A miniszter hozzátette: a kormány beterjeszti a 2011. évi költségvetést, amely a parlament honlapján szombat déltől látható lesz. (Ezzel szemben csak kora délután vált elérhetővé a dokumentum. A szerk.)

A jövő évi 2,94 százalékos eredményszemléletű (ESA) hiány mellett a kormány 2,8 százalékos pénzforgalmi hiányt tervez, ez utóbbi fogalmazódott meg az IMF-EU megállapodásban - mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Infláció alatt nőnek a főösszegek

A törvényjavaslat szerint a központi alrendszer 2011. évi
- bevételi főösszegét 13 079 153,4 millió forintban,
- kiadási főösszegét 13 767 940,6 millió forintban,
- hiányát 688 787,2 millió forintban állapítja meg.

A bevételi főöösszeg bő négyszázmilliárddal nagyobb a 2010. évi költségvetési törvényben szereplőnél, míg a kiadási főösszeg több mint 230 milliárd forinttal nőtt - e kettő eredője a szűk kétszázmilliárdos egyenlegjavulás.

A képhez hozzá tartozik ugyanakkor, hogy mind a bevételi, mind a kiadási főösszeg az idénre várt inflációnál kisebb mértékben (rendre 3,2 és 1,7) százalékkal nő, azaz reálértékben csökkenésről van szó.

Matolcsy hozzátette: a tervezett jövő évi, GDP arányosan 2,8 százalékos pénzforgalmi deficit 834 milliárd forint. A költségvetés 0,8-0,9 százalékos pozitív elsődleges egyenleget (ami nem tartalmazza a kamatfizetést) tartalmaz. (A kamatkiadások tervezett összege 2011-ben 1055 milliárd forint.)


A költségvetés jövőre 3,0 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,5 százalékos inflációval számol, s azzal, hogy az államadósság már csökken.

Karcsúbb közszféra, visszalépő magánnyugdíjpénztári tagok


Matolcsy György szerint a 2011-es költségvetés a családok erőteljes támogatását, az üzleti szféra levegőhöz juttatását, és a közszféra karcsúsítását tűzi ki célul. 

A közszféra jelenlegi 690 ezres létszámát 25-30 ezerrel kívánja csökkenteni a kormány jövőre - mondta a miniszter. Ennek nagyobb része, megközelítőleg 25 ezer fő az évenként szokásos természetes fogyás, a többiek pedig a magánszférába kerülhetnek - jelezte a nemzetgazdasági miniszter.

Matolcsy György elmondta: a központi költségvetési intézményeknél 5 százalékos, a költségvetési háttérintézményeknél 10 százalékos lesz a létszámleépítés, 5 százalékos dologi költségcsökkentés mellett.


A kormány azzal számol, hogy jövőre a közszférában a nominális bérkiáramlás összege nem változik, de a jövő évi adóváltozások és a létszámcsökkenés következtében 4-5 százalékos bruttó béremelés válik lehetségessé - tette hozzá.


A nemzetgazdasági miniszter szerint a jövő évi költségvetés három kulcsösszefüggésre épül. Egyrészt az elmúlt 20 évhez képest a legjelentősebb adócsökkentésre, az egészségkassza hiányának rendezésére és a nyugdíjkassza jövő évi mintegy közel 900 milliárd forintos deficitjének kipótlására épít.

A miniszter elmondta: a kormány úgy számol, hogy a mostani közel 3 millió magán-nyugdíjpénztári tag 90 százaléka visszalép az állami nyugdíjrendszerbe.

(Orbán Viktor miniszterelnök pénteken azt mondta, hogy rövid időn belül meg is szűnhet a kötelező magánnyugdíjpénztári pillér, így a rendszer kétpilléressé alakul át. További részleteket erről itt olvashat.)

A nyugdíjkassza jövő évi közel 900 milliárd forintos hiányának pótlására a kormány államháztartási egyensúlyt javító alapot hoz létre, ide érkeznek majd az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők nyugdíjjárulék befizetései, az állam által a magánpénztárakba havonta át nem utalt állami összegek.



A kormány úgy számol, hogy a magán-nyugdíjpénztári kifizetésekből visszatartott 360 milliárd forint, valamint a közel 3 millió magán-nyugdíjpénztári tag 90 százalékának az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépése nyomán visszaáramló vagyonból 540 milliárd forint az államháztartási egyensúlyt javító alapba kerül.


Mit szólnak a hitelminősítők?


A költségvetési hiány teljesítése érdekében a kormány már korábban döntött a bankadó bevezetéséről, az energiaszektort terhelő Robin Hood adó meghosszabbításáról és a magán-nyugdíjpénztári átutalások felfüggesztéséről.

A kormány jövőre 3 százalékos gazdasági növekedést vár, és 3,5 százalékos inflációt valószínűsít, utóbbit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is hasonlóan ítéli meg, de a kormánynál szerényebb, 2,5 százalékos GDP növekedéssel számol. Az IMF a kormány eddig bejelentett intézkedéseit a delegációvezető "bátor, de kockázatos" lépéseknek nevezte.

Londoni elemzők pénteken arra figyelmeztettek, hogy a hitelminősítők - köztük elsőként a Moody's - az adósosztályzat rontásával reagálhatnak a nekik nem tetsző költségvetési tervekre.