Másfél millió magyar bérét titkolják

Továbbra sem publikálja a KSH, hogy mekkora a mediánbér Magyarországon - számolt be a Népszava.
Domokos László, 2020. február 24. hétfő, 14:36
Fotó: Shutterstock

Legutóbb Székely Sándor független országgyűlési képviselő hiába kérdezte meg írásba a pénzügyminisztert, érdemi választ nem kapott. Márpedig a honatya szerint a mediánjövedelem az átlagbérnél jobban tükrözi az országban bérből és fizetésből élők valódi kereseti viszonyait.

Ez azért mutatná jobban a valós kereseti viszonyokat, mert a fizetéseket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Az átlagbér-számításnál viszont összeadják a dolgozók bérét, majd elosztják a létszámukkal. Egy-két magasabb fizetés azonban jelentősen megdobhatja az átlagként kijövő összeget, holott a többség egyáltalán nem keres ennyit - írta a napilap.

A KSH által havonta számolt és publikált átlagbérbe ugyanis nem számolják bele az összes dolgozó keresetét, csak azokét, akik öt fősnél nagyobb cégeknél dolgoznak teljes munkaidőben. Márpedig ez kevesebb, mint 2,9 millió főt jelent, miközben a KSH hónapról hónapra több mint 4,5 millió foglalkoztatottról tesz jelentést.  A statisztikából tehát 1,6 millió dolgozó kimarad - ők jórészt a kevesebbet keresők. Ha pedig az ő fizetésüket is belevennék az átlagba, egyes számítások szerint harmadával, negyedével alacsonyabb összegek jönnének ki.

Bár tavaly januárban még úgy tűnt, hogy a KSH a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) teljeskörű havi járulékbevallásaiból számítja majd a keresetstatisztikát, az átállás azóta sem történt meg. A hivatal azóta is arra hivatkozik, hogy "az új adatforrások hivatalos statisztikai rendszerbe történő beillesztése hosszabb előkészítő folyamatot igényel." Hogy milyen hosszút, azt nem közölték.

A 2018-as adóbevallásokból a Magyar Szakszervezeti Szövetség felkérésére a Policy Agenda korábban azt számolta ki, hogy csak minden negyedik munkavállaló keresett 2018-ban az átlagbér felett, a dolgozók harmada a minimálbért sem kapta meg havi átlagban, csaknem felüknél pedig a minimálbér és az átlagfizetés közötti összegek szerepeltek bérpapírjaikon. A kutatók arra jutottak, hogy az átlagos teljes munkaidős jövedelem 2018. decemberében a bruttó 360 ezer forint helyett csupán bruttó 290-300 ezer forint lehetett. A mediánjövedelem (azaz a középső érték, amelynél azonos számú kisebb és nagyobb elem van) pedig ennél is kisebb, 220-228 ezer forint lehetett.

HOZZÁSZÓLÁSOK