Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Nincs árfolyamcél, kamatcél, foglalkoztatási cél - nincs semmilyen más cél - fogalmazott Matolcsy György a Napi.hu és a Napi Gazdaság közösen szervezett makrogazdasági konferenciáján tartott előadásában. Az MNB egy rugalmas, ám tiszta célra koncentrál, innentől kezdve nincs értelme azon elmélkedni, hogy mikor emel kamatot a jegybank - hiszen belső okok nincsenek. Minden más külső ok és a forint árfolyamának változása is csak az inflációs folyamatokon keresztül hathat a kamatpolitikára.

A jegybank elnöke az elhibázott gazdaságpolitika miatt lemondásra szólította fel Olli Rehn gazdasági és pénzügyi uniós biztost, a nagy hitelminősítőket pedig arra szólította fel, hogy kezdjenek tárgyalásokat Magyarország felminősítéséről. Hozzátette: új, a jegybankihoz hasonló inflációkövető fiskális politikára van szükség az EU-ban. Az EU vezetőinek 5 pontból álló csomagot javasol Matolcsy:

  • egy keynesi fordulat keretében célozzanak meg egy 25 százalékos beruházási rátát,
  • 2-4 százalékos inflációt kitűző inflációs fiskális célkövető rendszerre térjenek át,
  • meg kell kettőzni a nemzeti költségvetéseket, a folyó költségvetési hiányoknak 3 százalék alatt kell tartani, de
  • egy másik, fejlesztési költségvetésbe, amibe az élénkítő beruházásokat kell tenni,
  • ezeket a fejlesztési költségvetéseket pedig az ECB által megvásárolt, az államok által kibocsátott "future investment bond"-okból lehet finanszírozni

Ma már látható, hogy az EU megindult a japán úton - fogalmazott Matolcsy. Ma az EU legkockázatosabb forgatókönyve, hogy megismétli a hosszas stagnálást. A deflációt sokkal nehezebb kezelni, mint az inflációt. Nem lenne szabad megismételni a japán deflációs évtizedet. Az ECB megelőzte az eurózóna összeomlását, ám monetáris eszközökkel nem lehet dinamikus növekedési pályára állni, fiskális eszközökre van szükség az Európai Unióban. Az uniónak van egy tartaléka, az infláció, az inflációs célt 2-4 százalékra kell felemelni, ennek nincs kockázata - vélekedett az MNB elnöke.

Kép: Napi.hu


Az eurózóna csapdájából keynesi fordulat vezethet ki: beruházás központú gazdaságpolitikát kell meghirdetnie az Európai Bizottságnak - ezért is jó, ha lemond Olli Rehn - szúrt még egyet oda Matolcsy. Az EU lemaradt az innováció, a k+f és az infrastruktúra területén, ezért beruházásokra és új munkahelyekre van szükség. Ezért is új inflációkövető fiskális politikára van szükség - mondta Matolcsy.

Ha Magyarországon a nem-hagyományos válságkezelés sikeres, mert 3 százalék alatti a deficit, csökken az államadósság, nő a foglalkoztatás, beindult a növekedés és kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, miközben a déli eurózóna tagállamok hagyományos válságkezeléssel ebből semmit nem értek el, akkor nekik volt igazuk és az EU jár rossz úton... - idézett név nélkül egy londoni bankárt az MNB elnöke.

Strukturális reformok nélkül középtávon nem érhető el fenntartható GDP-növekedés, magas foglalkoztatási szint és pénzügyi egyensúly. A reformok ugyanakkor az első években többet visznek, mint hoznak, ezért vagy hitelből (ezt nem lehet), vagy megszorító programokból (ez belső ellenállást vált ki), vagy tehermegosztással (ez pedig külső ellentétet vált ki) kell a reformokhoz pénzügyi forrást biztosítani - fogalmazott.



Matolcsy szerint a strukturális reformok és a megszorító programok mixe kudarchoz vezet, mert a megszorítások politikai instabilitást okoznak, meggyengülnek és/vagy megbuknak a kormányok, ezért lassulnak és/vagy leállnak a strukturális reformok. Sikeres viszont az a nem hagyományos válságkezelés, amelyben a strukturális reformokat tehermegosztással kombinálják. A tehermegosztás megőrzi a politikai stabilitást, így a kormányok időt nyernek a strukturális reformokra, majd hosszútávon fenntartható pénzügyi egyensúlyt teremtenek - vélekedett a jegybank elnöke. Megállapította: az európai válságkezelés versenyében elbuktak a csak hagyományos eszközök.

Aláhúzta: a strukturális reformok gazdasági-pénzügyi fordulatot hoztak, a monetáris politika reformját pedig a gazdaságpolitika fordulata tette lehetővé. A sikerek között sorolta az államadósság és az államháztartási hiány csökkentését, a foglalkoztatás növekedését, illetve azt, hogy újra együtt mozog a német és a magyar gazdaság növekedése.