Már hétfőn eldőlhet a hitelesek sorsa

Meglehetősen sok olyan ígéret halmozódott fel az utóbbi időben, amire sokan „nagyon várnak". A kormányzat zavaros, sokszor saját magának is ellentmondó nyilatkozatainak tengeréből ezúttal azt szedtük össze, mit várhatnak a bajba jutott hitelesek az önkormányzati választások után.
NAPI, 2010. október 3. vasárnap, 07:00

A kormány ugyan a 3 százalékos hiánycélt már kőbe véste - talán nem is tehetett mást az elmúlt időszak piaci reakcióit tekintve - amiből további komoly forráselvonásokra lehet következtetni. Ám ezt a kormány - ahogy hallhattuk több nyilatkozatban is - nem „az embereket sújtó megszorításokkal" szeretné keresztülvinni.


A miniszterelnök szerint „onnan kell pénzt elvenni, ahol van" - vagyis a Népszabadság szerint könnyen elképzelhető, hogy az önkormányzati választások után lesznek nagy érdekcsoportokat sértő intézkedések.


A forrásbevonás miatt az egyik, elsőként megcélzott szektor a pénzügyi volt, amelyre sok viszontagság után ki is vetettek egy giga méretű bankadót és annak első részletét - mint az a minisztérium közléséből is kiderült - sikeresen be is hajtották. (Hasonló módon járhatnak még a távközlési- és energiaszolgáltató vállalatok is - legalábbis Lázár János hét eleji nyilatkozata szerint.)


Emellett hangzottak el ígéretek a bankok és a pénzügyi szektor megregulázásáról is - jóllehet ezek egy része uniós jogharmonizációhoz köthető -, ám ezekből a lakosság által leginkább várt intézkedések a bajba jutott hitelesek megmentésére vonatkoznak.


Ezzel kezdik a hetet


A várva várt javaslatcsomag, ami a lakáshitelesek megmentéséről szól, úgy tűnik, hogy még a választások előtti utolsó pillanatban célegyenesbe ért, és a jövő hetet már ezzel kezdi a kormány - legalábbis Rogán Antal és Kósa Lajos pénteki bejelentése szerint.


A hétfőn a parlament elé kerülő törvényjavaslat a korábban jelzett nyolc pont helyett ugyan csak hétből áll, de később kiegészül majd egy új, nyolcadik ponttal, a közjegyzői díjak átalánydíjjá alakításával.


A javaslatcsomagból az úgynevezett tiszta lappal indulás esett ki, amely azt tette volna lehetővé, hogy az adóssal szembeni követelés ne haladhassa meg a jelzáloggal terhelt ingatlan aktuális értékének 100 százalékát. Ezt Rogán Antal azzal indokolta, hogy ehhez a pénzintézeti törvény átfogó módosítására lett volna szükség, amit képviselői önálló indítványban most nem tudtak megoldani.


A most benyújtásra kerülő javaslatok viszont a lakáscélú hitel- és kölcsönszerződésekre, és nemcsak a deviza, hanem futó forint hitelekre is vonatkoznak, valamint nemcsak a hatálybalépést követően folyósított, hanem az addig megkötött állományra is kiterjednek.





Rogán szerint a hitel- és pénzintézeti törvényt, illetve a fogyasztóknak nyújtott hitelekről szóló törvények módosítását is javasolják, a jövő héten a csomagot a bizottságok, az azt követő héten pedig az Országgyűlés plenáris ülése is tárgyalhatja.

Rogán elmondása szerint a csomag egyes elemei - például az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma - a törvény elfogadását követő 30 nap múlva lépnek hatályba, más elemek - egyebek mellett a tartós fizetésképtelenség beálltát követő késedelmi kamat tilalma - pedig az elfogadást követő 45. napon.

Ami még várat magára

Egy másik korábbi, a bajba jutott hitelesek segítségét szolgáló nagy bejelentés, a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) létrehozása, szintén a választások után várható, ám az, hogy erre mennyit is kell várni még kérdéses. Korábbi hírek szerint az intézmény - amely a Magyar Fejlesztési Bank egyik leánycége lesz - részletes koncepcióját október 15-ig kell kidolgozni, a létrehozásáról csak ezután döntenek.

A korábban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter leszögezte, hogy bár a NET „annyi pénzből gazdálkodik majd, amennyire szüksége van" és ezt a pénzt a hitelpiacokról szerzi majd be, azt is megjegyezte, hogy a szervezet vélhetően csak néhány tízezer bajba jutott devizahitelesen segíthet majd. (A Bankszövetség adatai szerint mintegy 93 ezer devizahiteles van nagy bajban.)

Amellett, hogy nemzetközi tapasztalatok alapján feltételezhető, hogy a NET csak a jövő tavasszal vagy nyáron indulhat el, hiszen egy jól működő konstrukció kialakítása és elindítása legalább hat-nyolc hónapot vesz igénybe, még egy uniós jóváhagyás is hiányzik. Ezt kétségessé teszi az a tény, hogy az EU attól tart, hogy a NET növeli az egyébként is törékeny magyar költségvetés hiányát.

A trükközés lehetősége azonban nem kizárt. Magyarországon egy ilyen intézmény létrehozása esetén - mivel a költségvetés nem bír el több száz milliárdos kiadást - az alacsony állami részvétel és a tőkepiaci forrásbevonás lenne célravezető. Ennek azonban ellentmondhat az a kormányzati elképzelés, amely szerint a NET az MFB leánya lenne. Ezzel ugyanis megnyílhat a tér a költségvetési trükközés előtt, mivel a büdzsében nem kell az állami vállalatok kiadásait a hiány terhére elszámolni. Jóllehet az MFB szerepel a költségvetésben, annak leányai azonban már nem. Vagyis akár több száz milliárd forintot is pumpálhat a kormány az eszközkezelőbe anélkül, hogy azt ki kellene mutatnia. A turpisság legfeljebb 2012-ben derülhetne ki, amikor az EU véleményezi a számokat.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

uzsorakamat, 2010.10.03 23:06

http://www.pszlf.com/index.php?option=com_content&view=section&layout=blog&id=5&Itemid=60
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

uzsorakamat, 2010.10.03 23:00

A Devizahitelesek nem ingyen ebédet kérnek, hanem törvényeket !







Nyílt levél a Magyar Köztársaság Kormányához , a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez és a Magyar Bankszövetséghez !







Hivatkozás Népszava interjú Szász Károly úrral: 2010.09.25.







Idézet a cikkből:





Megjegyzem a napokban volt nálam az egyik bank külföldi tulajdonosa a magyarországi képviselőjükkel. Megkérdeztem a tulajdonost, létezik e náluk is egyoldalú szerződésmódosítás.





- Már a kérdést sem értette.”







Tisztelt Döntéshozók!











Az interjúban elhangzott kijelentésekre reagálva tisztelettel tájékoztatunk mindenkit, hogy nem kérünk és eddig sem kértünk az ingyen ebédből. A hitelfelvevők tudják mi a kötelességük, tudjuk , hogy a bank nem szociális intézmény , az általunk felvett hitel tényleges összegét szeretnénk visszafizetni . Vonatkozik ez a deviza lakáshitelekre, fogyasztási és személyi kölcsönökre, gépjármű hitelekre. Ehhez viszont az szükséges, hogy a bankok számára sem legyen ingyen ebéd.







A deviza hitelekkel kapcsolatos áldatlan állapot kialakulásáért nem lehet kizárólag a „felelőtlen hitelfelvevőket” okolni, ehhez nagyban hozzájárult, hogy a bankok a hitelkihelyezéseknél nem alkalmazták körül tekintően az 1996.évi CXXI. Törvény 46§-át, csak a pénzügyi intézmény érdekeit vették figyelembe, az ügyfelekét sajnos nem.



A jelenleg érvényben lévő szerződések „adósvédelmi programok nélkül” sem felelnek meg a hitelintézeti törvény 213§-ban foglaltaknak.







A jelenlegi hitelszerződésekre, „mentő csomagokra, adósvédelmi programokra” , melyet a bankok alkalmaznak az 1959.évi IV. törvény , Polgári törvénykönyv 202.§-a, illetve a 209.§(1)-(2) bekezdése az irányadó.



Az érvényben levő hitelszerződéseket, egyoldalú szerződésmódosításokat indokolatlanul a szerződést kötő fél hátrányára állapították és állapítják meg, a másik fél helyzetének kihasználásával, a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megsértésével, feltűnően aránytalan előnyt megengedve a pénzintézeteknek. Az adós tartozása súlyos milliókkal növekszik.







Az egyoldalú szerződésekből eredő különböző behajtó és faktoring cégek által végzett botrányos kilakoltatások szintén nem ismeretlenek a tisztelt döntéshozók előtt.







Tisztelt Döntéshozók!







Ingyen ebéd helyett olyan törvényeket kérünk, melyek megszüntetik a hitelintézeti törvényben foglalt egyoldalú szerződéskötésre és egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezéseket,



A Magatartás kódexben is belefoglalt egyoldalú kamatemelésre vonatkozó ok-listát.



Törvényeket kérünk, melyek megszüntetik az érvényben lévő , „mentőcsomagokat”, ide értve az állami áthidaló kölcsönt is- visszamenőleges hatállyal is .Kérnénk az ilyen szerződés aláírására rákényszerült ügyfelek tőke tartozását a különböző jogcímeken pluszban kamatostól ráterhelt súlyos összegekkel csökkenteni. Kérnénk a már elárverezett , illetve árverezés alatt álló adósok szerződéseit átvizsgálni, milyen tisztességes feltételekkel lehetne esetleg a hitelt újra indítani.



Törvényeket kérnénk arra vonatkozóan, hogy a Magyarországon kereskedelmi tevékenységet folytató bankok ugyanolyan feltételek és jogszabályok alapján működjenek, mint a körülöttünk lévő országokban.







Budapest,2010-10-02 Tisztelettel:







Deviza Hitelesek
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megalodon, 2010.10.03 12:46

A meglévő Chf hitelek dijmentes egyszeri Eur ra való átváltását (az adós kérése esetén) is még bele kellene tenni SOS a csomagba.

1: A forint jóval stabilabb az EUR hoz képest mint a Chf.-hez képest.
2: EUR lesz Magyarországon még a hitelek többségének a lejárata elött (
3: Az EUR/CHF. árfolyamot aligha befolyásolja a tömeges átváltás míg a CHF/HUF (tömeges leforintosítás) elég csúf eredménnyel járna !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kisember8, 2010.10.03 10:53

azért a lényeg kimaradt - milyen dolgo, hogy egy bank rosszul mérte fel a hitel fedezeteként az ingatlant és ezt a kockézatkezelési hibét áthárította a lakosságra
ez nem jelzálog hitelezés, hanem deviza-rabszolgaság !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megalodon, 2010.10.03 07:47

Ezúttal gratulálnék Kósa és Rogán Uraknak, mivel az egyeztetések után úgy sikerült törvényjavaslatot megfogalmazniuk, hogy segítik az összes adóst és mégsem döntik romba a bankrendszert.
A péntektől kibontakozó forinterősödés is mutatja, hogy az hogy devizahitelesek momentán "kisebb" bajban vannak összességében mint a forinthitelesek az EURO bevezetésének céldátumával együtt az EURO alapú hiteleket azért lehetne újra engedélyezni !

A végső megoldás persze a normális ingatlanpiac visszaállása lesz ahol a bajba jutott hiteles el tudja adni az ingatlant és akár plusszban is ki tud szállni , ehhez pozitiv gazdasági környezet és alacsony kamatkörnyezet szükséges !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html