Rátenyerelhet a kormány a nyugdíjjárulékra 2020-tól? - Több a bizonytalanság

A kabinet gazdaságvédelmi akcióterve alapján 2020. január 1-jétől megszűnik az önálló nyugdíjjárulék, így a munkavállalók keresetét terhelő négyféle járulékot összevonják egy nagy közös járulékfajtává. Mi az értelme és milyen következményei lehetnek ennek a döntésnek? Farkas András nyugdíjszakértő a Civil Rádiónak adta meg a lehetséges válaszokat.
K. Kiss Gergely, 2019. október 16. szerda, 12:25
Fotó: Shutterstock

A módosításba sokféle dolgot lehet belemagyarázni, eddig hivatalos magyarázatot nem hallottunk - figyelmeztetett a szakember. A mostani rendszerben egy keresetet többféle járulék terhel: van egy nyugdíjjárulék (10 százalék), a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4 százalék), a pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3 százalék) és a munkaerő-piaci járulék (1,5 százalék) helyett a jövő évtől egységes járulék (18,5 százalék) jelenik meg az adórendszerben. Ezen felül vannak a munkáltatókat terhelő járulékok, így a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adó (szochó) és a szakképzési hozzájárulás (1,5 százalék).

Lehet, hogy adott esetben ez az intézkedés egy előkészítő lépés, arra szolgál, hogy az Európai Unióban elterjedt normál bruttó bérfelfogásához közelítsük a mai magyar - minden más államétól eltérő - bérfelfogást. Röviden összefoglalva: ha ma Magyarországon veszünk 100 forint bruttó bért, akkor erre kell rászámolni a munkáltatók által fizetendő járulékokat, vagyis a munkáltatóknak 100 forintnyi bruttó bér 119 forintba kerül.

A munkavállaló pedig ebből a 100 forintból fizeti a 18,5 százalékos munkavállalói járulékokat, valamint a 15 százalékos szja-t. Emiatt a bruttó bér fogalma pont "középütt" van és a világon semmit sem lehet hozzá mérni. Európa más országaiban nem így van, hanem ott a bruttó bér tükrözi, hogy az dolgozó pontosan mennyibe kerül a munkáltatónak az összes adónemet és járulékot figyelembe véve - vagyis a példa szerint ez lenne a fent említett 119 forint.

A módosításoknak köszönhetően viszont a nagyon speciális magyar felfogás jobban összhangba kerülhet az EU-s rendszerrel - értékelt.

Arra költik majd, amire csak akarják?

A másik ok bonyolultabb: meglehet, hogy ez az intézkedés, a kormányzati mozgástér növelésére szolgáló. Miért vonták össze korábban a munkáltatók teljesen egyértelmű tb-járulékait? - tette fel a kérdést. Mert így megszűnt az a jellege ezeknek a tételeknek, hogy pántlikázottak, tehát kizárólag egy adott célra fordíthatók. Vagyis a korábbi tb-hozzájárulás kizárólag a tb-kasszákhoz kerülhetett, ám amióta bevezették a szochót, már minden évben a költségvetési törvény írja elő, hogy mire lehet fordítani ennek bevételeit - ezzel megszűnt az a kötelezettség, hogy kizárólag nyugdíj-, vagy egészségbiztosítás fedezetére kell költeni azokat.

Az elmúlt évek tükrében azt látni, hogy ennek következményeként arányaiban egyre kevesebb jut az egészségügyre, ugyanakkor a nyugdíjkasszába még szépen futnak be a bevételek és a nyugdíjaknak meg van a fedezete a szochó meghatározott hányadából is. Ám abban a pillanatban, hogy már nem csak a munkáltatói részről, hanem a munkavállalói részről is ilyen összevont járulék létezik majd, akkor megszűnik az a bizonyos megcélzott 10 százalékos nyugdíjjárulék, és lesz egy 18,5 százalékos járulékfajta, amit már úgy lehet felosztani, ahogy azt az adott kormányzati igény kívánja. A merev, pántlikázott rendszer helyett, tehát lehetőség van arra, hogy a pénzeket tehát oda csoportosítsák át, ahol éppen "vészhelyzet" van - magyarázta Farkas.

Megnyugtatásképpen annyit hozzáfűzött, hogy jelenleg a nyugdíjtörvényben szerepel az a rendelkezés, hogy ha nem lenne elég a járulékbevétel a nyugdíjak fedezetére, akkor a költségvetésnek kötelessége külön előirányzattal kiegészíteni a szükséges mértékig a nyugdíjkasszát. Erre egyébként már többször is sor került az utóbbi években, és a 2020-as költségvetési törvényben is van egy 46 milliárd forintos tétel ilyen jogcímen.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

fairconto, 2019.10.21 21:24

Már korábban írtam Farkas Andrásnak, de nem válaszolt.

Valójában a képen szereplő 2 járuléknem (ami 3) utalását vonják majd össze, ami hasznos és okos lépés, mert a munkáltatók (nem a bérszámfejtők) főleg kisebb összegek esetében kevesebb utalást készítenek és még banki költséget is megtakaríthatnak. Tehát ez a kisembereknek vállalkozásainak lesz jó.

A nyugdíjjárulék összege és funkciója az összevont utalástól - András állításával szemben - NEM SZŰNIK MEG !!!

A NAPI.HU meg inkább figyeljen arra, hogy mi a fake news...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Archer58, 2019.10.18 05:15

@nyomasek bobo: Nem pofán vágta, hanem odaadták. Az enyém még megvan. Hogy lehet ez?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Archer58, 2019.10.18 05:13

@terabit: Ez is lehet. De a munkavállaló által fizetendő járulékok összevonása mellett néha szó, azaz cikk esik egy úgynevezett jóléti alapról és ugyan ezekben a cikkekben arról is, hogy a kormány számít az önkéntes nyugdíjpénztárakra és egészségpénztárakra ez ügyben. Szerintem alakul ez szépen, lassan.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

terabit, 2019.10.18 02:39

@nyomasek bobo: minek szólsz hozzá olyanhoz amiről lövésed sincs? Vagy annyira akarsz tedd - beszélj baromságot - , de nem muszáj nekem címezned.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

nyomasek bobo, 2019.10.17 21:16

@terabit:

azért elég szépen pofánvágta a csúti vajda 2011-ben az a 3000 milliárd magánmegtakarítást, nemde?

azóta 2 kézzel lop a bandája, kussolnál inkább fidessbarma.

persze tudjuk, minden magyarban van kipcsak vér, és a felcsúti romavajda minden kipcsakok királya.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html