A kormány a szerdán bejelentett újabb megszorító csomag részleteit tükröző új jelentést nyújtott be az Európai Bizottságnak, a Magyarország ellen folyó túlzott deficit eljárás (edp) keretében. A mostani, alig ötoldalas anyag is emlékeztet arra, hogy a magyar kormány szerint az október 5-én benyújtott jelentésében ismertetett első őszi (397 milliárdos) megszorító csomagja bőven garantálta volna a 3 százalék alatti hiány elérését. Ugyanakkor a korábbi jelentés még számolt az EU/IMF-párossal megkötendő hitelszerződés (kamatkiadást) csökkentő eredményeivel, ám most elkészített prognózisban már nem számol annak  kedvező makrogazdasági és egyenlegjavító hatásaival - részben az Európai Bizottság elvárásai miatt - érzékelteti az anyag. Ugyanakkor a kormány szavakban továbbra is az EU/IMF megállapodás szükségességét hangsúlyozta még a szerdai kommunikációban is.

Mint ismert, a kormány a múlt héten egy százalékra csökkentet gazdasági növekedési prognózisát 0,9 százalékra vette vissza kedden, míg a 2014-es prognózist a korábbi 2 százalékról 2,5 százalékra módosította. Mint a táblázatokból jól látható, a 2013-as prognózis az háztartások fogyasztásának 0,5 százalékos csökkenésével számol, illetve a beruházások 1 százalékos mérséklődésével - a korábbi nulla közeli eredmények helyett.

A kormány korábban nem adott pontos inflációs prognózist - ezt most megtette: a tavalyi 3,9 százalék után idén 5,8 százalékos, 2013-ra pedig 5,2 százalékos pénzromlást vár, ám a 2014-es választási évre megcélozta a három százalékos mutató, amely az MNB definíciója szerint már árstabilitást jelenthet Magyarországon.

Kapcsolódó

"Az intézkedések egy része (bankadó felezésének elhalasztása, a pénzügyi tranzakciós illeték általános kulcsának megemelése, közművezetékek adóztatása, fehéredés) a vállalati szektor jövedelmezőségén keresztül a munkaerőpiacon visszafogottabb bér- és létszámdinamikához, illetve a beruházásokban a trendforduló kitolódásához vezethet. Az inflációra egymásra ellentétes hatást gyakorol a kibocsátási rés lassabb záródása és a vállalati költségek emelkedése. Ezek eredőjeként a 2013-as évben az utóbbi lesz domináns, ami 2013-ban némileg magasabb inflációhoz vezethet" -olvasható a Brüsszelnek küldött kiegészítő jelentésben.

"A háztartások jövedelmi helyzetét befolyásoló hatások miatt a fogyasztási kilátások az előrejelzési horizont teljes hosszán visszafogottabbak. 2014-ben a konzervatívabb növekedési kilátásokat Magyarország exportpiacainak lassabb növekedése határozza meg, amely a nemzetközi előrejelző intézetek közül az aktuálisan legfrissebb, a Nemzetközi Valutaalap 2012. október 9-én publikált világgazdasági előrejelzésén alapul. Mindezeket figyelembe véve 2013-ban 0,9 százalékos, 2014-ben 2 százalékos növekedés várható, ami összhangban van a piaci és nemzetközi előrejelzők várakozásaival. A makrogazdasági pálya revíziója a költségvetés hiányát a GDP mintegy 0,1 százalékával emeli, amire bőségesen elegendő tartalékot jelent az Országvédelmi Alap megemelt szintje." - írja az NGM.

A távközlési cégekre is kivetik a közműadót, ami így a Magyar Telekomnak is fájhat - derül ki a Brüsszelnek ma benyújtott EDP-jelentésből. További részleteket itt olvashat a közműadóról.

 

 

A kormány makrogazdasági prognózisa 2012. október 18-án (változások százalékban)

2011201220132014
GDP volumene1,6-1,20,92,0
Háztartások fogyasztási kiadása0,0-0,8-0,51,0
Beruházások-5,5-5,8-1,00,3
Export8,42,66,26,4
Import6,31,44,55,3
Foglalkoztatottak száma0,81,10,71,3
Munkanélküliségi ráta10,910,910,810,7
Infláció3,95,85,23,0
Forrás: NGM

 

A kormány makrogazdasági prognózisa 2012 október 5-én (változások százalékban)

2011201220132014
GDP volumene1,6-1,21,02,5
Háztartások fogyasztási kiadása0,0-0,8-0,21,3
Beruházások-5,5-5,80,01,2
Export8,42,66,66,8
Import6,31,45,15,4
Foglalkoztatottak száma0,81,10,91,5
Munkanélküliségi ráta10,910,910,710,5
Forrás: NGM