Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A kormány ugyan a 3 százalékos hiánycélt már kőbe véste - talán nem is tehetett mást az elmúlt időszak piaci reakcióit tekintve - amiből további komoly forráselvonásokra lehet következtetni. Ám ezt a kormány - ahogy hallhattuk több nyilatkozatban is - nem „az embereket sújtó megszorításokkal" szeretné keresztülvinni.


A miniszterelnök szerint „onnan kell pénzt elvenni, ahol van" - vagyis a Népszabadság szerint könnyen elképzelhető, hogy az önkormányzati választások után lesznek nagy érdekcsoportokat sértő intézkedések.


A forrásbevonás miatt az egyik, elsőként megcélzott szektor a pénzügyi volt, amelyre sok viszontagság után ki is vetettek egy giga méretű bankadót és annak első részletét - mint az a minisztérium közléséből is kiderült - sikeresen be is hajtották. (Hasonló módon járhatnak még a távközlési- és energiaszolgáltató vállalatok is - legalábbis Lázár János hét eleji nyilatkozata szerint.)


Emellett hangzottak el ígéretek a bankok és a pénzügyi szektor megregulázásáról is - jóllehet ezek egy része uniós jogharmonizációhoz köthető -, ám ezekből a lakosság által leginkább várt intézkedések a bajba jutott hitelesek megmentésére vonatkoznak.


Ezzel kezdik a hetet


A várva várt javaslatcsomag, ami a lakáshitelesek megmentéséről szól, úgy tűnik, hogy még a választások előtti utolsó pillanatban célegyenesbe ért, és a jövő hetet már ezzel kezdi a kormány - legalábbis Rogán Antal és Kósa Lajos pénteki bejelentése szerint.


A hétfőn a parlament elé kerülő törvényjavaslat a korábban jelzett nyolc pont helyett ugyan csak hétből áll, de később kiegészül majd egy új, nyolcadik ponttal, a közjegyzői díjak átalánydíjjá alakításával.


A javaslatcsomagból az úgynevezett tiszta lappal indulás esett ki, amely azt tette volna lehetővé, hogy az adóssal szembeni követelés ne haladhassa meg a jelzáloggal terhelt ingatlan aktuális értékének 100 százalékát. Ezt Rogán Antal azzal indokolta, hogy ehhez a pénzintézeti törvény átfogó módosítására lett volna szükség, amit képviselői önálló indítványban most nem tudtak megoldani.


A most benyújtásra kerülő javaslatok viszont a lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésekre, és nemcsak a deviza, hanem futó forint hitelekre is vonatkoznak, valamint nemcsak a hatálybalépést követően folyósított, hanem az addig megkötött állományra is kiterjednek.





Rogán szerint a hitel- és pénzintézeti törvényt, illetve a fogyasztóknak nyújtott hitelekről szóló törvények módosítását is javasolják, a jövő héten a csomagot a bizottságok, az azt követő héten pedig az Országgyűlés plenáris ülése is tárgyalhatja.

Rogán elmondása szerint a csomag egyes elemei - például az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma - a törvény elfogadását követő 30 nap múlva lépnek hatályba, más elemek - egyebek mellett a tartós fizetésképtelenség beálltát követő késedelmi kamat tilalma - pedig az elfogadást követő 45. napon.

Ami még várat magára

Egy másik korábbi, a bajba jutott hitelesek segítségét szolgáló nagy bejelentés, a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) létrehozása, szintén a választások után várható, ám az, hogy erre mennyit is kell várni még kérdéses. Korábbi hírek szerint az intézmény - amely a Magyar Fejlesztési Bank egyik leánycége lesz - részletes koncepcióját október 15-ig kell kidolgozni, a létrehozásáról csak ezután döntenek.

A korábban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter leszögezte, hogy bár a NET „annyi pénzből gazdálkodik majd, amennyire szüksége van" és ezt a pénzt a hitelpiacokról szerzi majd be, azt is megjegyezte, hogy a szervezet vélhetően csak néhány tízezer bajba jutott devizahitelesen segíthet majd. (A Bankszövetség adatai szerint mintegy 93 ezer devizahiteles van nagy bajban.)

Amellett, hogy nemzetközi tapasztalatok alapján feltételezhető, hogy a NET csak a jövő tavasszal vagy nyáron indulhat el, hiszen egy jól működő konstrukció kialakítása és elindítása legalább hat-nyolc hónapot vesz igénybe, még egy uniós jóváhagyás is hiányzik. Ezt kétségessé teszi az a tény, hogy az EU attól tart, hogy a NET növeli az egyébként is törékeny magyar költségvetés hiányát.

A trükközés lehetősége azonban nem kizárt. Magyarországon egy ilyen intézmény létrehozása esetén - mivel a költségvetés nem bír el több száz milliárdos kiadást - az alacsony állami részvétel és a tőkepiaci forrásbevonás lenne célravezető. Ennek azonban ellentmondhat az a kormányzati elképzelés, amely szerint a NET az MFB leánya lenne. Ezzel ugyanis megnyílhat a tér a költségvetési trükközés előtt, mivel a büdzsében nem kell az állami vállalatok kiadásait a hiány terhére elszámolni. Jóllehet az MFB szerepel a költségvetésben, annak leányai azonban már nem. Vagyis akár több száz milliárd forintot is pumpálhat a kormány az eszközkezelőbe anélkül, hogy azt ki kellene mutatnia. A turpisság legfeljebb 2012-ben derülhetne ki, amikor az EU véleményezi a számokat.