Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Két párhuzamos hír erősítette és cáfolta a pletykák szintjén hónapok óta keringő elképzelést, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter váltja Simor Andrást a jegybank elnöki székében. Kedden a vg.hu hozta tényként az információt: Matolcsyt Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős államtitkár váltja. Lázár János a Reuters hírügynökségnek arról beszélt, hogy Vargára valóban új kormányzati szerep vár, míg Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója az MTI-n keresztül pedig cáfolta, hogy Matolcsy jegybankelnöki jelölése a frakciószövetség gyulai ülésén dőlne el. Későbbi sajtóhírek szerint az ülésen Matolcsy szóba sem került, vagyis a miniszterelnök továbbra is a maga által kijelölt március 2-át tartja a bejelentés hivatalos időpontjának.

Közben a piacon mind többen számolnak Matolcsyval mint monetáris vezetővel, de mint azt a legtöbb szakember kiemeli, nem a személyi kérdés a fontos, hanem a pénzügypolitika várható irányváltása. Ebből a szempontból pedig már eldőlt a kérdés: a kormányzat több tagja, főleg Matolcsy György többször megüzente, mit vár az MNB-től: stabilizálja a forintkötvény másodpiacát, ha ott nyomás keletkezne, tartsa a szükséges mederben az árfolyamot és segítsen felfuttatni az üzleti szféra hitelezését.

Ezeket az általános célokat a piac eddig nyitottsággal fogadta, például amikor a miniszter egy múlt heti interjújában az eszközrendszer bevetéséhez hozzáillesztette a konzervatív jelzőt, rögtön forinterősödés vette kezdetét. Matolcsy nevével egyre kevésbé lehet a befektetőket riogatni, hiszen hiába mozgatta meg az árfolyamot a "gyulai álhír", az meg sem közelítette azt az ingerküszöböt, ami a döntéshozókat bármire is kényszerítette volna.

Sőt, a kommunikációs teszt bevált, amiből két következtetést is levonhat a kormányfő: jobbkezétől ma már kevésbé félnek a befektetők, mint pár hete (és lehet, hogy pár hét múlva még ennél is kevésbé fognak), illetve hogy működik az IMF-tárgyalások "kiáraztatásához" már kipróbált stratégia. Vagyis, hivatalos bejelentés csak azt követően lesz, hogy a bejelentés tárgyát már minden érintett rég tényként kezeli. A kormányfő tehát nem bejelent, hanem "megerősít" vagy ha szükséges, cáfol.

Konkrét döntés Simor utódjáról valószínűleg Gyulán tényleg nem született, ám az A-terv megerősítést nyerhetett. Másik vetülete a történetnek, hogy Matolcsy (esetleges) távozásával átalakul a gazdaságpolitika irányítószerve. Varga Mihályra fontos szerep vár a választásokig, egyesek szerint ennek megerősítése azt jelenti, hogy ő lesz a Fidesz-kampány egyik meghatározó arca. Varga többször jelezte, hogy az NGM vezetését egy az egyben nem szívesen venné át, tapasztalatait is elsősorban pénzügyminiszterként szerezte. Ezért elképzelhető, hogy a konszolidáció intézményi változást hoz és ismét külön minisztérium felel majd a költségvetés tervezéséért. Ezt akár pozitívan is fogadhatja a piac.

A személyi ambícióknak is megfelelhet a csere, hiszen Matolcsy pályafutását egyértelműen megkoronázná az MNB-elnökség hat évre szóló elnyerése, amivel pont el is éri a nyugdíjkorhatárt, míg Vargára még hosszú kormányzati karrier vár, amihez viszont időszerű a nagyobb szerepvállalás.

Ha mégsem Matolcsy, akkor a szivárogtatás egy nagy elterelő hadművelet része lehet, de a legfontosabb kérdés akkor is az, mit fog csinálni tavasztól az MNB, hogy felpörgesse a hitelezést. Segíteni fogja a kereskedelmi bankokat, vagy az eddigi kurzushoz illeszkedve megkerüli a bankszektort, és kiválasztott intézményeken keresztül célzott hitelezést vezet be?

Gerőcs Tamás