Már az EU kétharmadával volt konfliktusunk

Az európai uniós tagállamok közel kétharmadával került 2010 májusa óta konfliktusba a magyar kormány. Bár mindössze négy ország vezetője fogalmazott meg gazdasági témájú kritikát, a demokráciával kapcsolatos aggodalmainak minden második tagállam hangot adott, köztük olyanok is, melyek nem rendelkeznek jelentős magyarországi érdekeltséggel - áll a Policy Solutions politikai elemző intézet legfrissebb elemzésében.
NAPI, 2013. február 22. péntek, 10:04
Fotó: Napi.hu

A kormányváltást követő közel három év számos nemzetközi konfrontálódást eredményezett, melyek közül a Magyarország és Románia között a székelyzászló használata miatt kibontakozó diplomáciai összetűzés meghatározó államközi konfliktusává nőheti ki magát. Az eset apropóján a Policy Solutions megvizsgálta, hogy 2010 májusa óta milyen kormányzati szintű konfliktusok keletkeztek hazánk és az Európai Unió tagállamai között. Az elemző intézet csak és kizárólag azokat az ügyeket vizsgálta, melyekről a média is beszámolt, vagyis a sajtónyilvánosságot az elemzésbe való bekerülés alapvető kritériumnak tekintette.

A Policy Solutions tanulmányából kiderül, hogy az Orbán-kormány közel három éves tevékenysége során az Európai Unió 26 másik tagállama közül tizenöttel, vagyis a tagállamok többségével, közel kétharmadával került kisebb-nagyobb kormányzati szintű konfliktusba.

Jószomszédi (v)iszony

A bírálatot megfogalmazó országok között túlnyomó többségben - tízen - vannak a nyugat- illetve észak-európai, régi tagállamok, a kelet-közép-európai országok közül öttel került nézeteltérésbe a magyar kormány. A jószomszédi viszony mítoszát foszlatja szét, hogy a Magyarországgal határos uniós tagállamok mindegyikével (Ausztria, Románia, Szlovákia és Szlovénia) konfliktusba került hazánk az elmúlt közel három év folyamán. A szomszédos országokon kívül felülreprezentáltak még az északi, skandináv tagországok, akik közül Dánia, Finnország és Svédország egyaránt kritikával élt Magyarország irányába. Hazánk ugyanakkor relatíve konfliktusmentes viszonyt ápol a balti régióval, illetve a déli országokkal, közülük egyedül Olaszország részéről érkezett - visszafogott - kritika a magyar kormány tevékenységével kapcsolatban.

Forrás: Policy Solutions
Napi grafikonok

A Policy Solutions szerint leginkább a magyarországi demokrácia általános helyzete miatt aggódnak az unión belül, ez késztette megszólalásra az Európai Unió tizenkét tagállamának politikusait, illetve diplomatáit. A demokráciával kapcsolatos problémákat megfogalmazó tagállamok között felülreprezentáltak a régi, nyugat-, illetve észak-európai tagállamok, a régiónkba tartozó országok közül csupán Bulgária, Csehország és Szlovénia miniszterelnöke illetve külügyminisztere adott hangot ellenérzéseinek.

A gadasági érdekek és a kritikák

A Policy Solutions elemzése kiemeli, hogy az Orbán-kormány a demokratikus rendszer átalakítását érintő intézkedéseit bíráló külföldi kritikákat legtöbbször arra hivatkozva igyekezett figyelmen kívül hagyni, hogy azt állította, a bírálók valójában a gazdasági érdekeik vélt vagy valós féltése miatt kritizálják Magyarországot. Vagyis a demokrácia gyengítésének vádja mögött valójában jól meghatározott gazdasági érdekek állnak. A kormány ezt a fajta érvét cáfolja ez a kutatás. Látható ugyanis, hogy azon uniós tagállamok közül, akikkel valamilyen nézeteltérés, kritika, vagy konfliktus jelent meg a 2010 májusát követő csaknem három év során, mindössze négy ország fogalmazott meg gazdasági témájú kritikát is, miközben a demokráciával kapcsolatos aggodalmainak jóval több uniós ország hangot adott, köztük olyanok is, melyek nem rendelkeznek jelentős magyarországi érdekeltséggel.

HOZZÁSZÓLÁSOK