Már nem téma az IMF-hitel - túlzóak Matolcsy tervei

Az előző negyedéves konjunktúra előrejelzésükhöz képest pesszimistábban látják mind a világgazdasági kilátásokat, mind pedig a hazai gazdaság állapotát a Kopint-Tárki kutatóintézetnél, derült ki a társaság legfrissebb konjunktúra jelentéséből. A konjunkturális kilátások szempontjából az idén már szinte mindegy, lesz-e IMF megállapodás, sőt a jövő évi teljesítményre sem lesz ennek nagy hatása.
Gerőcs Tamás, 2012. július 3. kedd, 13:22

Három oka van a vártnál rosszabb előrejelzéseknek: egyfelől a távol-keleti feltörekvő országok, élükön Kínával szűkülő exportlehetőségeik nyomán a vártnál lassabb ütemű növekedést diktálnak. Emellett jövőre az Egyesült Államokban egy érezhető költségvetési kiigazítás fogja kezdetét venni, aminek szintén fékező lesz a hatása, illetve közben az eurózóna adósságválságával kapcsolatos bizonytalanságok - hiába a sikeres hétvégi uniós csúcstalálkozó - továbbra sem tűnnek megoldottnak. A Kopint-Tárki Zrt. szerint idén enyhe visszaesés vár az eurózóna gazdaságára, bár az egyes tagországok között rendkívül eltérő teljesítményeket lehet majd látni, míg jövőre stagnálás közeli állapotba kerülhet a közös térség növekedési ereje. A konjunktúrajelentés bemutatásakor az elemzők külön hangsúlyozták, hogy térségünk növekedési kilátásait a német konjunktúra alakulása tartja szűk pályán, márpedig az utóbbival kapcsolatban az IFO üzleti index lefelé mutató trendet vetít előre. A Kopint-Tárki szerint a német gazdaság érdemben majd csak jövőre növekedhet, mivel a feldolgozóipari várakozások egyelőre mélypontot jeleznek.

Halasztani kellene a szuperbruttó jövő évi kivezetését
Végezetül Palócz Éva értékelte a kormány legújabb járulékcsökkentési tervét. Mint mondta, ezzel kellett volna kezdeni a gazdaság szerkezeti átalakítását, ám a probléma, hogy most nincs meg a kellő fedezet egy ilyen volumenű program végrehajtásához. Palócz javaslata az lenne, hogy halasztani kellene a 215 ezer forintos nettó jövedelemkategória fölött a szuperbruttó kivezetését, mert ezzel évi több mint 100 milliárd forintot meg lehetne spórolni a költségvetésnek.

A Közép Kelet Európai térség esetében a szakértők arra számítanak, hogy továbbfolytatódik a gazdasági reálkonvergencia a fejlett európai térséghez, ám nem egységes az egyes országok teljesítménye. Jelenleg elsősorban a Baltikum, illetve Lengyelország és Szlovákia teljesít az átlagon felül, a többi újonnan csatlakozott országok esetében nem látszik a gyors ütemű felzárkózás. A visegrádi országok esetében külön érdekesség, hogy a költségvetési kiigazítás szinte mindenhol ÁFA emelést is tartalmaz, ami tompított formában, de jelentkezik az inflációban. A régióban - a romló külső környezet függvényében - kialakulhat egy verseny az üzleti környezet javítása tekintetében, ami könnyen fokozott adóversenyt generálhat az országok között, hogy azok minél nagyobb mértékben legyenek képesek külföldi tőkét vonzani. A piackutató szerint ennek van veszélye az államháztartási stabilitásra.

Magyarország esetében a korábbi 0,3 százalékos idei növekedési prognózisát 1,0-os visszaesésre változtatta a Kopint-Tárki, míg jövőre a várt 1,5 százalék helyett már csak 0,7 százalékos növekedést jósolnak. A prognózis korrekciójára részben a vártnál sokkal rosszabb első negyedéves GDP adat miatt került sor - árulta el Palócz Éva, a kutatóintézet vezérigazgatója.

Már nem lesz hatása az IMF-megállapodásnak

A magyar gazdaság kilátásait rontja, hogy a beruházási aktivitás egyre kisebb, vagyis reálgazdasági értelemben Magyarország nem felzárkózó, hanem lemaradó ország. Palócz szerint a konjunkturális kilátások szempontjából az idén már szinte mindegy is, hogy lesz-e IMF megállapodás, sőt a jövő évi teljesítményre sem lesz ennek nagy hatása - tette hozzá Palócz.

A közgazdász úgy látja, hogy a nemzetközi vállalatok a Magyarországon megtermelt nyereségüket máshova allokálják, ezt tükrözi vissza a drasztikusan romló cserearány-mutató. A cserearány romlása egyébként a szomszédos országokban is megfigyelhető, de kisebb mértékben, mint Magyarországon. Szintén a romló konjunkturális kilátásokra utal, hogy a bruttó hazai reáljövedelem volumenváltozása nagyobb ütemben csökken, mint a GDP, sőt már a tavalyi harmadik negyedév óta megfigyelhető ebben a szegmensben a zsugorodás.

Az elemzőház egyre rosszabb fogyasztói kilátásokkal számol, ami - nagy súlyát tekintve - visszafogja a GDP növekedés felpörgését, továbbra is csak az export szektor marad képes egyedüli húzóágazatként teljesíteni, ám az említett bizonytalan külső környezet miatt itt sem lehet nagy lendületre számítani.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Trambulin, 2012.07.04 21:41

@bertalaszlo:
Alapból mindenki jól járt, aki tudott végtörleszteni vagy rövid lejáratú hitelként vette fel.

Szeretnénk mi úgy döglódni, mint a németek a hollandok, a franciák vagy a skandinávok pl.
Nem kell a polgári körös kubatovi sablonszöveg.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

VoIe, 2012.07.04 20:38

@bertalaszlo: "Most , hogy egy diletáns kormány vezeti a gazdaságot , az államadósági ráta csökkent, igaz az államadóság kis mértélben emelkedett, és az istenért nem akar ujabb hiteleket felvenni."

Az volt az ordas nagy hazugsag lacika, hogy a kormany nem akar ujabb hiteleket felvenni. Nem is tunt fel neked, hogy folyamatosan veszik fel a hiteleket ugye? Vajon mitol no az allamadossag? Raadasul nem csak forintban, de devizaban is.
Odaig egyetertek, hogy dilettans a kormany.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2012.07.04 14:55

@bertalaszlo: Pl. Németország, Norvégia, Észtország valamiért nem döglődik. Bár a legtöbb EU-tagnál 80% fölé nőtt az államadósságráta a válság nyomán!
Csak nálunk már a válság előtt, s a reformok elején ütött be a krach. Emlékszik még egyáltalán 1998-2000 között mi volt az I. fidesz kormány gazdaságpolitikai filozófiája az akkori válsággal szemben? A BELSŐ FOGYASZTÁS SERKENTÉSE: vissza nem térítendő széchenyi terv, finanszírozhatatlan lakástámogatás, s az államadósság 50%-ról 53%-ra való feltornászása.

De a szelektív memória a sajátja!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2012.07.04 14:51

@bertalaszlo: A devizahitelekkel mindenki nagyon jól járt, aki 2008 előtt vagy a végtörlesztés során visszafizette.
A devizahitelek esetében megnézte azt, hogy még most is kedvezőbbek a törlesztő részletek egy ugyanakkora összegű devizahitel esetében, mint a forinthiteleknél?!!!
A forinthitelek kamata még most is nagyobb, mint a devizahiteleké! Szóval most megint érdemes devizahitelt felvenni 300-310-es EUR árfolyamon!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

bertalaszlo, 2012.07.04 14:04

@VoIe: Kérlek írd le mi a hazugság, most az a baj, hogy nem az IMF -től vesz fel hitelt a kormány.
Ne légy tudathasadásos , emlékezz a deviza alapu hitelekre, ha tudsz mutass olyan adóst aki jól járt vele.
Az IMF hitel is ilyen hitel, semmi jó nem származik belőle.
A Ft alapu hitelek kamatterheit az inflácio mindig mérsékli és máris olcsóbb mint a deviza alapu hitel.

rigolya, 2012. július 4., szerda 12:20
Hát a szakértő vezető közgazdászok jól bebuktak, az egész EU döglődik pedig nem Matolcsy, Orbán a szakértőjük.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html