A húsmarha ágazat a mezőgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazatává vált az elmúlt években. A húsmarha állomány a jó piaci lehetőségeknek és a támogatáspolitikának köszönhetően jelentősen növekedett. Míg 20 éve 21 ezer húshasznú tehén volt Magyarországon, 2019 júniusában már 164,7 ezer, s ez a szám 2010 óta közel a két és félszeresére emelkedett.

Ezen belül meghatározó volt az egyéni gazdaságok állatállományának növekedése is. Érdemben bővült a húsmarha ágazat termelése: a vágómarha termelés 2018-ban 99 ezer tonna volt, ez 2010 óta 23 százalékos bővülést jelent. A húsmarha ágazat termelési értéke tavaly 91,5 milliárd forint volt.

QP | Quality Placement

Nincs "valódi marhahús" a piacon

Szakértők szerint a gyepgazdálkodás korszerűsítésével további mennyiségi növekedésre lenne lehetőség, bár a legfőbb cél évek óta a minőségi előrelépés. Más kérdés, hogy a húsmarha piac eléggé kiszámíthatatlan. A közelmúltban például szinte eltűntek a magyar piacról a húsmarha külpiaci értékesítését 80-90 százalékban intéző török vevők, így az ínyencek reménykedhettek abban, hogy talán "valódi" marhahúst is gyakrabban lehet majd kapni a hazai üzletekben, a vágóhídra kerülő, tejelő tehenek húsa mellett. Aztán mégse így lett.

A magyar piac a húsmarha húsának az árát még nem fizeti meg - magyarázza egy jó hírű, Budapest környéki hentes, hogy miért nincs "valódi" marhahús a piacon. Nála ugyan van - mutat rá a pultra, de csak péntekenként hozatja, sokszor rendelésre, mert lényegében még az is limitált, ami a hétvégeken elfogy belőle. Pedig az agglomerációban van vásárlóerő, tudnának venni marhahúsból többet is, de ha már extra, inkább a mangalicát viszik.

A magyaroknak a selejt kell?

Ami általában a magyar húsboltban marhahúsként kapható az a tejelő marhák selejt egyedeinek a húsa - mutatott rá a hentes. A leselejtezett tejelő tehén húsának is megvan a maga - igaz, alacsonyabb árszintű - piaca, elvégre az is marha. Ennek sokszor többszörösébe is bele tud kerülni a húsmarha húsa, de a duplájába mindenképpen. Ezért is exportorientált az ágazat.

A fejlődő országokban mindenesetre egyre nő a kereslet a marhahús iránt, az pedig nagyon is figyelemre méltó, hogy Magyarország évek óta talpon van a dél- és észak-amerikai versenytársakkal folytatott versenyben.

Nem mindegy!

Nem elhanyagolható persze az sem, hogy a valódi húshasznú szarvasmarha fajtákból - például hereford, angus, charolais, limousin - nem ugyanaz a minőségű és ízű hús süthető például, mint a tejelő tehenekből. Az Angus marha húsa például a steakkedvelők körében egyszerűen fogalom: az izomrostok faggyúval finoman átszőttek, márványozottak, így sütés közben nem szárad ki, hanem szaftos és puha marad.

Lenne támogatás

Az Agrárminisztérium (AM) új támogatási programot indított el idén a húshasznú szarvasmarha- és bivalyágazat termelési hatékonyságának, valamint az állomány genetikai színvonalának növelése érdekében. A támogatási konstrukció 2019. évi működésére összesen 700 millió forintot különített el az agrártárca. A minisztériumban úgy vélik, hogy a támogatási program minőségi fordulatot hozhat a húsmarha ágazatban, lehetővé téve, hogy a termelési színvonal és a hatékonyság egyaránt javuljon.

A program keretében húshasznú tenyészbika esetén 750 ezer forint, hústípusú magyartarka tenyészbika esetén 650 ezer, magyar szürke tenyészbika esetén 400 ezer forint, bivaly tenyészbika esetén 300 ezer forint adható.