okoztam.

Amúgy mindenki eljön Magyarországról, akinek esze és bátorsága van, és nincsenek kötöttségei. És nem csak a képzettek, mindenki. Egyetemet végzett 300 fős évfolyamomból kb. 50-en már kint vagyunk. Egyszerűbb a megélhetés, megbecsülnek, és le se .... a politikát, mert itt egzisztenciális és anyagi biztonságban élhetünk.

És igen, kitaníttatott az állam és leléptem, milyen dolog ez. Amíg Magyarország nem biztosítja a megfelelő munkahelyet, addig ez nem érdekel. És persze a kinti fizetésem egy részét otthon költöm el.

Kint egy ember fizetéséből meg tud élni egy három fős család úgy, hogy havi 200 000Ft-ot tudnak félretenni a fizetésből. Minek Magyarországon maradni? Minek? Demagóg szövegek, hogy dolgozz sokat, és lesz autód, lakásod. Ez hülyeség. Nyugati aki dolgozni akar, annak az első havi fizetéséből biztosított minden, Magyarországon csak ezzel a szöveggel kell etetni az állami rabszolgákat.

Amúgy nem csak a fiatalok jönnek el, hanem idősebbek is, akiknek már családjuk van. Sokaszor azonban az otthoni kötöttségek (lakás) miatt nem jön ki az egész család. Csak itt, ahol én vagyok, ebbe a városba jön ki havi szinten közel 100 magyar. Már magyar discó is van szombatonként. És mindez csak azért, mert más a politika, és dolgozni akarnak az emberek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

VoIe, 2013.03.07 21:53

@juliann: Megtobb felkialtojellel megjobban elhisszuk amit irsz.

Amugy fricibacsi elmeletere visszaterve, te mint magyar a mcdonaldsban mosogatsz, ugye?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html