Már Brüsszelben van a kormány terve

A kormány az elmúlt hét végén, határidő előtt benyújtotta Brüsszelnek az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költségvetési ciklusára vonatkozó partnerségi megállapodást, amely lehetővé teszi a Magyarországnak szánt 10 500 milliárd forintos forrás megnyitását - közölte a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára hétfőn Nagykanizsán.
MTI, 2014. március 3. hétfő, 14:31
Fotó: Napi.hu

Csepreghy Nándor a Nyugat-dunántúli Régió Kereskedelmi és Iparkamaráinak Szövetsége által szervezett regionális gazdasági évadnyitón azt is elmondta, hogy a tervek szerint a kormány március végéig az operatív programokat is benyújtja az Európai Bizottságnak. A remények szerint a mostani hétéves uniós költségvetési ciklusra vonatkozóan - először még a hazai költségvetés terhére - már az év közepén elindulhatnak az első pályázatok, de legkésőbb októberig az összes operatív program pályázatát ki tudják írni.

Úgy fogalmazott, hogy az uniós tagság "jó üzlet" Magyarország számára, hiszen 2007 óta az ország 2000 milliárd forintos befizetési kötelezettségével szemben 8200 milliárd forintos lehívási lehetőséget kapott. "Ha egyes emberek számára kérdéses az, hogy Magyarországnak nemcsak a politikai hovatartozás, hanem a gazdasági racionalitás szempontjából is az Európai Unióhoz kell tartoznia, annak itt van 6200 milliárd forintnyi érv" - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években tíz magyarországi közcélú beruházásból legalább kilencben volt európai uniós forrás. Az előző hétéves ciklusban a lehívható 8200 milliárd forintból 5200 milliárdot fizettek eddig ki 64 ezer támogatott projektre.

A források elosztási rendszerét azonban át kellett alakítani, mert nem volt elég hatékony a felhasználás, szétaprózottak voltak a pályázati források, mégis sok volt a párhuzamosság, de átláthatatlanság is jellemezte a pályázatokat. A nyertesek között 4000-4500 olyan van, amelyek esetében nem tudni, hogy valóban a pályázat céljára használták-e fel az elnyert forrásokat. Ez közel 100 milliárd forintot jelent, s ha az utólagos ellenőrzések során sem felelnek meg a pályázók az átláthatóság feltételeinek, visszakövetelik tőlük a pénzt és kizárják őket a további pályázati lehetőségekből - jelezte a helyettes államtitkár.

Csepreghy Nándor arra is kitért, hogy az uniós fejlesztéspolitikai célokkal összhangban Magyarország 2020-ra szeretné elérni a munkaképes korúak 75 százalékos foglalkoztatottságát, 10 százalékra mérsékelni azok számát, akik korán elhagyják az iskolát, illetve 450 ezerrel csökkentenék a szegénységben élők számát. Növelni kell a megújuló energiák használatát és az energiahatékonyságot, továbbá 650 milliárd forintra kívánják emelni a kutatás-fejlesztésre felhasznált forrás összegét.

Tervezhetőbb pályázati rendszerre van szükség, a nyerteseknek egy állami alap garanciájával előleglehívási lehetőséget kellene biztosítani. A pályázatíróknak kifizetett összegeket a mostani 15-20 százalékról 10-15 százalékra mérsékelnék azzal, hogy egyszerűbbé, bizonyos pályázatoknál pedig normatív alapokhoz köthetően szinte automatikussá tennék a források lehívását.

Magas volt a transzformációs veszteség

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a nagykanizsai gazdasági évadnyitón előadásában felidézte, hogy 2008 óta, a válság kitörésétől a német és a magyar gazdaság együtt zuhant, a németek azonban 2010-re újra elérték a válság előtti gazdasági szintet, Magyarország viszont még mindig nem, bár az utolsó három negyedévben már erőteljesebb volt a magyar gazdasági növekedés a németnél. Megítélése szerint a lassúbb kilábalás fő oka, hogy a magyar kis- és középvállalkozások hatékonysága alacsonyabb, a válság utáni intézkedésekben pedig magas volt a "transzformációs veszteség", sokáig elmaradtak a strukturális reformok, illetve több elrontott gazdaságpolitikai lépés is történt.

A transzformációs veszteség szerinte abból származik, hogy a 2010-ben alakult kormány a gazdaság számára hosszú távon helyes döntésekről határozott, amelyek azonban rövid távon lassítást eredményeztek. Ide sorolta a devizahitelezés leállítását, az önkormányzatok hitelfelvételi korlátját, a különadók bevezetését, a szolgáltatói monopolhelyzetek megszüntetésére tett lépéseket, a plázastopot és a rezsicsökkentést is. Hangsúlyozta, hogy nagy szükség volt az átfogó reformokra például az oktatási rendszerben vagy a közigazgatásban, ami mind a versenyképesség javítását hivatott segíteni. Úgy vélte ugyanakkor, hogy az igazságszolgáltatásban "a legkisebb eredményt érte el e kormányzat a gazdaság szempontjából", ott sokkal erősebb ellenállásba ütközött.

A "gazdaságpolitika baklövéseinek" sorában említette, hogy sokáig úgy vélekedtek, nincs szükség erős államra, de a szolgáltatói magánmonopóliumok létrejöttét, vagy a jegybank és a kormány közötti összhang éveken át tartó hiányát is ide sorolta. "Nekünk teljesen mindegy, hogy ki fog kormányozni", de az nem mindegy, hogyan - fogalmazott Parragh László, hozzátéve: astrukturális reformokat végig kell vinni, elfogadhatatlan lenne a visszarendeződés.

HOZZÁSZÓLÁSOK